2022.03.22. – Tőkeportál saját tartalom | 2022.03.28. – Hangos blogposzt

A hangos blogposzthoz nyomd meg lent a lila gombot.

Európában a KKV szektor a legnagyobb foglalkoztató, adóbefizető és a gazdasági növekedés egyik kulcseleme. Már látható e szektor túlzott banki-hitel alapú eladósodottságának hátrányai különös tekintettel a versenyképes KKV-k jövőbeni növekedési potenciáljára. Bár az IPO előtt az európai KKV-kba fektetett kockázati tőke összege az elmúlt néhány évben növekedett – 2019 végén elérve a 20,9 milliárd eurót – a KKV-k teljes éves finanszírozási szükségletének (beleértve a banki hitelezést is) elenyésző töredékét jelenti, körülbelül 2,5%-át.

Forrás: https://www.ceps.eu/wp-content/uploads/2021/02/how_more_equity_financing_for_smes_can_become_reality

Az európai kis és közepes vállalkozások megfelelő tőke-ellátottságának biztosításához az alábbi három kérdésre kell válaszolni:

1. Hogyan lehet a KKV-k finanszírozását biztosítani tőkebefektetéssel (részvényért/részesedésért cserébe) vagy „kvázi-sajáttőke-befektetéssel” az adósság alapú eszközök helyett?
2. Hogyan kellene az állami és a magánbefektetések közötti szinergiákat hatékonyabban kihasználni?
3. Hogyan lehet az európai és nemzeti szintű szabályokat kiegyensúlyozni és összehangolni?

Az Európai Bizottság 651/2014/EU Rendelte az egyes támogatási formákról határozza meg a „kvázisajáttőke-befektetés” fogalmát:

„kvázisajáttőke-befektetés” (Quasi-equity investments): a saját tőke és a hitelfinanszírozás közé besorolt finanszírozási forma, amely az elsőhelyi adósságnál (senior debt) magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár, nemfizetéssel szemben nincs biztosítva, és amelynek hozama a tulajdonos számára elsősorban a célvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ. A kvázisajáttőke-befektetés strukturálható biztosíték nélküli és alárendelt, és egyes esetekben tőkévé alakítható adósságként, ideértve a mezzanine hitelt, vagy elsőbbségi tőkeként;

Egy hatékonyan működő európai tőkepiac kialakítása leküzdheti azt a KKV-k esetén fennálló finanszírozási korlátot, amelyek a banki szolgáltatásokra való túlzott támaszkodásból erednek. Ennek érdekében foglalkozni kell az uniós vállalati szektor egyes részeinek túlzott eladósodottságával, és előírni a kockázatmegosztás egészségesebb eloszlását a tagállamok között. Ez különösen fontos a fiatal, de innovatív kis és közepes vállalatok számára, mivel ezek a cégek inkább az immateriális javaiktól függenek a finanszírozás terén, valamint nehezen értékelhető eszközökkel rendelkeznek (pl.: innovatív technológia), ezért nehezebben jutnak tőkefinanszírozáshoz, mint a nagyvállalatok.

Kis, fiatal és innovatív cégek számára, amelyek korlátozott vagy semmilyen múlttal nem rendelkeznek, kevésbé valószínű, hogy felkínálják az alternatív finanszírozáshoz való hozzáférést. A nyilvános ajánlattétel előtti (IPO) kockázati tőke, például részvény-célú közösségi finanszírozás, üzleti angyal, kockázati tőke (VC) vagy magántőke (PE), nem csak kiegészítői a hagyományos finanszírozási formáknak, hanem „hídként” is működhetnek a szabályozott piacokon való jegyzés felé.

Jól mutatja ezt az elmúlt évek növekvő kockázati-tőke finanszírozásának volumene, mind Magyarországon mind világszerte. A kockázatitőke-befektetők 2021-ben összességében 671 milliárd dollárt fektettek be világszerte 38 644 üzlet keretében, ami több mint kétszerese a 2020-ban befektetett 275 milliárd dollárnak. Míg 2020-ban 226 millió euró értéke kockázati- és magántőke befektetés történt magyar vállalatokba, addig 2021 első 9 hónapjában ez a szám valamivel meghaladta a 100 millió eurót a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) szerint. Némi csökkenés látszik tehát a hazai piacon, annak köszönhetően, hogy a járvány évében a befektetők inkább a meglévő portfóliójuk kockázatának csökkentésére koncentráltak, hogy minél kevesebb veszteséget realizáljanak ezen bizonytalan időszak alatt. Ezzel együtt az észak-amerikai piacot tekintve több mint 31% növekedés volt tapasztalható tavaly a 2020-as évhez képest.

