#TŐKEPORTÁL PODCAST
Egy sikeres női vezető élete | Kanapé Pitch vol 61 | Pistyur Veronika | Tőkeportál Podcast
#Témák
Amiről biztosan hallhatsz az elkövetkezendő 50 percben:
1:20 Vera bemutatkozása. A „kedves tank”
2:49 Érdemes érzelmeket bevinni az üzleti életbe?
4:25 Munkamánia, mint pozitív fogalom
6:25 Pályakép
10:27 A Preziről
15:47 A Kitchen Budapesttel?
16:14 A Bridge Budapest?
20:05 Egy vezető tulajdonságai. A legacy-leadership
22:40 Impact vagy legacy?
23:57 A társadalmi felelősségvállalásról
25:09 Csökkent a vállalkozók frusztrációja?
27:39 Regionális vs külföldi ökoszisztéma. És a női vezetők
34:33 Miben fedezhető fel a lemaradása a magyar vállalkozói közegnek?
41:30 Mit ne vállaljon el egy startupper?
44:00 Magántőke vs állami tőke
45:23 A startup-ökoszisztéma Vera szerint
#Összefoglaló
Adásunk tartalma:
A Prezi még mindig kis mértékben támogatja a Bridget, de alapvetően már kiszálltak: az volt az elgondolás, hogy fokozatosan más vegye át a helyüket, legyen felmutatható növekedés. Jelenleg körülbelül 50 cég van a Bridge vezetői közösségében, akik a legkülönbözőbb szektorokból érkező üzleti szereplők, így a saját tevékenységükkel is hitelesítik a Bridge munkáját. Az üzleti kultúrájuknak nagyon artikuláltan van hangja az országban, nagyon diverzifikált szektorokra kiterjedően, és ezekben a közösségekben lévő emberek elkezdtek kapcsolódni. Veráék pedig elkezdték a közösséghez a társadalmi kezdeményezéseket is hozzákötni. Az Edison platformjukon közel 220 civil szervezettel dolgoznak együtt, amelyből 50-60 szervezet nagyon intenzíven éli meg a kapcsolódást. Eljutottak annak a felismeréséig, hogy üzleti közeg társadalmi érzékenyítése, és a civil közeg üzleti érzékenyítése a feladatuk. Olyan szemléletmód kialakításán dolgoznak, ahol az egyéni érdekeken túl társadalmi, közösségi nézőpont is érvényesül.
Veronika szerint egy jó vezető élhető közösséget, körülményeket hagy maga után, és a vezetői hatalmat jól használja, nem csak a saját érdekei érvényesítésére, hanem a szűk közössége érdekében is. Felelősséget vállal a közvetlen környezetérét, és tesz azért, hogy méltóbb, élhetőbb és szerethetőbb körülményeket teremtsen. Ezt nevezik legacy-leadershipnek, amely egy értékalapú, hosszú távon elkötelezett közeg és a céljuk, hogy ez a felfogás rögzüljön, mint norma. A legacy tágabb fogalom, mint az impact, ami inkább társadalmi hatásként értelmezzük, a legacy pedig egy komplex stratégia, amely tartalmaz víziót, integritást, értéket és egy nagyon erős, örökséget, nyomot hagyó struktúrát és kultúrát. A társadalmi felelősségvállalás kissé elcsépelt fogalom, Vera inkább a közösségi felelősségvállalást preferálja, amit olyan vezetői kötelességként definiál, amelyben a vezető felelős azért, hogy mire és kire tud hatással lenni.
A Bridge alapításakor azt a célt tűzték ki, hogy a vállalkozásokban csökkenjen a közeg, a kultúra, a társadalom és a többi piaci szereplő általi frusztráció. Véleménye szerint sok változást sikerült is elérni, például a vállalkozók megítélésében és kialakult egy üzleti kultúra is, amely ezt a példát követi. Saját életében pedig úgy gondolkozik, hogy amire tud hatással lenni, azon próbál változtatni, amire pedig nem, azt megpróbálja elfogadni és azzal együtt élve megpróbál értéket teremteni. S bár sikerült is leküzdeni a régi frusztrációkat, sok az új kihívás, s nagyon fontos a kultúrateremtés és a megújulás, a reszponzitivás egyensúlyának megtalálása.
