2021.03.23. – Tőkeportál saját tartalom

Bár fejlettebb gazdaságokban jóval egyértelműbb a döntéshozóknak, hogy adókedvezményekkel kell támogatni a kezdő vállalkozások létrejöttét mind alapítói, mind befektetői oldalról, itthon is felfedezhető néhány kedvezmény. Cikkünkben bemutatjuk, mire számíthat az, aki magánszemélyként vagy cégként válik egy vállalkozás tulajdonosává.

Az elmúlt években világszerte egyre több befektetőt vonzanak a technológiai startup vállalkozások, mivel ezek számos esetben elképesztő hozamokat generáltak. Az internet-alapú technológiákra épülő, skálázható üzleti modellt létrehozó, ám befektetési-, vagy hitelezési szempontból különösen kockázatos startupokba való befektetés népszerűsége folyamatosan növekszik, és egyre több szolgáltatás, intézmény kapcsolódik a növekedési szakaszban lévő vállalkozások finanszírozásához: angyalklubok, a nagyvállalati vagy független inkubátorok, akcelerátorok, egyes kockázatitőke-befektetők programjai, és hát persze a közösségi finanszírozás fejlődése, nemzetköziesedése.

Beszéljünk először is a startup-befektetés kockázatairól!

A technológiai vállalkozások jellemzően azért nem bankképesek, mert nem tudnak több éves pozitív eredményt, sem biztosítékot nyújtani; így ezek alternatív módon, leginkább magánbefektetőktől szereznek tőkét a növekedéshez, mielőtt akár a tőzsdei bevezetés útjára lépnének. A befektetési lehetőséget mérlegelő potenciális befektetők számára a startup-befektetés tipikusan két fő okból kifolyólag kockázatosabb a tőzsdei befektetéseknél: az üzleti modell kiforratlansága, és a másodlagos kereskedés nyújtotta exitlehetőség hiánya miatt. Ugyanakkor nagyon vonzó számukra a tipikusan ebben az életciklusban rejlő növekedési potenciál. A kockázatokat maguk a startupok is ellensúlyozzák: tipikusan a többletjogokat is megtestesítő, elsőbbségi részvényeket kínálnak, amik a legnagyobb kockázat, csőd esetén a vállalati vagyon felosztásának sorrendjében hamarabb kerülnek kielégítésre, mint az utolsó helyen álló törzsrészvény.

Miért támogatja az állam a startup-befektetéseket? Mert az win-win!

A gazdaság motorját jelentő KKV szektor, és a gazdaság krémjének, a tőzsdei cégeknek is utánpótlást kell biztosítani, ami ösztönzőket igényel mind keresleti, mind kínálati oldalról. Keresletnek a befektetők számítanak, kínálatnak a vállalkozások. A startup-befektetők, közöttük is a crowd, azaz a lakosság tipikusan új tőkét fektet így be: azaz, nem eladja eszközeit, vagy megterheli azokat, hanem szabad pénzéből, vagy a párna alól fektet be, azaz alvótőke lép így be a gazdaságba, ami az államháztartás számára nagyon fontos forrás. A tőkebevonást ösztönözendő, számos állam vezet be jelentős adókedvezményeket: már bemutattuk a brit SEIS struktúrát, ami igen kedvező: az adózó a startupba fektetett tőke nagy részét az adójából vonhatja le. Az olaszok is hasonlóképpen támogatják a befektetőket. Mondhatni, hogy a támogatásokkal az állam gyakorlatilag átvállalja a kockázat egy részét, lemond a biztos adóbevétel egy részéről, annak érdekében, hogy az így létrejövő startup későbbi adótömege ennél jóval nagyobb lesz. És amikor a befektető kiszállna a már jövedelmező startupból, akkor pedig a jövedelemadót takaríthatja meg akkor, ha a nyereségét újrabefekteti. Win-win!

A hazai kedvezmények függnek attól, hogy a startup-befektetést magánszemélyként, vagy cégként végezzük el. Magánszemélyként nincs adókedvezmény; a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) rendelkezéseit kell figyelembe venni, és nincs különösebb kedvezmény a korai fázisú befektetésekre. Az Szja tv. alkalmazásában az üzletrész értékpapírnak minősül, és az osztalékjövedelem, továbbá értékesítése esetén a jogszabályban foglaltak szerint az árfolyamnyereséget 15%-os személyi jövedelemadó és 15,5%-os szociális hozzájárulási adó (szocho) terheli, amely utóbbi adóalapja azonban maximalizálva van, a minimálbér 24-szeresében. (2021-ben ez az összeg évi 3 864 000 forint. Tehát, ha a befektető természetes személy éves összevont adóalapba tartozó jövedelmei meghaladják ezt a maximum értéket, akkor az osztalék-, és az árfolyam-nyereségen elért jövedelem mentesül a szocho fizetési kötelezettség alól.)

