Tőkeportál saját tartalom, 2023.05.03

A startupok fejlődéséhez rendkívül fontos tényező, hogy a kormányzat egy támogató környezetet biztosítson a növekedésükhöz. Ebben a cikkben a közép-kelet európai államok startup politikáját vizsgáljuk a Startup Hungary 2022-es CEE Startup Policy Report című piaci jelentése alapján.

A kormányzatok egyre inkább felismerik, hogy a startupok sikere az ország gazdasági fejlődésének egyik kulcsa lehet. A megfelelő szabályozási környezet és egyszerűsített adminisztráció nélkülözhetetlenek a fiatal vállalkozások számára. Az országok között egyfajta verseny zajlik, hiszen az egyes országokban tapasztalható adminisztrációs könnyebbség vonzza a startupokat és ezáltal a befektetőket.

 

Vállalkozást elősegítő nemzetek rangsora

A World Bank Doing Business riportja szemlélteti, hogy amelyik szabályozási környezetben könnyebb vállalkozást üzemeltetni, illetve létrehozni, abban átlagosan nagyobb vállalkozói aktivitás figyelhető meg. Az ábrán a World Bank 2020-as rangsorában elfoglalt helyek láthatóak. Észtország és Litvánia e tekintetben példamutatóak, hiszen az első 20-ban kapnak helyet, míg a közép-európai országok a 40-45. pozíció körül helyezkednek el. A rangsor kialakításánál figyelembe vett legfőbb tényezők között említik a transzparens szabályozási környezetet, az adminisztráció digitalizációját vagy alacsony cégalapítási költségeket.

Sok ökoszisztémában prioritás egy olyan vállalkozási forma kialakítása, amely ideális a magas növekedési potenciállal induló, globális piacokat célzó vállalkozásoknak. Egy ilyen jogi entitásnak lehetővé kell tennie a különböző részvényosztályokat, elérhetővé kell tennie speciális adózási kedvezményeket és minimális kezdőtőkét kell igényelnie, hiszen a startupoknál kezdetben gyakran az alapítók tudása az alapvető tőke. Lengyelország és Szlovákia bevezetett egy ilyen vállalkozási formát, ami az angol simple joint stock company-hoz hasonló (lengyelül Prosta Spółka Akcyjna), magyarul pedig egyszerűsített részvénytársaságnak lehetne fordítani). A lengyel változathoz a minimum törzstőke jelképesen egy 1 lengyel zloty (kb. 80 Ft), és a cégforma lehetővé teszi a teljeskörű online cégalapítást, az összes vállalatirányítás feladat online elvégzését. A cégforma elősegíti a dolgozói részvény programokat és a kedvezőbb adózást is. A szlovák változat is hasonló feltételeket biztosít: a minimum törzstőke ez esetben 1 euró, és különböző részvényosztályokat kezdeti kibocsátását teszi lehetővé. A részvényesek jogai nincsenek korlátozva, valamint szintén támogatja a dolgozói részvényeket.

A riport négy közép-kelet-európai országot, a V4-eket – Magyarországot, Szlovákiát, Lengyelországot és Csehországot – vizsgálva a következőket emeli ki:

Magyarországon a kormány elsősorban a startupok finanszírozására összpontosít és az induló vállalkozások szabályozásának egyszerűsítése kisebb szerepet játszik. A 2013-as Runway Budapest 2.0 2.0. – A Startup Credo és a 2016-os Digitális Startup Stratégia olyan fontos javaslatokat tartalmazott, mint a dolgozói részvény program (ESOP) elősegítése, startup vízum lehetősége és adókedvezmény angyalbefektetésekre. Bár voltak kisebb előrelépések, de végül ezek közül a fontos területek közül egyik sem valósult meg. A Kulturális és Innovációs Minisztérium új startup stratégián dolgozik, és a minisztériumok együttműködésére összpontosít, hogy elősegítse a magyar startup ökoszisztéma fejlődését.

Szlovákiában a startupok gazdasági teljesítménye pozitív hatást gyakorolt a szabályozási környezet megváltoztatása. Az országnak korábban nem volt egységes startup stratégiája vagy kormányközi koordinációs szerve, ezért 2021-ben létrehoztak egy új egységet a Miniszterelnöki Hivatalon belül, amely az innovációs politika koordinálásáért felel. Krskova Michaela, aki jelentős tapasztalattal rendelkezik a startup ökoszisztémában, a fő innovációs tisztviselőként vezeti az egységet és felel az ország helyreállítási és ellenállósági tervének innovációs részének végrehajtásáért. A szlovák kormány új innovációs stratégiájának kidolgozásában az ökoszisztéma kulcsfontosságú szereplői vesznek részt a döntéshozatali folyamatban. A szakmai kapcsolatok építésére és az érintettek megismerkedése céljából egy két napos Innovációs Fesztivált is szerveztek, ahol panelbeszélgetések és workshopok színesítették az eseményt. Jelenleg az egyik legfontosabb prioritás a munkavállalói résztulajdonosi program szlovákiai működőképessé tételét célzó törvény előkészítése, amely a kormányzati innovációs keretrendszer hatékonyságának első próbája lesz.