Visszatérve az üzleti kultúra, a vállalati kultúra megteremtésének fontosságára, Vera kifejtette: a magyar vállalkozók életciklusuk során 4 alkalommal választják meg az üzleti kultúrájukat.
- az indulás pillanatában
- az első nagy büntetés alkalmával
- a növekedés beindulásának pillanatában
- s végül az eladás, az exit időpontjában.
Ezen belül az indulás pillanata hatványozott jelentőségű, hiszen itt kell a legeffektívebben elvégezni a háttérmunkát, hogy a későbbiekben ne érjenek kellemetlen meglepetések. A rossz választás következtében sok szereplő beszorul egy olyan zónába, ahol teljes diszkomfort érzése van. Emellett, Veronika szerint, ha mindenki elvégezné az elején a szükséges hatékony munkát, akkor jóval kevesebb startupper kezdene bele a vállalkozásba. A tudatos alkalmazotti lét és a tudatos vállalkozó közötti különbség főleg abban mérhető, hogy a vállalkozónak magasabb a kockázatvállalási hajlandósága. Startup-alapítás annak jó választás, aki bírja a növekedési elvárást, amit egy befektetői közeg gyakorol rá, aki szeretne gyorsan naggyá válni. Aki nem a „feltételek teljesülésére” vár, hanem tűzön vízen keresztülviszi az elképzelését. Jól ismerjük ezen kifogáskereső alapítókat is. Ők csak addig maradnak a felszínen, amíg szerencséjük is van. De nagyon helyes az is, hogy valaki „csak” zebra akar lenni, és nem unikornis. Nem is lehet mindenki unikornis! Az unikornisok sem tudnak teljesíteni a zebrák, az üzleti háló nélkül. A körülöttünk lévő finanszírozási közeget néhányan jól kezelik, de vannak, akik félreértik. Az állami tőke elkényelmesíti a startuppereket és a befektetőket is.
A zárókérdés arra vonatkozott, hogy mit jelent Vera szerint a startup-ökoszisztéma?
Az ökoszisztéma egy organizmus, amely folyton változik, formálódik, amely változásokat a mi kapcsolódásaink formálják. Rengeteg, egymástól jelentősen különböző szereplője van az ökoszisztémának: az állam, egyetemek, városok, üzleti közeg, vásárlói közeg, szolgáltatói közeg. Az alapvető feladata az lenne, hogy ezek a szereplők megismerjék egymást, megértsék egymást és együttműködjenek, felső irányítás nélkül, kölcsönösen, gyakran többet is belerakva a rendszerbe, mint amennyit előrelátható időn belül ki tud venni. Az elmúlt években már sokat fejlődődött ez a kapcsolódási rendszer is. A még fennálló dilemma, hogy ezek a szereplők tudnak-e egymásról, kommunikálnak-e egymással, mennyire kompetitívek egymással. Mivel mi a nemzetközi mércék szerint, amik gyakran unikornisokban, és startupok számában mérik egy ökoszisztéma fejlettségét, mi valóban a regionális átlag alatt vagyunk, ennek ellenére fontos észrevenni a folyamatos fejlődést, a befektetői közeg és az aktív szereplők és a rendezvények fejlődését.
További források:
Cégépítők Podcast: https://cegepitok.hu/2022/11/30/pistyur-veronika-bridge-budapest/
-
Forbes DA interjú: https://www.youtube.com/watch?v=fXT2q1jrzEQ
-
Magyar Business Podcast: https://www.youtube.com/watch?v=8oax9XC_-WM
-
Borportré interjú: https://borportre.hu/pistyur-veronika-ugyvezeto-bridge-budapest/
-
Menedzserek Országos Szövetsége interjú: https://www.youtube.com/watch?v=RdALrKDADhs
-
Bácsfalvi András podcast: https://www.youtube.com/watch?v=x3flAJivKfc&t=3s
-
Pénzcentrum, panelbeszélgetés: https://www.penzcentrum.hu/vallalkozas/20221116/megszolalt-a-magyar-befektetesi-guru-a-profit-ne-a-cel-hanem-az-eszkoz-legyen-1131022
-
HVG cikk: https://m.hvg.hu/360/hetilap360/2022/08/20220817portre1
-
InStyle interjú: Legyen divat a Női vezető! https://www.instyle.hu/legyen-divat-a-noi-vezeto-pistyur-veronika-148914