2021.09.14. – Tőkeportál saját tartalom

Ahogy korábbi blogposztunkban részleteztük, az Európai Parlament 2020. október 5-én jóváhagyta az európai rendeletet a közösségi finanszírozási szolgáltatásról (ECSPR) amely lehetővé teszi a közösségi finanszírozási platformok számára, hogy könnyen biztosítsanak határon átnyúló szolgáltatást az EU egységes piacán, biztosítva a befektetővédelmet, és évi 5 millió euróig lehetővé teszi a nyilvános kibocsátás szabályai alóli kivételt a crowfundingoló vállalkozások számára. Az egységes tőkepiac létrehozása a tagállamok versenyképességét javítja és biztosítja a tőkéhez való hozzáférés jogát, és kiszélesíti a potenciális befektetők körét. Az ECSPR biztosítja, hogy a platformszolgáltatóknak, mint az alternatív (tehát nem banki) finanszírozási szolgáltatóknak minden tagállamban ugyanannak a jogszabálynak kell megfelelnie. Tehát bárhol kap engedélyt a szolgáltató, az EU összes tagállamában szolgáltathat. Így indul a verseny az országok között a több szolgáltatókért, és így a potenciális kampánygazdákért, ugyanis a kampány tájékoztatójának megfelelő dokumentumot, a KIIS-t (Key Investor Information Sheet, azaz a befektetők tájékoztatását szolgáló, maximum 6 oldalas dokumentumot a platform székhelye szerinti helyi hatósághoz (National Competent Authority, NCA) kell nyújtani. Így lesznek fontosak a részletszabályok, az idén novemberig még egyeztetés alatt álló 34 úgynevezett Regulatory Technical Standards (RTS).

A balti államok élenjárnak a fintech és az alternatív pénzügyek terén. (A litvánokról itt írtunk). A lett hatóságok már 2016-ban kidolgozták az iránymutatást a szabályozásról valamint a közösségi finanszírozási műveletekről. A KPMG és a Cambridge-i Egyetem 2016-os, több mint ezer szolgáltatót vizsgáló tanulmánya már akkor bemutatta, hogy Lettország az EU-n belül már akkor a hatodik ország az egy főre vetített alternatív pénzügyi eszközöket tekintve, és globálisan a 8. helyen állt volumen tekintetében (az észtek után). Azóta a lett szabályozóknál és a felügyeletnél jelentős tapasztalat gyűlt össze ezen a téren, amely EU-s szinten is lehetővé teszi számukra az ECSPR technikai sztenderdjeinek kidolgozásában való aktív közreműködést.

Most is élen szeretnének járni az új rendelet által lehetővé váló platformszolgáltatásban, így nemzetközi webináriumot hirdettek az aktuális tudnivalókról.

A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak az ECSPR alapján kötelező végigmenni a nagymértékben egységes és részletesen leszabályozott engedélyezési folyamaton függetlenül attól, hogy az adott platform korábban már végzett vagy jelenleg is végez ilyen jellegű tevékenységet.

Az ECSPR a kölcsöncélú valamint a részvénycélú közösségi finanszírozási szolgáltatásra vonatkozik, de nem terjed ki a P2P (személyközi hitelezés) szolgáltatásra. A támogatáscélú és termékcélú platformokon indított kampányok nem igényelnek befektetővédelmet (nincs kockázati és információs aszimmetria vagy ellenszolgáltatás), és a már más célból tevékenységi engedélyt szerzett (hitelintézeti és befektetési brókeri licenccel működő) befektetési szolgáltatásokra sem terjed ki a Rendelet hatálya.

Forrás: FCMC: Crowdfunding Regulation goes live webinar

Ingus Valtiņš, a lett NCA, az FCMC engedélyezési csoportjának tanácsadója összefoglalta, hogyan alakították ki az engedélyezési folyamatot. Úgy fogalmazott: Az ECSPR új lehetőség a lett ökoszisztéma számára. A helyi szabályozó és felügyeleti hatóság üdvözli a pénzügyi innovációt és a FinTech vállalatokat annak ellenére, hogy szigorú szabályokat alkalmaz a megfelelőség tekintetében (különösen a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése céljából). Ez azt jelenti, hogy még mindig van hely új piaci szereplők számára, továbbá a helyi platformok felhasználhatják tapasztalataikat és tudásukat, hogy tevékenységüket az EU-n belüli új piacokra is kiterjesszék. A helyi szabályozó hatóság proaktív hozzáállásával és az ECSPR szabályozás kérdéseiben szerzett tapasztalataival kombinálva Lettország jó úton halad afelé, hogy ne csak az elektronikus pénz és a fizetési intézményi engedélyek helyszíne, hanem az európai közösségi finanszírozás egyik fontos bástyája legyen.

Forrás: FCMC: Crowdfunding Regulation goes live webinar

Az engedélyezési folyamatban a következő dokumentumok beadása szükséges:

• Stratégiai és működési terv
• Eljárásrendek és szabályok
• Adatvédelmi kontrollok
• Üzletmenet-folytonossági terv
• A vezetők tapasztalatának, kompetenciáinak, valamint jó hírnevének bemutatása
• Pénzforgalmi szolgáltatóval való együttműködés bemutatása
• Kiszervezési és panaszkezelési szabályzat
• A KIIS és a befektetési limitek ellenőrzésére vonatkozó előírások.

