Norbert: Nagyon régen kezdődött a történetünk. Középiskolás korom óta érdekeltek a megújuló energiák és a klímaváltozás. Az én esetemben ez abból indult, hogy gyerekként láttam, mennyi hó van télen a mesékben, és amikor januárban az udvaron állva nem láttam havat, kíváncsi lettem, miért nincs hó. Ez motivált arra, hogy ezzel a témával foglalkozzak. Tudom, hogy a klímaváltozást nem én és nem a mi cégünk fogja megoldani, de mindenképp olyan tevékenységet akartam végezni, ami nem ront a helyzeten, hanem javít rajta. Így kezdtem napelemes projektekkel és projektfejlesztésekkel foglalkozni. Villamosmérnökként is érdekelt a klímaváltozás, és így adta magát, hogy az energiaszektorban próbáljak valamit tenni. Nem villamosmérnök akartam lenni, inkább gépész, de végül az lettem. 2005-2006 körül a megújuló energiatermelés döntően tűzifa és biomassza volt. A vízenergia már több száz éve velünk van, és a szélenergia akkoriban trendi volt. Rájöttem, hogy vízerőművet nem olyan egyszerű építeni, és valószínűleg nem fogunk tudni ebben részt venni. A tűzifával és biomasszával az a probléma, hogy kivágjuk az erdőket és eltüzeljük. Gyors fejszámolás után beláttam, hogy ebből nem nagyon lehet úgy elég villamos és hőenergiát termelni, ami fenntartható lenne. A szélenergia Magyarországon jogszabályi szempontból lehetetlenné vált 2006 körül, így maradt a napenergia. 2013-ban kezdtük el az első napelemes projektet Berettyóújfaluban. Ez az első öt-tíz projekt egyike volt az országban, és vissza nem térítendő támogatást is nyertünk hozzá, mert a napelemek akkor még nagyon drágák voltak. Ezután jöttek a következő naperőművek.

A következőt 2015-ben kapcsoltuk be, utána 2018-ban, majd 2020-ban helyeztük üzembe a legutóbbi adag napelemeket. Most ott tartunk, hogy van egy 2,5 MWp-es projektünk, amit idén szeretnénk megvalósítani, valamint egy másik, egy 1 MWp-es projektünk Olaszországban, amit szintén idén akarunk megvalósítani.

Az olasz projekt különösen érdekes, de előbb mesélj egy kicsit a naperőmű projektek felépítéséről, időbeli ütemezéséről, és a döntéshozatali folyamatokról. Hogyan választotok területeket? Mennyi idő egy engedélyeztetés?

Norbert: A terület kiválasztása bonyolult, mert alapvetően nem mezőgazdasági területre akartunk naperőművet telepíteni. Az egyik opció, hogy ipari, vagy barnamezős területet találunk (például az egyik naperőművünk egy agyagbánya területén van). A másik lehetőség, hogy mezőgazdasági területet kivonunk művelés alól, és utána engedélyeztetjük az erőművet. A telephely kiválasztása során fontos még a hálózathoz való csatlakozás. Ez 2013-ban és 2018-ban még egyszerű volt, de 2022-2023-ra már lehetetlen. Most már nem lehet új csatlakozási pontot kapni az elosztó társaságoktól, és nem lehet a hálózathoz csatlakozni úgy, hogy energiát tápláljunk be.

A hálózati csatlakozási lehetőség megszűnése jogszabályi okokból van?

Norbert: 2013-ban még nagyon drága volt a napelem, és inkább csak a fanatikusok játszótere volt. Azóta a napelemek ára jelentősen csökkent. Korábban két euró/Wp volt az ára, most már 10-13 cent. Az élőmunka és a fémek, tartószerkezetek, kábelek ára nőtt, de összességében sokkal olcsóbb most naperőművet építeni, mint tíz éve volt.

Terveztél ezzel az árcsökkenéssel?