2016-ban a lengyel kormány létrehozott egy fontos stratégiai dokumentumot, a Start in Poland-et. Ez a dokumentum számos szabályozási változást indított el, és ekkor jött létre a Lengyel Fejlesztési Alap, amely azóta a startupok állami finanszírozásának legfontosabb pillére. A lengyel startup ökoszisztéma kapcsolata a kormánnyal néhány évvel ezelőtt még igen élénk volt, de ez a párbeszéd azóta teljesen megszűnt a felek között. Az EU platform szabályozásai miatt a párbeszéd azonban újra elindulni látszik, ami lehetőséget teremt a startupok számára, hogy újra kapcsolatba lépjenek a döntéshozókkal. A lengyel szabályozási környezet nem ideális a startupok számára, a helyi túlzott bürokrácia és a gyakori változtatások okoznak leginkább nehézségeket. A startupokkal kapcsolatos politikai ügyekben több minisztérium is érintett, és a minisztériumközi koordináció nem mindig működik megfelelően, például az egyszerűsített részvénytársaság kérdésében, amely az egyszerűsítés ellenére továbbra is bonyolult, ezért kevés vállalkozás él a lehetőséggel. A közelmúltbeli adóreformok váratlan változásokat hoztak a technológiai szektorban, negatívan befolyásolva a tech startupok tehetségmegtartó képességét. Az új és hirtelen adószabályok nem hagytak elegendő mozgásteret a tech cégek számára, amelyek személyi jellegű ráfordításai az adószabályok változása miatt jelentősen megnőttek.

Csehországban nincs kifejezetten startupokra vonatkozó politika. Létezik egy KKV-politika (kis- és középvállalkozások támogatásának stratégiai terve) a 2021-2027-es időszakra, de abban nincsenek külön megemlítve a startupok. A kormány megérti a startupok és az innováció fontosságát, ennek ellenére nincs prioritásként kezelve, főleg nem a Covid-19 járvány után és az energiaügyi válság közepette. A startupokért felelős legfontosabb kormányzati szervezet az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium és a CzechInvest befektetési és üzletfejlesztési ügynöksége. A CzechInvest fontos szerepet játszik a startupok igényeinek feltérképezésében és a kormány felé történő közvetítésében. Az Oktatási Minisztérium is fontos szereplő, amely támogatja a vállalkozói készségek beépítését a nemzeti oktatási programba. A kormányhivatalon belül létrehoztak egy tudományos, kutatási és innovációs szakaszt is. Mindazonáltal a szétszórt erőfeszítések önmagukban nem elegendőek a startupok számára versenyképes környezet kialakításához. A startup szervezetek szerint fontos lenne egy, a Startup Nation Standards alapján kialakított nemzeti KKV-politika, és egy olyan ügynökség létrehozása, amely kizárólag a startupokra összpontosít, mint például az Startup Estonia.

A sikeres startupok érdekeinek érvényesítéséhez szükség van érdekképviseleti csoportokra. Az unikornisok és exitek segítik a szektor hangjának hallatását a szabályozóknál. Jó példa erre a Litván modell, amelyről Inga Langaite, a Unicorns Lithuania CEO-ja interjúban beszélt a Startup Hungarynek.

Az Unicorns Lithuania, a litván startup alapítók szervezete több mint 70 tech startupot fog össze, és céljuk a világ legkedvezőbb helyévé tenni Litvániát a startup unikornisok számára. Ennek érdekében a szervezet stratégiai célkitűzést is követ: 2025-re háromszorosára szeretné növelni az ökoszisztémát 2020-hoz képest. Létrehoztak egy adatbázist is, amely lehetővé teszi az ökoszisztéma valós idejű mérhetőségét.

A litván startup ökoszisztéma már a pandémia előtt is jelentős növekedési potenciált mutatott. A kormányzati intézmények sokat tesznek a világszerte erős startup ökoszisztéma ismertségének növelése érdekében, például jelentős PR és kommunikációs forrásokat allokálnak e célra. Az Unicorns Lithuania szoros kapcsolatot ápol a kormánnyal és már számos fontos szabályozási reformot lobbizot ki a startupok számára.

A vállalkozók felelőssége

A vállalkozóknak ahhoz, hogy sikeres startupokat hozzanak létre – olyanokat, amelyekbe az állam és/vagy a finanszírozók és beszállnának – eleget kell tenniük pár „kötelező” formai feltételnek, amelyek nélkül a startup sok esetben már alapjaiban megbukott.

