#TőkeportálBLOG
A közösségi finanszírozás, mint a kockázati tőke-befektetés előszobája
Sokan gondoljuk egy-egy startup sikersztori kapcsán, hogy mennyire szívesen fektetnének be hasonló vállalkozásokba, főleg amikor egy-egy kiemelkedően magas áron eladott vagy sikerrel tőzsdére vitt vállalkozásról van szó; de ebben a nagyobb tőke hiánya, és persze az ismerethiány is gátol miket. Kiváló, kis tőkével való befektetésre is lehetőséget nyújt, így belépést jelent a befektetések világába a közösségi finanszírozás, ahogy azt a Tőkeportál blogban megjelent észt befektetői interjú is kiválóan példázza.
A közösségi finanszírozás a lakossági kockázatitőke-befektetés egyszerűbb, szerethetőbb formája, amit a szakirodalom a befektetések demokratizálásának is nevez, mert sokkal szélesebb rétegek számára nyújt tőkebevonási és befektetési lehetőséget, mint az intézményrendszer-közvetítette formák.
Fejlett platformokon egyre gyakoribb a coinvestment, azaz a kockázatitőke és a crowd együttes befektése, amikor a kockázatitőke-befektető azért viszi platformra a tőkebevonást, hogy egyúttal validálja is az adott kampányt a potenciális ügyfél-és partneri körben, miközben akár megtöbbszörözi az így bekerülő tőkét. A vezető befektető neve megjelenik a kampány befektetőjeként, ő végzi el az átvilágítást, tárgyalja le a befektetési feltételeket, de csak akkor kell végül a befektetést eszközölnie, ha a kampány sikeres, azaz eléri a tőkecélt, így voltaképpen a többi befektető, a crowd igazolja vissza, hogy a kampány által bemutatott befektetési lehetőség valóban kedvező, és ezért még jutalékot is kap.
Henrik Wetter-Sanchez, a londoni székhelyű Playfair Capital kockázati tőkealap-kezelő munkatársa, a Playfair Capital blogján megjelent cikkében azt vizsgálja, hogy befektetői szemmel a közösségi finanszírozás tekinthető-e egy „tréning terepnek” a kezdő befektetők számára is, akik az angyalbefektető/ kockázati tőke „klub” felé tartanának.
A közösségi finanszírozást nem véletlenül nevezik a befektetések demokratizálásának, mert lehetővé teszi, hogy sokan, kis tőkével, egyszerűen vegyenek részt a közösségi tőkét kereső vállalkozások finanszírozásában. A néhány tízezer forintnyi befektetés révén vállalt kockázat jóval mérsékeltebb, mint a jellemzően tízezer eurótól kezdődő magán angyal-, illetve a több tízmillió forinttól kezdő intézményi kockázati tőkebefektetések esetén.
Egy közösségi finanszírozási kampány során minden befektetőnek lehetősége nyílik arra, hogy a saját igényeinek és kíváncsiságának megfelelő szinten átvilágítsa a vállalkozást. A kampány oldalán közzétett befektetői dokumentumok révén lehetőség van mélyreható pénzügyi elemzésre az adott kampányra vonatkozóan. Ugyanakkor az online fórum segítségével bárki kérdéseket tehet fel a kampánygazdának az aktuális kampányról, a további érdeklődők kérdéseinek és hozzászólásainak áttekintése pedig hasznos segítséget nyújt a befektető-jelöltnek a befektetési döntése meghozatalában.
A közösségi finanszírozás számos olyan előnyt nyújt, amit egy kockázatitőke-befektető nem tud, úgymint:
- Branding, kommunikáció, médialefedettség: A közösségi finanszírozási kampányok akár több ezer embert is elérhetnek a kampány során. A kampánydokumentáció, a vállalkozással kapcsolatos hírek publikálásának lehetősége, valamint az online fórum segítségével a kampánygazda hatékonyan léphet kapcsolatba az érdeklődőkkel és ismertetheti meg velük termékét vagy szolgáltatását. A jó kommunikációval rendelkező kampányok publicitását tovább erősíti az is, hogy a kampány befektetői ismerőseikkel megosztva a kampányt további befektetőket vonzhatnak be.