Sejtettem, de nem számítottam rá, hogy ennyire gyors lesz. Mivel támogatás nélkül is megérte ezzel foglalkozni, sok gazdasági szereplő és befektető kezdett tevékenykedni ebben a témában. Az óriási igény miatt a hálózati csatlakozási lehetőségek elfogytak. Most horribilis mennyiségű pénzt kell költeni hálózatfejlesztésre, hogy új termelőkapacitásokat fogadhasson a hálózat. A hálózatfejlesztést aktívabban kellett volna csinálni, de nehéz volt megjósolni, hogy a napelemek ára ilyen gyorsan fog csökkenni. Ezért tartunk itt. A hálózat megtelt, folyamatban vannak a fejlesztések, de ez nem megy gyorsan. Egy új alállomás vagy vezeték építése öt évig is eltarthat. Ez nem olyan, mint egy szoftverfrissítés, amit néhány nap alatt kiküldünk.

Most hogy érzed, hogy ez egy telített vagy piac, és ehhez már csak egy új technológia fogja ezt felülírni, vagy itt még hazánkon belül is vannak lehetőségek, hogy pont ezért nézelődsz regionálisan, illetve külföldön, és akkor átérhetünk majd az olasz projektre is?

Ha csak azt vizsgáljuk, hogy a hálózat telített-e, és hogy arra van-e lehetőség, hogy új naperőmet építsünk, akkor azt gondolom, hogy ez egy, ha nem is véglegesen, de átmenetileg egy mindenképpen telített piac. Ugyanakkor az innovációt nem szabad lebecsülni, mert egyáltalán nem biztos, hogy a napelemes projektfejlesztések a következő néhány évben is ugyanúgy fognak megvalósulni mint a elmúlt években. Tehát az akkumulátoroknak a megjelenése és az akkumulátoros energiatárolók árának a csökkenése- ami nagyon érdekes módon pont ugyanazt a görbét követi, mint a napelemek, csak talán még gyorsabb)-, nagyon fel tudja forgatni ezt az egészet. Tehát, hogyha van egy 1 MW-os naperőművünk, és szeretnénk oda építeni még egy 1 MW-os naperőművet a szomszédba, akkor egyáltalán nem biztos, hogy az a jó megoldás, hogyha elköltünk egy csomó pénzt hálózatfejlesztésre, és új távvezetéket, meg transzformátort, meg mindent építünk. Lehet, hogy egy akkumulátoros tározónak az üzembe állításával és a meglévő csatlakozási pontnak a felhasználásával egy gazdaságosabb megoldást lehet majd kitalálni. Tehát nem jelenteném ki egyáltalán azt, hogy most itt nincs lehetőség a napelemes piacon a következő időszakra, mert az akkumulátorok térnyerése nagyon fel fogja az iparágat forgatni. Hasonlóan az e-mobilitás, mondjuk elektromos autótöltőkhöz telepíteni akkumulátorokat és napelemeket, az egy nagyon érdekes történet lesz szerintem a közeljövőben.

Egy napelemes projektet végig lehet vinni egy év alatt. Kivitelezni azt mondjuk egy-két hónap, tehát ez egy viszonylag gyorsan felépíthető, összerakható dolog. Az elején van egy nagy beruházási igény, mert meg kell venni az eszközöket (ki kell fizetni a különböző tervezőket), amit finanszírozni kell. Utána pedig van egy viszonylag folyamatos bevétel, amit ez termelni fog a következő huszonöt-harmincöt éven keresztül. Utána ezeket már üzemeltetni, meg fenntartani, a bevételhez képest nem egy jelentős tétel. A villamos energia-termelés során nagyon jelentős tétel szokott lenni, a tüzelőanyagnak a megvásárlása, tehát egy szénerőműnél a szén, vagy a szénnek a kibányászatának a költsége, a gáz, illetve olaj. A naperőműnél nyilván ilyen nincsen, tehát a hagyományos energiatermelőknél a legnagyobb költséghányadot kitevő rész az itt kiesik. Nyilván vannak különböző üzemeltetési, fenntartási költségek, de ez elenyésző a bevételhez képest. Nyilván tradicionálisan beruházási hitelekkel, projekthitelekkel valósulnak meg ezek a beruházások. A bankok olyan szempontból ezeket szerették is, hogy a kötelező átvétellel elég kiszámíthatónak tűntek, és a kialakult kritériumrendszer alapján a különböző bankok finanszírozták ezeket a projekteket a mai napig is finanszírozzák, persze.

