2022.október 12, A38 hajón

Tőkeportál saját tartalom, 2022. okt. 18

A rendezvényt az egyik legsikeresebb finnországi vállalat, a Tuxera alapítója, Szakacsits Szabolcs nyitotta, aki a 22 évnyi Finnországban szerzett vállalkozói tapasztalatokkal és gazdasági adatokkal vetette össze hazai tapasztatait: Elsőként a hatékonyság problémáját emelte ki, a Tuxera Hungary adminisztrációs integrációja nagyon nehézkes volt. Számos országban vannak igen sikeres leányvállalataik, így szembetűnő, hogy az itthoni nyitás nem hozta meg a kellő sikert. Oknyomozása során élesben kiderült, hogy a folyamatok nagyon bonyolultak, drágák, amiket jelentősen kellene automatizálni, digitalizálni, és motiváltabb munkaerővel jelentős eredmény-növekedést lehetne elérni. A bizalom hiánya maghatározó, ritka, és főleg ad-hoc az információmegosztás, így nem épül a tudásalapú társadalom. Hazánkban több,mint tízszeresébe kerül itthon indítani, piacra vinni egy vállalkozást, mint Finnországban. Számos jól ismert megoldás itthon ritka. Ilyen a SAFE befektetések hiánya, amelyek megjelenését ő alapozta meg hazánkban a Tőkeportálon korábban sikeres támogatáscélú kampányt zárt Puli Space Technologiesbe történt befektetése során. Kiemelte az angyalbefektetők hiányát is: A kitűzött 200-hoz képest most még csak 30 üzleti angyalból álló csoportjuk van, de szükséges a megfelelő mennyiségű és minőségű további startupok fejlődése is. A Tőkeportál minőségi tevékenysége befektetőként is elnyerte tetszését, amit összehasonlított a finn Invesdor platformmal, és küldetését abszolút támogatni tudja.

Beszédét a fesztivál szlogenjével zárta: „Hass, alkoss, gyarapíts, és az ökoszisztéma versenyképes lesz!”

Hild Imre az est moderátora az eseményt követően úgy fogalmazott, hogy hiánypótló eseményre gyűltek össze közel 150-en az A38 hajóra oktober 12-én az Ökoszisztéma Fesztivál hívására. Az ökoszisztéma legfontosabb témáit egy startup életútjának főbb fázisai mentén érintettük, 4 panelben 24 panelrésztvevő segítségével. A paneleket keynote előadások és 2 videobejátszás egészítette ki. Mindenki egyetértett a főbb pontokban – kommunikáció és együttműködés erősitése létfontosságú hogy kialakuljon a startup közösség élő szövete mely önmagában növekedni is képes és újabb és újabb embereket képes bevonzani. Ez azért fontos mert egy ökoszisztémában növekednie kell ahhoz hogy a különböző szereplők, nemzetközi befektetők, támogató szervezetek, globális programok megjelenjenek és ezzel további vonzerőt gerjesszenek.

A panelek résztvevőinek gondolatai rendre a nemzetköziség igényére futottak ki mint szükséges elem az egészséges ökoszisztéma fejlesztéshez. Ennek 3 fő oldala került szóba – több nemzetközi tapasztalattal rendelkező startup vállalkozó és egyéb ökoszisztéma szereplőre van szükség, több élő nemzetközi kapcsolat kell szervezetek között és ha az ökoszisztéma nyitott és befogadó lenne arra hogy növekvő nemzetközi vállalatok Magyarországot válasszák régiós központjuknak.

Jellemzően hazai problémát is feszegettek a panelek tagjai, mint például az egyértelmű illetve a gyakran éveket késlekedő szabályozás hiánya. A keynote-ok fókuszáltabban egy-egy résztvevő cég illetve sponsor gondolatai köré épültek, melyben együttműködést vagy külföldről hozott best practice tippeket ajánlottak a résztvevőknek. Összességében a jelenlévők lelkesen és érzékenyen álltak a startup vállalkozók közösségének, az ökoszisztémának a fejlesztéséhez. Többször elhangzott, hogy fókuszálni fognak mindennapjaikban a kölcsönös és önzetlen kommunikációra és a tapasztalatok visszaadására a közösség számára. Mi azon fogunk dolgozni ezeknek a vállalásoknak teret és helyet adjunk, ezzel fogunk is a közeljövőben jelentkezni.