- Közösségépítés: A felhasználók kritikus tömegének elérése és ezeknek a felhasználóknak egy aktív közösséggé szervezése nem egyszerű feladat. A közösségi finanszírozási kampányok azonban rendelkeznek egy pénzügyileg és emocionálisan is a kampányhoz kötődő tömeggel, amely jelentős támogatást jelent a kampánynak, és segítik a vállalkozót abban, hogy terméküket a felhasználók igényeihez igazítsák. Jó példa erre a Monzo Bank, amely sikeresen alakította ki a felhasználói visszajelzésekre alapozva a termékét, maximálisan figyelembe véve a tömeg igényeit.
- Lojális felhasználók: A márkahűség kialakítása komoly kihívás, amelyet könnyebben vehetnek a közösségi finanszírozási kampányt folytató vállalkozások, mert a közösségnek jelentős érdekeltsége van a kampány sikerében.
- Kisebb tőkeigényű kampányok finanszírozhatósága: az intézményi magántőke jellemzően nem kedveli a kisléptékű befektetéseket, mert azok számára fajlagosan drága befektetésnek számítanak, ugyanannyi erőforrást igényelnek, mint a nagyobb kihelyezések. Ezért is mondják, hogy a közösségi finanszírozás hiánypótló szerepet tölt be a saját tőkét már felélt, de kockázati tőkét vagy banki finanszírozást még nem kapott vállalkozások számára.
Ezzel szemben a kockázati tőke is biztosíthat olyan előnyöket egy vállalkozásnak, amire a tömeg, a crowd nem képes. Erre lehet példa:
- Stratégiai támogatás: A közösség igényei által kialakított termék nagyon hatékony, ugyanakkor nehezebb előre látni, hogy a koncepció hogyan fog működni a jövőben, különös tekintettel a nemzetközi terjeszkedésre vagy egy potenciális felvásárlással kapcsolatos döntésre. Ebben jelentős támogatást adhat a kockázati tőke, amely rendelkezik az iparágakon átnyúló tapasztalatokkal és szaktudással.
- Alapítók és kisbefektetők kapcsolata: A legtöbb kisbefektető a közösségi finanszírozásban nem nyújt szakmai támogatást. A kockázati tőke ott van a kampány fontosabb döntéshozatalában, valamint a kritikus szakmai tudást igénylő helyzetekben.
- Tapasztalat: A kockázati tőkés azért specializálódik egy-egy iparági befektetésre, mert abban szerteágazó tapasztalattal rendelkezik, míg az alapítók vagy tulajdonosok jellemzően egy specifikus iparágban rendelkeznek ismeretekkel és tapasztalattal. Így egy kockázatitőke-befektető iparági tudására és korábbi startup-befektetések során szerzett tapasztalataira alapozva hatékony segítséget nyújthat a kampánygazdának.
- Kapcsolati tőke: Egy jó befektető nemcsak a befektetett összeggel támogatja a kampánygazdát, hanem ún. „smart money”-t (okos tőkét) nyújt a vállalkozónak, megosztva vele kapcsolati tőkéjét. Ennek segítségével a vállalkozót hozzásegítheti potenciális partnerekhez, ügyfelekhez vagy akár egy következő körös befektetéshez.
Együtt erősebben
Henrik Wetter-Sanchez cikkében arra a következtetésre jut, hogy a közösségi finanszírozás és a kockázati tőke egymás kiegészítői, mintsem versenytársai. A startup vállalkozások finanszírozásában mindkét megoldásnak megvan a maga szerepe. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy minél komplexebb a vállalkozás által alkalmazandó és értékesített technológia és/vagy minél kisebb a megcélzott piaci szegmens, annál kisebb szerep jut a befektetők tömegének, mint közösségnek a vállalkozás sikerét tekintve. Ugyanakkor a közösségi finanszírozás lehetővé teszi a befektetések demokratizálását, amely előnyös az egész befektetési iparágnak, és nagyon jót tehet a gazdaságnak, mert – a Világban felmérései szerint – épp a kicsiny befektetési összegek révén – a kampányok nem indukálnak más befektetésekből való kivonást, azaz újraallokációt, hanem a kampányokon keresztül lép be az alvótőke a gazdaságba.
A témához tűzközi pozíciójából szól hozzá Tero Weckroth, a finn Invesdor portál egyik alapítója, az angyalbefektetőkről, kockázati tőkésekről és a sokaságról írt cikkében.
