2021.12.28. – Tőkeportál saját tartalom

A közösségi finanszírozás az online kommunikáción keresztüli tőkebevonás. A kampánygazda vállalkozó, az alapítói csapat a netwörkjét, illetve a már megalakult vállalkozás az ügyfeleit éri el a leghamarabb, és őket is bevonva terjeszti ki a kampány hatósugarát a közösségi média segítségével. A kampány előtt és alatt folytatott kommunikáció révén kell a potenciális befektetők figyelmét felkelteni és számukra vonzóvá tenni a befektetési lehetőséget.

A közösségi finanszírozás több globális gazdasági problémára nyújt megoldást. Világszintű probléma, hogy rengeteg kezdő-és kisvállalkozások, de számos középvállalkozás sem fér hozzá a működéséhez szükséges tőkéhez, mert banki szempontból nem finanszírozhatóak, és nincs hozzáférésük a megfelelő befektetőkhöz. A crowdfunding kampány lehetővé teszi, hogy ügyfelekből befektetők, befektetőkből pedig ügyfelek váljanak. Ebből adódóan kiváló lehetőség egy közösségi finanszírozói kampány márkaépítési és ügyféllojalitás-növelési szempontokból. Makroszinten óriási jelentősége lehet annak, hogy segíti a lakossági alvótőke, a ki nem helyezett megtakarítások helyi vállalkozásokba történő befektetését, ami élénkíti a gazdaságot. Ma Magyarországon több, mint 6000 Mrd Ft van kívül a bankrendszeren, azaz nem dolgozik a gazdaságban, ami egy hatalmas tartaléka lehetne a gazdaságélénkítésnek.

A kezdő vállalkozások első tőkebevonási köre leghatékonyabban helyi tőke bevonásával történik: statisztikák szerint ebben a fázisban a tőke 85%-a 120 km-es körzetből érkezik.

Egy sikeres közösségi finanszírozási kampány beárazza a vállalkozást és hitelessé teszi, kinyitja a kaput a későbbi tőkebevonási körökhöz. Amennyiben egy vállalkozásnak sikerül pár százezer eurónyi tőkét bevonnia a lakosságtól, angyaloktól, akkor a kockázatitőke-alapok is nagyobb eséllyel válnak befektetőkké a későbbiekben.

A viszonylag egyszerűnek tűnő tőkebevonási mód ellenére kevés csalásról tudni. Ennek okát a Világbank is vizsgálta, és azt állapította meg, hogy mivel a közösségi finanszírozási kampányban a befektetők előzetes kötelezettségvállalast tesznek a befektetésre, és ez a szándék visszavonható, ezért ha kampány során kapott, a kampány oldalán, a közösségi médiában is olvasható kérdésekre a kampánygazda nem válaszol bizalmat keltően, akkor a befektetők elfordulnak, így a csalók nem tudnak sikeresen kampányt zárni. A Világbank ezt a nép bölcsességének, vagy a népi átvilágításnak nevezi (crowd diligience). A platformszolgáltató az úgynevezett vezető befektetővel együtt elvégzi a jogi átvilágítást is, mielőtt a tőkét a kampánygazda a kampányban kommunikált célokra fordíthatná.

A teljes globális közösségi finanszírozási piac értéke 2021-ben elérte a 12,27 milliárd dollárt, ami a Statista előrejelzései szerint ez 2027-re megduplázódik, ami éves szintén átlagosan több mint 11%-os bővülést jelent.

Egészen 2018 márciusáig kellet várni, hogy publikálják az Európai közösségi finanszírozási rendelet (ECSPR) tervezetét, amely a platformokon keresztül bevonható tőke mértékét kampányonként évi 5 millió euróra emelte. A rendelet elfogadására végül 2020 októberében került sor, és 2021 novemberétől kezdve alkalmazandó minden EU-s tagállamban. Ez lehetővé teszi a már működő platformszolgáltatók számára, hogy a megszerzett nemzeti engedélyeiket a rendeletnek megfelelő engedélyekre váltsák át, és ezáltal határokon átívelő szolgáltatást is nyújtsanak az Unió területén.

A globális alternatív (bankon kívüli) tőkefinanszírozás, azaz az angyal- és a kockázatitőke-befektetésekkel együtt számított tőke 2020-ban 113,6 milliárd dollárt jelentett, ebből az USA és Kanada 74 milliárdot, Európa 10 milliárdot tett ki. Ebből a crowdfunding még mindig csak egy kis szelet. Európában 2020-ban 828 millió dollárnyi tőke került így új vállalkozásokba, ennek kétharmada az Egyesült Királyságban, ahol 2011 óta mintegy 1700 vállalkozás jutott így tőkéhez, ami körülbelül a fele a kockázati-tőkealapok által támogatott cégeknek. Ezzel a teljes brit kockázatitőke-piac mintegy 5%-át jelenti még csak a közösségi finanszírozás, de ez a csak 10 éves múlthoz képest igazán jó eredmény. Egyre nő a kétféle befektetési módot kombináló társaságok száma, ahogy egyre több az érett fázisú cég is: amíg 2013-ban ez az arány még 80% felett volt, ma ez valamennyivel 50% alá csökkent.

A 2020-ban sikeresen crowdfundingoló társaságok iparág szerint a technológia, az élelmiszer és a divat területéről jöttek a legtöbben. Nagyon sikeresek voltak a mobil appok, a fintech szolgáltatások, a platformok és a webshopok, a mesterséges intelligencia, az étel-ital és a divat-kozmetikaipar vállalkozásai is. Ebből a körből kerültek ki a Tőkeportál első sikeres befektetés-célú kampányai is, mint a Potzak.org (15 millió Ft), Solarbnb (42 millió Ft) és a Las Vegan’s (97 millió Ft) .

A legfrissebb nemzetközi alternatív finanszírozási riport szerint Közép-Európában a részvénycélú közösségi finanszírozás volumene a 2019-es 28 millió dollárról (a közép-európai összvolumen 28%-a) 2020-ra 61 millió dollárra (44%-ra) nőtt, ami a néhány nagyobb közép-európai országban betiltott kölcsöncélú modellnek tudható be.

A csak 2020-ban indult magyar piacon eddig a 15-100 millió forint közötti tőkeigénnyel rendelkező kampányok voltak sikeresek, nemzetközi szinten azonban több millió eurós kampányokra is bőven van példa.