Forrás: FCMC: Crowdfunding Regulation goes live webinar

Az ECSPR az engedélyeztetési eljárást nagymértékben részletezi, beleértve az NCA-kra vonatkozó egységes elbírálási és hiánypótlási határidőket, így az ördög a majd egységes RTS-ekben illetve az engedélyezési eljárás és a felügyeleti gyakorlat minőségében, agilitásában van, és ezek fogják meghatározni a szabályozás versenyképességét. Lettország nem kíván élni az ECSPR-ben lehetővé tett derogációval, azaz a jogszabály alkalmazási határidejének egyszeri kitolásával, amit a Rendelet azon országoknak tesz lehetővé, ahol a hazai szabályozási limit jelenleg nem éri el az évi 5M EUR-t (amit a Prospektus Rendelet évi 8M EUR-ig tagországi hatáskörbe utalt). A személyközi hitelezés és a kripto-eszközök felügyelete nem tartozik a FCMC hatáskörébe, ezért az engedélyezési folyamat során az ilyen szolgáltatásra vonatkozó kérelmeket nem tudják befogadni.

Azok a területek, amelyekre vonatkozóan a platformok számára meghatározott jelentésszolgálati kötelezettséget írhatnak elő, a következők:

1. Üzleti modell bemutatása
2. A platformon történő befektetési tranzakciók
3. Scoring rendszer
4. Portfoliómenedzsment-rendszer (beleértve az automatikus befektetési megoldásokat)
5. Befektetői és projektgazdai regisztráció
6. Összeférhetetlenség kizárása, kezelése
7. KIIS dokumentum szabályozás
8. Csődráta közzététele és annak módszertana
9. Informatikai kockázatok.

Martin Grakauskis, az FCMC vezető felügyelője kihangsúlyozta, hogy az RTS-ket és a bevezetést (ITS) támogató részletszabályok az Európai Bankhatóság (EBA) valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) határozza meg és alakítja ki 2021. november 10., illetve 2022. november 10.-ig. Ezután legközelebb 2 év múlva fognak szabályozás módosítást eszközölni, a tapasztalatok alapján.

A lett kormány óriási erőfeszítéseket tesz az ország startup ökoszisztémájának fejlesztése érdekében. Különböző típusú támogatási mechanizmusokat biztosít, amelyeket részben a Magnetic Latvia Startup (állami) inkubátor hálózatán keresztül valósít meg, a lett Befektetési és Fejlesztési Ügynökség (LIAA) közreműködésével.

Lettország volt az első országok között volt világszerte, amely elfogadta a helyi „Startup” törvényt, amely kedvező adózási és adminisztratív előnyöket biztosít az induló vállalkozások számára. Ezenkívül számos program létezik, például a „Startup Visa” program, amelyet minden nem uniós induló vállalkozásnak felajánlanak, akik készek irodát nyitni és fejleszteni startup ötleteiket Lettországban, valamint az Innovációs utalvány program, amely meghatározott összegű támogatást nyújt a Startup-ok részére. Ez utóbbi akár 25 ezer eurót is elérheti, azon vállalkozások esetében, amelyek új termékeket vagy technológiákat fejlesztenek Lettországban. Ezenkívül a lett Beruházási és Fejlesztési Ügynökségnek (LIAA) 15 inkubátora van Lettországban, amely képzéssel, mentori támogatással és pénzügyi valamint nem pénzügyi eszközökkel támogatja az üzleti tevékenység létrehozásához és fejlesztéséhez szükséges környezetet.

2017-ben a kormány egy speciális, 15 millió eurós akcelerátor alapot bocsátott rendelkezésre (amelyet az Európai Regionális és Fejlesztési Alap 2014–2020 közötti költségvetési időszakában osztott ki) fejlesztési intézményén, az ALTUM-on keresztül, hogy támogassa a lettországi korai szakaszban lévő vállalkozásokat.

A rendelkezésre álló állami támogatások és ösztönzők az ökoszisztéma valamennyi szereplőjének elérhetőek úgy, mint: egyetemi inkubátorok, Fejlesztési Intézmény (Altum), kockázati tőkealapok, Magnetic Latvia Inkubátorok, startup akcelerátorok és Business Angel hálózatok. Továbbá az ökoszisztéma szereplőinek érdekképviseletére létrehozott lett Startup Szövetség már 2016 óta működik annak érdekében, hogy képviselje a lett startupok érdekeit szabályozói és felügyeleti szinten. Ez a tevékenység nagyban hozzájárul a lett ökoszisztéma fejlesztéséhez és a külföldi tőke bevonzásához. A Startup Szövetség által működtetett platform lehetővé teszi az induló vállalkozások számára az ötletek megosztását, az információ cserét valamint a felmerült igényeket figyelembe vevő célzott támogatást a problémák megoldásában.

A lett ökoszisztéma hatékony működését számos siker történet igazolta az elmúlt években: Mintos, Peerberry, Nordigen, Lokalise, Twino, Sonaworks.

Lettország példája is bizonyítja, hogy pár év alatt is jelentős sikereket lehet elérni a megfelelő ösztönzők és szabályok bevezetésével, amely Magyarország számára is jó példa lehet a helyi ökoszisztéma fejlesztési irányainak meghatározásában.