– És azt követően, hogy elindul a projekt, tehát elkezdi termelni az elektromos áramot és a cash-t, milyen kockázatok maradnak fenn?

Attól függ, milyen projektről van szó. E kampány céltársasága egy kötelező átvétel-határozattal rendelkező erőmű. Itt erről azt kell tudni, hogy az állam garantálja azt, hogy át fogják venni esetünkben 2041-ig 47,04 Ft/kWh áron a villamos energiát. Vagyis egész pontosan a MAVIR, a magyar villamos irányító fogja ezt megvenni.

Az infláció mértékével korrigálják az átvételi árat, tehát ezt inflációkövetőnek tekinthetjük. A villamosenergia átvételi ára stabil. A várható termelést különböző szoftverekkel jól lehet modellezni, mivel elég hosszú időszakra vonatkozó mérési adatok állnak rendelkezésre. Ezért a bevétel oldalon nem látok nagy kockázatot. Kiadás oldalon a legnagyobb kockázatot az jelentheti, ha az üzemeltetési költségek gyorsabban nőnek, mint az infláció. Mivel a karbantartás élőmunka-igényes, és a munkabérek infláció feletti emelkedése kockázatot jelenthet, de az üzemeltetési költségek kis részét teszik ki a bevételnek, így ez sem nagy kockázat.

Nyilván a szabályozás mindig kockázatot jelent, mivel az energetika egy erősen szabályozott iparág. Az energiahivatal és más szervezetek által hozott szabályok módosíthatják a feltételeket. Ha egy kockázatot kellene kiemelni, az a szabályozói kockázat lenne, de ez minden iparágban jelen van, akár a bankszektorban, akár a startupoknál. Például az Uber a szabályozási változtatás után kivonult Magyarországról. Az üzemeltetési kockázatok és a szabályozási kockázatok mellett van természeti kockázat is, de ezek minimálisak, mivel olyan helyszíneken telepítünk naperőművet, ahol ez alacsony. Műszaki romlás bekövetkezhet, de a naperőmű moduláris felépítésű, tehát ha valami elromlik, azt ki lehet cserélni. Nem egy nagy berendezésről van szó, ami ha elromlik, akkor az egész erőmű nem működik.

A biztosítás is fedezi a rongálás, lopás, természeti katasztrófa eseteit. Bár vannak kivételek, de a biztosítás nagyrészt fedezi a problémákat. Emellett termeléskiesésre is van biztosítás, tehát ha meghibásodás miatt nem termel az erőmű, akkor a biztosító a negyedik termelés mentes naptól megtéríti a kiesést.

Wow. Ezt például nem tudtam még én sem, pedig igyekeztem felismerni a részleteket. Tehát mondhatjuk, hogy ez egy közmű biznisz. A tőzsdei részvények esetében is a közműveket az osztalékhozamért tartják, nem azért, mert mindennap történik valami izgalmas. Stabil, kiszámítható osztalékfizetést tudunk ígérni, hosszú távon jól előre tervezhető módon.

Nyilván azt szeretném, hogy a megújuló források nagyobb részesedést kapjanak az energiatermelésben, ugyanakkor azt is látni kell, hogy vannak korlátok. Nem biztos, hogy az a jó megoldás, ha csak naperőművet telepítünk, és nincs semmi másunk, hiszen akkor vagy nem, vagy csak nagyon drágán lesz energiánk, amikor nem süt a nap. Mindenképpen olyan mixet kell kialakítani, amiben van napenergia, szélenergia, és szükség van tárolókra is. A szivattyús tározós vízerőművek talán a legjobbak erre a feladatra, amelyeket például Ausztria, Norvégia vagy Olaszország kiemelkedően jól tud alkalmazni, hiszen vannak hegyeik és nagy esésű folyóik. Nálunk ez elég körülményes, és az elmúlt 10-20 évben nem is tudott igazán haladni a szakma ezen a területen.