A tőkefinanszírozás nagyobb aránya segíthet csökkenteni az uniós vállalatok túlzott eladósodottságát, amely az elmúlt évtizedben bekövetkezett külső sokkok öröksége (pl. a globális pénzügyi válság, az európai adósságválság, a Covid-19 válság). A folyamat elindításához és a tőkepiachoz való hozzáférés megkönnyítéséhez a KKV-k számára nagyobb mértékű tőkeáramlásra van szükség “kvázisajátttőke” eszközök formájában. Ezért szükséges egy új uniós ügynökség által kezelt európai alap létrehozása a tagállamok által megtámogatva, amely lehetővé teszi a jól működő KKV-k számára, hogy leküzdjék a koronavírussal összefüggő jelenlegi nehézségeket.

Egy ilyen kezdeményezést azonban egy jól átgondolt működési modellnek kell kísérnie, amelyre vonatkozóan a Fi-compass elkészített egy modell javaslatot, amely a “kvázi-sajátttőke” finanszírozást helyezi előtérbe.

A „kvázi-sajátttőke” befektetések egy átfogó gazdaságélénkítési csomag részeként fontos szerepet játszottak a tagállamokban a Covid-19 világjárványt követően mivel sikerült megoldást találniuk a rövid távú likviditási kihívásokra. Az alábbi ábra szemlélteti a „kvázisajáttőke” finanszírozás típusait, amelyeket jellemzően alkalmaznak az innovatív KKV-k és startup-ok finanszírozására a tagállamokban.

Forrás: https://www.fi-compass.eu

• Alárendelt kölcsönök (Subordinated loans): Ezek a kölcsönök alacsonyabb törlesztési prioritást élveznek, mint az elsőbbségi kölcsönök, de magasabb az elsőbbségi részvényekhez vagy törzsrészvényekhez képest. Nem-teljesítés esetén az összes többi hitelezőt az alárendelt kölcsön tulajdonosai előtt fizetik ki. Mivel a kamatfizetések és a tőketörlesztések alárendeltek, nem-teljesítés esetén a veszteség kockázata lényegesen magasabb, mint az elsőbbségi hiteleknél, de alacsonyabb, mint a részvényeknél. Ezenkívül általában nincs szükség biztosítékra, így a kamatlábak magasabbak a nagyobb kockázatok fedezésére. Az alárendelt kölcsön fedezetlen adósság vagy olyan adósság, amely alacsonyabb szintű a biztosított adósságnál (secured debt).

• Prêt Participatif: Alárendelt kölcsönök, amelyek keretében a hitelezőt alapkamattal és a társaság jövedelmezőségében való részvétellel fizetik meg. A hitelterméket Franciaországban fejlesztették ki a dinamikusan növekvő kkv-k támogatására lehetővé téve a társaság számára, hogy tőkefinanszírozáshoz jusson anélkül, hogy a saját tőkéjét felhígítaná. A prêt partipatif-ot a vállalkozások jellemzően produktív beruházások finanszírozására használják, például új üzemekbe és gépekbe vagy új termékcsalád fejlesztésébe.

• Kockázati adósság (Venture debt): Ez a fajta alárendelt kölcsönfinanszírozás nem hígító hatású (non-diluted) kockázati tőkét biztosít, amelyet a vállalat teljesítménye alapján fizetnek meg, hasonlóan a részvénybefektetéshez. A finanszírozási struktúra törlesztőrészletet és a részvénykockázathoz kapcsolódó javadalmazást tartalmaz. A hitelek lehetnek fedezett és fedezetlenek, és különböző szintű alárendeltséget (szenioritást) biztosítanak. Ezt a fajta hitel-alapú finanszírozást jellemzően a tőkebefektetést kiegészítő módszereként használják, és az innovatív vállalatok sajátos igényeit elégíti ki. A finanszírozás nem csökkenti az alapítók tulajdoni hányadát és kiegészíti a saját tőkét. Amikor a finanszírozó szervezet kockázati hitelviszonyt megtestesítő befektetést hajt végre, jellemzően részvényvásárlási jogot is szerez a társaságban, ugyanakkor opciót ad a jelenlegi részvényeseknek, hogy megtarthassák tulajdoni hányadukat.