A startup alapítójának kötelessége felmérni a piacot és meghatározni a célközönségét – amelytől a bevételét várja – annak érdekében, hogy tiszta képet kaphasson arról, hogy milyen felületen milyen tartalmat kell generálni kik számára. Emellett kulcsfontosságú a megfelelő nyelvezet használata. A startup termékének/szolgáltatásának rendelkeznie kell egy dizájnos és egyszerűen navigálható weboldallal, ami könnyen értelmezhető és felhasználóbarát.

Ezenkívül elengedhetetlen a SEO (keresőoptimalizálás), ugyanis hiába van egy ütős tervünk és termékünk, ha nem jut el a célközönséghez. A jól alkalmazott SEO-val növelhetik a látogatottságukat ezáltal a potenciális ügyfelek számát. A SEO mellett pedig a webanalitika is legalább ugyanannyira fontos ugyanis abból lehet kinyerni olyan kulcs mutatószámokat, amikre a startup következő lépéseit lehet alapozni, a befektetőiket meggyőzni.

Finanszírozási trendek

A közép-európai országokban a kockázati tőkefinanszírozás dinamikus növekedést mutat az elmúlt években. A közép- és kelet-európai régió egyedi jellemzője a magántőke viszonylag alacsony aránya és a közfinanszírozás bősége, különösen Lengyelországban és Magyarországon érzékelhető. A régióban a kormányzatoknak egyre nagyobb befolyása van a startupok finanszírozásában, míg Nyugat-Európában a finanszírozás inkább piacvezérelt elven működik. A közfinanszírozás aránya a kockázati tőkealapokban a 2016 és 2020 közötti időszakban 25%-ról 40%-ra nőtt a közép-európai régióban, míg Európában ez az arány 6% körül stabilizálódott, ahogy azt az alábbi diagram is szemlélteti. Karsai szerint a régió közfinanszírozásának körülbelül kétharmada 2016 és 2021 között lengyel és magyar alapokba koncentrálódott.

 

Az VC finanszírozások állami részaránya az EU egészében és KKE-ban

Az állami szerepvállalással együtt sajnálatos tény, hogy 2021-ben Lengyelország hét unikornist produkált, míg Magyarország egyet sem. Természetesen Lengyelország sokkal nagyobb gazdaság, és az ökoszisztéma növekedését több más tényező is befolyásolja, így nem lehet közvetlenül összehasonlítani a két országot. Érdemes azonban megvizsgálni, hogy a közpénzek bősége hogyan alakította a két ország startup-ökoszisztémáját. Míg Lengyelországban egyre több magánalap és nemzetközi kockázati tőkealap működik, addig Magyarországon szinte nincsenek közpénz nélküli alapok, és a közfinanszírozás dominanciája növekedni látszik.

Régiós kockázati tőke piac

Magyarországon a kormányzati támogatás nagyobb szerepet játszik a startup ökoszisztémában, ami a külföldi befektetők szemében kevésbé vonzóvá teszi a kockázati tőkepiacot. Az állami tőkealapok gyakran a piaci realitástól messze álló feltételekkel működnek, ami torzítja a piacot és messze áll a külföldi VC-k elvárásaitól.

Csehországban a kormányzati támogatás hiánya arra kényszerítette a befektetőket, hogy saját alapokat hozzanak létre, és a magánszektor befektetései dominálnak. A VC alapok mint a Credo korai sikere jó példát mutattak a későbbi alapoknak.

Szlovákiában hasonlóan alakult a helyzet a cseh ökoszisztémához, kezdetben a helyi startup közösség fejlődését nem segítette kormányzati támogatás. A korai 2010-es években indultak el a komolyabb startup események, mint a Startup Weekend és a Startup Awards, emellett pedig a közös co-working helyek jelentették az első löketet az ökoszisztémának. Nagy segítség volt az is, hogy a sikeres vállalkozások, mint az ESET, Pixel Federation és Vacuum Labs, inspirálták az új generációs startupokat. A szlovák VC-k ekkor jelentek meg, és kombinálták a magántőkét és közpénzeket.

Lengyelországban a startupok jelentős részét a kormányzat támogatja, de a helyzet korántsem olyan rossz, mint Magyarországon, mivel Lengyelország nagyobb piac. A helyi befektetők és a nemzetközi alapok közötti kooperáció is növekszik, és a közpénzek jelenléte segít stabilizálni a piacot. A lengyel VC-piac jól teljesít a nemzetközi összehasonlításban, és a jövőbeni növekedésre is jó esély van, amelyben a kormányzati és magánbefektetések egyensúlyának és együttműködésének javítása is szerepet játszik.

Összefoglalva, a közép-kelet-európai országok törekvései a startup-ökoszisztéma fejlesztésére több sikerrel járnak, ha összpontosítanak a megfelelő szabályozási környezet kialakítására és a bürokrácia csökkentésére, valamint az állami és magánbefektetők együttműködésének ösztönzésére a startupok támogatása érdekében.