Mindenképpen olyan összetett rendszerekben kell gondolkodni, ahol sok különböző forrás van elosztva több helyen, és okos ösztönzőket kell kialakítani. Például az emberek töltsék az elektromos autóikat, amikor süt a nap, vagy állítsák be a mosógépet és egyéb háztartási fogyasztókat úgy, hogy akkor használják az áramot, amikor olcsó az energia, mert éppen többlet van belőle. Összetett, decentralizált rendszerekben hiszek a jövőben, és bízom benne, hogy ezek terjedni fognak, és a szabályozás is alkalmazkodni fog hozzájuk.

Az atomenergia szén-dioxid-kibocsátás szempontjából kedvező, hiszen nem bocsát ki szén-dioxidot. Nyilván az erőmű megépítése során van szén-dioxid-kibocsátás, de ez elenyésző. Ugyanakkor a hulladék kezelése bonyolult kérdés. A vitákban végletek vannak: valaki vagy nagyon atomerőműpárti, vagy teljesen elutasítja. Szerintem van, amikor az atomenergia hasznos lehet, de nem lehet mindent megoldani atomerőművel sem.

Korábban hallottam az olasz projektről is!

Az ötlet Olaszországból jött, ahol még lehet csatlakozni a hálózathoz és naperőműveket fejleszteni. Az olasz hálózat nem feltétlen jobb vagy rosszabb, mint a magyar, de az ország sokkal nagyobb és diverzifikáltabb, hiszen nálunk az utóbbi öt évben szinte csak naperőművek épültek, míg Olaszországban új vízerőművek, szélerőművek és naperőművek is épülnek. Emiatt a hálózat stabilabb és több új csatlakozást tud befogadni. Olaszországban több a napsütéses órák száma, még Észak-Olaszország is nagyjából egyenértékű a mi Dél-Magyarországunkkal (Szeged, Békéscsaba környéke). Ahogy délebbre megyünk, egyre több a várható termelés. Az olasz hálózat még nem tűnik túltelítettnek, és bár ott is rengeteg projekt van, a következő néhány évben még lehet új napelemes beruházásokat indítani a tradicionális módszerekkel.

Az ország kockázati szintje nem vetekszik a skandináv országokkal, de több napsütéses órát kínál. Olaszország így egy arany középút lehetőség, ahol érdemes belevágni a napelemes beruházásokba, figyelembe véve a magasabb napsütéses óraszámot és a stabil hálózati csatlakozási lehetőségeket.

Beszélgettem sok emberrel, lettek kapcsolataink, és vásároltunk egy telket, valamint egy már engedélyeztetett projektet Közép-Olaszországban. Ehhez alapítottunk egy olasz céget, és most a nyár második felében, vagyis inkább a nyár vége felé kezdődik majd az erőmű kivitelezése, ami, ha minden jól megy, már idén áramot fog termelni.

Ezt gondoltam az első lépésnek. Majd levonjuk a tapasztalatokat, hogy mi volt egyszerűbb, és mi volt bonyolultabb Olaszországban, mint Magyarországon.

Mit mondtál az olasz árképzésről?

Ez érdekes kérdés, mert ott nem fix átvételi ár van, mint amit ennél a meglévő erőműnél beszéltünk. Nagyban függ a hozam attól, hogy milyen lesz az áram piaci ára. Egzakt százalékot nem tudok mondani, de reményeim szerint a teljes életciklus során egy 8-9 százalék körüli hozamot tudunk elérni euróban. Be kell látni, hogy Olaszországban kezdők vagyunk. Ezzel az első projekttel most tanuljuk az ottani viszonyokat, és majd levonjuk a konklúziókat. Ekkor talán tudunk pontosabb üzleti terveket és számításokat készíteni a jövőbeli projektekhez.

És ki lesz a vevő Olaszországban?