Az első panel felvetése az volt, hogy mitől lesz jó egy ötlet, s hogy lesz abból vállalkozás, mik az early stage kihívásai, de a panel résztvevők rögtön radikalizálták a kérdés lényegét: mi a szívás early stageben? Kovács Péter, ezer startup ismerője mint az Iseeq, a Budapest Startup Safari és a Global Startup Awards megálmodója szerint fő hiányok: az okos angyalpénz hiánya az önbizalom hiánya, ami tipikusan magyar beidegződés. A fiataloknak minél többet kellene menniük külföldre, minél több barátságot szerezni, magukkal hozni azt a gondolkodásmódot, önbizalmat amely a külföldi fiatalokra jellemző. Csillik Timur a Nabu.xyz fintech cég alapítója a berlini Antler accelerátorban és Londonban tapasztaltakról beszélt, mint elmondta a talent pool, a ticket size-ok nagyságrendekkel nagyobbak, teljesen másképp gondolkodnak a piacra lépésről, skálázásról, mint mi Magyarországon. Szerinte Litvánia jó példa, ahol a korábbi sikeres startupok visszaadnak az ökoszisztémának. Incze Kinga Mediaspace.global alapítója csatkozott Szakacsits Szabolcs bevezetőjében elhangzottakhoz, hogy magyar sajátosság, hogy túlbonyolítják a dolgokat, rengeteg időt energiát égetnek el, miközben egy minimális MVP-vel minél hamarabb piacra kellene lépni. Problémának látja, hogy a nagy piacok sem kapcsolódnak egymáshoz, a kis ökoszisztémák között pedig végképp nem alakul ki netwörk. A kapcsolatépítés hiánya eleve probléma, mindenki a maga ökoszisztémáját építgeti és kevés a kapcsolódási pont. Ezt megerősítve Bártfai Péter elmondta, hogy a helyi kommunikáció hiánya is megfigyelhető. Nehezen tudnak tájékozódni a startupok, hiányzik a vezérhang, kevés az információ, nincs feedback. Suba Attila Express Innovation Agency startup divíziójának igazgatója a visszajelzések kultúrájának hiányát emelte ki, a csapatok nem kapnak visszajelzést egy-egy pitch után a befektetőktől. Bártfai Péter StartITup Győrtől a nyugattól, a nemzetköziesedéstől való félelmet említette a fejlődés gátjaként.

A panel végén a résztvevők egyetértettek abban, hogy az ökoszisztéma építés egy nagyon nehéz feladat, sok ember áldozatos munkájával megvalósítható. Kérdés, hogy nem lehetne-e ezt a feladatot intézményesíteni?

A második panel a kapcsolatépítés és tőkebevonás kihívásait vitatta, hogy mi is a „startup-dns” valójában? Biás Csongor a Startup Hungary Alapítvány vezetője azzal indította a beszélgetést, hogy tíz éve sokkal fejlettebb volt az ökoszisztéma a régiós országokhoz viszonyítva, tehát lemaradásba kerültünk a határon túlhoz viszonyítva. Akkoriban fel sem merült a startupokban, hogy magyar piacban gondolkodjanak, míg manapság sokan megragadnak ezen a szinten. Eszter Elemér az Impact Venturestől szerint megfigyelhető egyfajta elkényelmesedés, de igenis sokat fejlődött a hazai ökoszisztéma, hacsak a befektetések volumenét nézzük egy nagyságrenddel növekedett a szegmens. Balogh Petya angyalbefektető az edukáció hiányára hívta fel a figyelmet, azt gondolja, hogy a magyar vállalkozók azért vannak öt évvel lemaradva a nyugati társaikhoz viszonyítva, mert annyi idő kell neki ahhoz, hogy a tudásbeli lemaradásukat behozzák. Jónás László a Design Terminál ügyvezetője szerint valóban fejlődött az ökoszisztéma, de ha azt kérdezzük, hogy megtettünk-e mindent, akkor igeni vannak hiányosságok. Szerinte a startup egy vállalkozó, egy jó vállalkozó. Hradszki László a Hiventures senior tanácsadója szerint megfigyelhető egyfajta gondolkodásbeli különbség Európa északi és déli, valamint nyugati és keleti országai között és ebben Magyarország meglehetősen rossz adottságokkal rendelkezik. Kovács Roland a pozi.io társalapítója is úgy találja, hogy a kulturális különbségek miatt más szinten vannak a magyar és a külföldi csapatok. A miérteket keresve elmondta, idehaza nincs lehetőség a startuppereknek, hogy tanuljanak, fejlődjenek.