• Átváltható kölcsönök/kötvények: olyan adósság, ahol a kezdeti befektetést követelésként strukturálják, kamatot felszámítva. Az adósságot vagy visszafizetik, vagy a befektető döntése szerint előre meghatározott átváltási árfolyamon részvényre – törzsrészvényre vagy elsőbbségi részvényre – átválthatja. Az átváltoztatható kötvény lényegében egy részvényopcióval kombinált kötvény, ahol a tulajdonos a kötvényt előre meghatározott számú részvényre, előre meghatározott áron cserélheti. Mivel az átváltható kötvények részvényekre válthatók, alacsonyabb a kamata.

• Elsőbbségi részvények / törzsrészvények: A törzsrészvényekhez képest elsőbbséget élvező részvények nyereségfelosztáskor és felszámoláskor. Az elsőbbségi részvények fix kamatozású osztalékra jogosítanak, amelyet azelőtt fizetnek ki, hogy a törzsrészvények tulajdonosai osztalékot osztanának ki. Az elsőbbségi részvények tulajdonosai a társaság végelszámolása esetén a vagyonfelszámolásból származó bevételek tekintetében is magasabb helyezést értek el, mint a rendes részvényesek. A tulajdonosoknak nincs joga beleszólni a vállalat stratégiájába és irányításába. Az elsőbbségi részvényeket magas kockázat és magas hozam jellemzi.

A fi-compass által kiadott dokumentum a célja egy olyan működés keretrendszer leírása, amelyet az irányító hatóságok a megosztott kezelésű alapokkal társfinanszírozott kvázi-sajáttőke-finanszírozási eszközökhöz használhatnak. A pénzügyi eszközök modelljei arra szolgálnak, hogy számos példát mutassanak be, amelyek rámutatnak arra, hogy az irányító hatóságok a 2021–2027-es időszakban milyen kvázi-sajátttőke finanszírozási eszközöket használhatnak. A dokumentum nem képez formális iránymutatást, és a modellek használata teljes mértékben az irányító hatóságok felelőssége marad, amelyeknek sajátos körülményeik között kell biztosítaniuk a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) helyes alkalmazását.

A kvázi-sajáttőke finanszírozás alaptípusaitól eltérően a fi-compass modellje magában foglalja Irányító Hatóság (IH) vagy Holding Alap (HF) forrásait, amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) rendelkezésére bocsát. Az ERFA forrásai valamint a pénzügyi közvetítő intézmények saját forrása együtt kerül befektetetésre az innovatív kkv-ba/startupok-ba.

Az Irányító Hatóságok szerepéről szóló korábbi blogposztunkat itt érheted el.

Mind a kamat-, mind a tőketörlesztések alá vannak rendelve az elsőbbségi adósságszolgáltatóknak (senior debt), ami azt jelenti, hogy az elsőbbségi adósságtörlesztések mindig teljes mértékben kiegyenlítésre kerülnek, mielőtt az alárendelt kölcsönök (Subordinated debt) kifizetésére sor kerülne. Az alárendelt kölcsön árazása ezt a kockázatot tükrözi, és kiegészítő elemként a pénzügyi eszköz tartalmazhat „tőkekickert”, vagyis az alárendelt kölcsön egy része konvertálható a kedvezményezett társaság tulajdonrészévé.

Forrás: https://www.fi-compass.eu/publication/factsheets/quasi-equity-finance-smes-fi-compass-model-financial-instrument

A kvázi-sajáttők” tipikus előnyei a következők:

• lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy a banki hitelezési limiteket meghaladó tőkéhez jussanak hosszabb futamidő mellett a vállalkozás cash flow-jának megfelelő fizetési ütemezéssel.
• Rugalmasságot biztosít a pénzforgalom kezelésében; a tőke visszafizetését egyedi szabályok szerint határozzák meg.
• Egy adott piaci szegmens specifikus kockázati profiljának korlátait kezeli, így lehetővé teszi olyan befektetések finanszírozását, amely csak elsőbbségi adósság (pl. bankhitel) mellett nem lett volna lehetséges.
• A társbefektetők számára magasabb hozam érhető el a tisztán hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz képest.