A fentiekhez hasonló következtetésre jut David Bloom, számos amerikai magazin elismert írója és szerkesztője, valamint a Bloom in Tech podcast producere, a Forbes-ban publikált cikkében; Todd Taylor, startup vállalkozásokra, közösségi finanszírozásra és kockázatitőke-befektetésre szakosodott jogász, a Medium Crowdfund Research rovatában megjelent cikkében. Taylor emellett arra is kitér írásában, hogy egy közösségi finanszírozási kampány indításával a vállalkozások piaci validációja is biztosított, ami még vonzóbbá teheti a sikeres kampányokat a kockázatitőke-befektetők körében. A közösségi finanszírozásnak a vállalatfinanszírozásban betöltött fontos szerepét a legnagyobb európai befektetési alap, a European Investment Fund (EIF) is kiemelte 2017-es éves riportjában, valamint a közösségi finanszírozási szektor támogatását a stratégiai céljai közé emelte, ami további perspektívát jelenthet a közösségi finanszírozási kampányt indító vállalkozásoknak.
| Közösségi Finanszírozás | Kockázati Tőke | |
| Befektetési feltételeket kialakítja | A vezető befektető (angyal vagy VC) és a Kampánygazda | VC és a céltársaság |
| Tőkebevonás előkészítésére tervezendő idő | 2-3 hónap előkészítés + 1-2 hónapig fut a nyilvános kampány | 4-6 hónap személyes keresés |
| Jogi átvilágítás menete | A kampány-felülvizsgálat, validálás a portál segítségével, mentorálásával a Kampány indításának feltételeként lezajlik, majd a kampány során a portálon folyó chaten keresztül mindenki kérdezhet a kampánygazdától és elolvashatja a többiek kérdéseit, válaszait. Ezt hívjuk crowd diligencenek. S eközben folyik a befektetési feltételek ellenőrzése, a due diligence is. | A befektető elvégzi a startup átvilágítását, a due diligencet. |
| Marketinghatás | Márkaépítésre, ügyfélszerzésre, konverzióra alkalmas: a közösségi finanszírozást a közösségi médián keresztüli finanszírozásnak is nevezik. | nincs közvetlen marketinghatása, de a tőkebevonás híre márkázza a startupot- |
| Tőkeköltség | Alacsony, egyszeri jutalék (mindösszesen a kért tőke egyszeri 10% a körül) | magas a befektető hozam-és térülési elvárása, ami nem kezdetben, hanem exitkor teszi drágává a tőkét |
| Piaci szegmens | A nagy befektetői tömegeket vonzó platformok kedvencei a b2c szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, akik a közösségi médiában is aktívak, de egyre több a b2b kampány is, és egyre nő a társadalom és a lét jobbítását célzó impact kampányok népszerűsége is nemcsak az innovatív nagy növekedésű cégeké. A részvénycélú platformokon 30 M Ft feletti tőkeigénytől éri meg kampányt indítani akkor, ha egy termék már a piacon van, illetve jelentős a követők száma. | Jellemzően b2b üzleti modellel rendelkező, gyors növekedésű, legalább 100 M Ft befektetést igénylő vállalkozásokba kerül kockázati tőke. |
| Alapvető kockázat a startup szempontjából
| A crowd funding demokratikusabb formája a tőkebevonásnak, a kisbefektetők nem érvényesítik akaratukat, ugyanakkor számon kérik a teljesítményt. | az idő, amit egyesével el kell tölteni egy-egy VC-vel, amíg végre az egyik term sheetet ad¸ és azon term sheet feltételek, amik az alapítók hátrányát okozzák a későbbiekben, (mint szavazati jogok és exit feltételek, azok kevesebb jártasságára, az idő múlásából fakadó kényszerhelyzete miatt születnek |
#Program
SESz Meetup #2: Kockázati tőke vagy közösségi finanszírozás?
Hogyan egészíti ki egymást a kockázati és a közösségi tőke?
Nagy Dénes kockázatitőke-szakértő, Molnár Klaudia és Nádasdy Kata a Tőkeportál szakértői, és Kovács Katalin az Altfinator részéről e témáról prezentálnak és beszélgetnek Veletek.
További információ a facebook-on!