Egy olasz villamosenergia-kereskedő fogja megvenni az áramot. Erre a szerződés már alá van írva, még az erőmű megépítése előtt. A piac felépítése Olaszországban nagyon hasonló a magyar piacéhoz. Szerencsére az Európai Unióban az energiaszektor nemcsak országonként, hanem EU-s szinten is jól harmonizált és szabályozott. Egy villamosenergia-kereskedő fogja tőlünk megvásárolni a megtermelt energiát, az ő mérlegkörében fog termelni, és ő fogja kiegyenlíteni a menetrend és a tényleges termelés közti különbséget egy díj ellenében. A különbség az, hogy az aktuális tőzsdei árat fogja megfizetni.

A külföldi terjeszkedés perspektivikusnak tűnik a magyar befektetők számára is. Tervezed-e, hogy a most csatlakozó befektetők később részesülnek a további projektek finanszírozásában?

Igen, megvárjuk az első Tőkeportál kampányunk eredményét, hogy mennyi pénzt, vagy mennyi tőkét sikerül összegyűjteni. A konklúziókat levonva, ha a kampány sikeresnek bizonyul, átgondoljuk, hogy milyen következő fejlesztésbe tudnánk bevonni a befektetőket egy új kampány keretében. Mindenképpen gondolkodunk ezen a lehetőségen. Továbbá szeretnénk, hogy akik most befektetnek, azoknak valamilyen elsőbbségi lehetőséget vagy kedvezményt biztosítsunk, vagy legalábbis megadjuk a lehetőséget, hogy ők legyenek az elsők, akik regisztrálnak és befektetnek. Tehát ilyesmin mindenképp gondolkodunk.

Mi is nagy érdeklődéssel várjuk, hiszen eddig ez az egyedüli ilyen fejlesztési projekt, amely finanszírozható lesz a tőkeportálon keresztül. Ezzel együtt, szeretnék kérdezni, hogy felértékelődhet-e maga a telep, a naperőmű, és láttál-e már tranzakciókat, ahol kész működő projekteket adnak-vesznek, azaz benne van a pakliban, hogy a befektetők nemcsak osztalékot kapnak, hanem esetleg a részvény is felértékelődhet egy felvásárlás révén?

Igen, ilyen tranzakciók léteznek, egészen kis mérettől kezdve a nagy napelemparkokig. Látszik, hogy ezek a projekteket adják-veszik. Sok befektető indult el ezen a piacon tisztán spekulációs célból, vagyis az volt a stratégiájuk, hogy engedélyeztetnek egy projektet, felépítik, majd eladják egy nagy eszközkezelőnek, aki nem akarja vállalni a megvalósulási kockázatokat. Emellett, a hálózat telítettsége miatt új csatlakozási pontok nincsenek, vagy nagyon drágán elérhetők, ami szintén hozzájárulhat a felértékelődéshez. A piac koncentrálódik, nagy befektetők és alapkezelők vásárolnak ilyen eszközöket. Nem kizárt, hogy egyszer valaki magasabb áron megveszi, de alapvetően nem ez a célunk. A célunk, hogy hosszú távon működő beruházást valósítsunk meg, amely osztalékot fizet. Lehetséges, hogy később vásárolunk egy akkumulátort az erőműhöz, ami plusz bevételt generálhat. De az exit lehetőségét sem zárjuk ki teljesen.

Akkor várjuk a további izgalmas híreket az új projektekről, ami nyilván tovább fokozza a kampány iránti érdeklődést, ami már most is jelentős. Bízunk benne, hogy a kampány gyorsan sikerre jut, és találkozunk a befektetői találkozókon, ahol további kérdésekre tudsz válaszolni, illetve kiegészíteni a most elhangzottakat!

 

 

Nézd vissza a korábbi befektetői találkozókat:

• https://www.facebook.com/teapont/posts/pfbid02h7bSXwLPkPPMDcseMySyVqchFrFgxQSb3R7j731DhWdFrjoXgeK73JYc5eNyKk8kl
• https://www.facebook.com/teapont/posts/pfbid0weUkVMH8LWMw5cHaQjZTKw6FboiqLMrqh37gyxQuqPF9b7kd68Lm3rS4cwSZ8wyrl
• https://www.facebook.com/watch/live/?ref=watch_permalink&v=460036696886881
• https://www.facebook.com/watch/live/?ref=watch_permalink&v=988070289347833