A konstrukcióban felmerülhetnek bizonyos kihívások is a résztevők számára:

• Ezeket a befektetéseket nehezebb adminisztrálni, mint a normál részvény vagy kötvény befektetéseket, időigényesebbek és jellemzően költségesebbek.
• Rövid távú finanszírozás nem lehetséges, mivel a megtérülés csak hosszútávon biztosítható.
• Jellemzően kisebb a potenciális befektetői kör;

Az adósságinstrumentumokhoz képest kevésbé lehetnek vonzóak az alapítók számára mivel a vállalkozás feletti kontrol elvesztésével járhat, amikor a kötvényeket részvényekké alakítják át.

• illetve hosszú távú finanszírozás a hosszú távú befektetések támogatására, annak érdekében, hogy legalább fenntartsák a meglévő versenyképességi szintet.

Köszönhetően az átfogó nemzeti és regionális támogatásnak, a legtöbb francia bank időben reagált a kezdeti sürgősségi finanszírozási igényre. Azonban ez a rövid távú, a támogatást várhatóan fokozatosan megszüntetik, ami rontja a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférési képességét. A hosszabb lejáratú finanszírozás iránti igényt jellemzően a korlátozott hitelezési kapacitással rendelkező bankok csak részben tudják kielégíteni. Ezért a Régió a REACT-EU forrásait kihasználva úgy döntött, hogy ezt a finanszírozási hiányt orvosolja a “kvázisajátttőke” finanszírozással (PRET PARTICPATIF FOSTER TPE-PME) a kkv-k tárgyi és immateriális beruházásainak támogatására, valamint forgótőke finanszírozásra. Ez lehetővé teszi a régió vállalkozásai számára, hogy további beruházásokat folytassanak versenyképességük továbbfejlesztése érdekében.

A járvány súlyosan érintette az európai gazdaságokat az orosz-ukrán konfliktusról nem is beszélve. A KKV-at negatívan érintették a külső sokkok mind ellátási kapacitásukat (pl. csökkent munkaerő-forrás, alacsony kapacitás kihasználtság, megszakadt ellátási láncok) és mind a keresleti oldalt tekintve (pl. likviditásszűkület).

Figyelembe véve, hogy a fiatal és innovatív vállalkozások rövidebb élettartammal és nagyobb csődkockázattal rendelkeznek, ezért létfontosságú számukra a likviditás és a tőkéhez való hozzáférés biztosítása. A járvány kezdete óta a tagállamok és az európai hatóságok több programot és kkv-kat támogató intézkedést vezettek be, azonban ezek összehangolása európai szinten hiányzott. A programok hatókörük és elérhetőségük tekintetében jelentősen különböznek a tagállamok között, viszont kijelenthető, hogy nagymértékben hitel-alapúak. Ez több hosszú távú kockázatot is rejt magában, mint például az áremelkedés, megnövekedett banki kockázat és szuverén kitettség, valamint a termék- és tőkepiaci verseny miatti nemzetek közötti torzulások felerősödése.

Az előző pontban bemutatott fi-compass modellje megpróbál választ találni a bevezetőben feltett három kérdésre. A javasolt modell

• elősegítheti a tőkebefektetésekhez való hozzáférést (adósság helyett),
• hozzájárulhat a magánberuházások bevonzásához az intézményi szereplőktől (magántőke),
• a központilag kezelt európai befektetési alap hatékonyan támogathatja a tagállamok által hozott intézkedéseket egységes keretrendszer alapján.

A bemutatott modell akár Magyarországon is releváns lehet, hiszen a tőkeági finanszírozásban még dinamikusabb növekedést lehet elérni makrogazdasági szinten, mint a hitel-alapú finanszírozás esetén. Az elmúlt 1,5 év bebizonyította, hogy a tőkefinanszírozás nemcsak a fejlődésben, hanem a válságkezelésben is fontos, aktív szerepet tud nyújtani. A létrejött vállalkozói tranzakciók számában Magyarország az élen jár a régióban, az értékben viszont nem, mivel a befektetések jelentős része a cégek korai fázisában valósul meg. Ezért is lenne szükség egy jól átgondolt – állami és magántőkét is magában foglaló – hazai keretrendszerre, amely támogatná a magyar KKV-k tőkefinanszírozását.