A korai fázisú befektetésekkel szemben, nyilvánosan forgalomba hozott részvények hosszú távú értékesítése után van kedvezmény, a Tartós Befektetési Számla (TBSz), ami 5 év elteltével történő értékesítés esetén biztosít árfolyamnyereségadó-mentességet. Reméljük, hogy ezt újra kiterjesztik a közösségi finanszírozásban létrejövő zártkörű részvénytársaságokba fektetett tőkére is, hiszen a magánszemélyek incentiválásának elmaradása felfelé kormányozza a hozamelvárásokat is, ami végső soron szűkíti a befektetésre alkalmasnak talált vállalkozások körét, illetve a kockázatosabbak irányába tereli a befektetéseket.

A cégen keresztüli befektetések után két hazai kedvezmény ismert.

Befektetés gazdasági társaságon keresztül

Főszabály szerint, ha a társasági adó alanya üzletrészt értékesít, akkor az eladási érték és a könyv szerinti érték (ha nem volt átértékelés, akkor jellemzően a vételi ár) közötti különbség nyereségjellegű különbözete után a fizetendő társasági adó mértéke 9 százalék.

Adókedvezmény a társasági adóban

A Tao tv. alapján a vállalkozásnak lehetősége van érvényesíteni adóalap-csökkentő tételt (korai fázisú vállalkozásban való befektetés) a részesedés (növekmény) bekerülési értékének háromszorosa után, de legfeljebb adóévenként – és korai fázisú vállalkozásonként – 20 millió forint összegben lehet igénybe venni, összesen maximum 4 adóéven keresztül.

Az ismertetett szabály szerint az adóalap-csökkentésére abban az esetben nyílik lehetőség, ha a befektető

• korai fázisú vállalkozásban szerez részesedést, illetve
• a korai fázisú vállalkozásban megvalósított tőkeemelés során szerez további részesedést (részesedésének nagysága nő).

A vezinfoblog összefoglalója alapján a részesedés megnövelt bekerülési értéke alapján akkor vehető igénybe a kedvezmény, ha az adózót a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés korábban már az adóalap-kedvezmény igénybevételére jogosította. A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedést legalább a részesedésszerzés adóévét követő harmadik adóév végéig kell tartani az adókedvezmény igénybevételéhez. 2019 január 1-jétől a korai fázisú vállalkozásokban való részesedésszerzés kedvezménye kapcsán a törvény egy olyan rendelkezést vezet be, amely meghatározza, hogyan alakul az adóalap-csökkentés, ha a részesedés a kedvezmény érvényesítésére nyitva álló időtartamon – azaz összesen négy adóéven – belül részben kivezetésre kerül, vagy a részesedés vonatkozásában értékvesztést számolnak el. Ennek értelmében amellett, hogy a részbeni kivezetés, értékvesztés adóévében alkalmazni kell a növelő tételt, az adóalap-csökkentő tétel alkalmazása folytatható a kivezetést, az értékvesztés elszámolását követő adóévekben, azzal, a csökkentés összegét a részbeni kivezetésre, értékvesztésre tekintettel megállapított értékkel arányosan kell meghatározni.

Bejelentett részesedés

Gazdasági társaságon keresztül történő befektetés esetén lehetőségünk van élni a bejelentett részesedés adta lehetőségekkel – emeli ki az ado.hu portálon megjelent szakmai cikk.

A bejelentett részesedés szabályai alapján a kapott osztalék és a részesedés (részvény, üzletrész) értékesítésén elért árfolyamnyereség adómentessé tehető, amennyiben azt a befektető minimum 1 évig nem értékesíti.

A bejelentett részesedés „a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett legalább 10 százalék mértékű, valamint minden további megszerzett részesedés (részesedés értékének a növekedése), feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését (ide nem értve a részesedés értékének a növekedését) a szerzést követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a 10 százalékot meghaladóan szerzett részesedés bejelentésének feltétele, hogy az adózó a legalább 10 százalékos mértékű részesedését bejelentette az adóhatósághoz.

A részesedés bejelentése a NAV felé ügyfélkapun keresztül lehetséges a vonatkozó nyomtatvány kitöltésével valamint a NAV oldalán elérthető információk alapján.