A harmadik panel résztvevői a nemzetközi piacralépést és növekedési fájdalmakat tárgyalták, az alábbi konszenzusra jutottak a vélemények kitárgyalása során. Várdy Zoltán, The Launch Code alapítója szerint a hazai startupok növekedésének során az első és legfontosabb tényező, hogy fejlesszünk a hazai értékesítés és marketing szemléletmódon. Kiemelt 2 tényezőt, amely szükséges lenne a startupperek számára, mégpedig legalább 2 év tapasztalat egy multinacionális vállalatnál, valamint egy szerveztoktatási program indítása, amelyben részt vehetnek. Verő Barbara, a Future Proof Consulting társalapítója és tulajdonosa, úgy vélekedett, hogy az emberek vezetési készségében figyelhető meg leginkább hiányosság, ugyanis általában a mikromenedzselésig képesek működtetni a céget. Emellett a skálázhatóság egyik elengedhetetlen alappillére a megfelelő vezetés kialakítása a startupok működésén belül. Suppan Márton, Peak Financial Services alapítója felhívta a figyelmet a mikromenedzsment megszüntetésének fontosságára a növekedés során. Másképp kell vezetni a 10 fős induló startupot és a 30 fős növekedési fázisban lévő startupot is. Véleménye szerint nem minden vállalat megfelelő a nemzetközi piacra tevékenységi köre miatt. A kudarcra pedig tanulási lépcsőfokként kell tekinteni. Deliága Ákos, Talk-a-bot társalapítója és ügyvezetője elmondta, hogy az ökoszisztémának az a legfontosabb szerepe, hogy hosszútávú víziója és erőforrása legyen a változáshoz, ezáltal mentesítse a teher alól a startuppereket Felmerült az állami infrastruktúra bevonása a növekedés fontosságában forprofit céllal. Jelenleg a magyar cégformák közül egyik sem ideális startupoknak, illetve a SAFE befektetési formát, és a dolgozói részvényopciót is csak bonyolultan lehet elintézni. Berkovics Dalma, MOME értékesítési és partneri kapcsolatok vezetője, saját szakami múltjából idézte fel egy spanyol vállalat sürgetős, és dinamikus működési struktúráját, a globális piacra kerülés érdekében. Megfigyelte, hogy egy startup indulásakor a magyar társadalom megszólítása a környező országokhoz képest jóval több erőfeszítést igényel.

Egyöntetű véleményt alkottak a panelisták arról, hogy az ökoszisztéma fejlődéséhez rengeteget hozzátesznek a hasonlóan ökoszisztémát építő céllal megrendezésre kerülő rendezvények. Szóba került a nemzetközi tapasztalatok implementációja hazánkban és a korai életkorban való vállalkozási szemléletmód kialakítása.

A negyedik panel egy igazán izgalmas beszélgetést tárt elénk a releváns tapasztaltok megosztása végett. Bodnár Zsigmond, Jared Schrieber és Szántó Gábor mesélt a sikeres exitről amit véghez vittek: elmesélték, hogy mindannyiuk életében az exit gondolata egy hétköznapi beszélgetés során merült fel, majd a következő pillanatban már arra eszméltek rá, hogy aláírják a term sheetet. A legnehezebb az exitben a személyes kötődés, miszerint tudatosítani kell azt a gondolatot, hogy az általunk nevelt termék és/vagy szolgáltatás más kezébe kerül és meg kell válnunk tőle. Kozma Andrea beszélt a startupok hozzáállásáról: a magyar startup ökoszisztéma tagjai- ha exitről van szó-, elsősorban nem a pénzt látják benne, hanem a sikert, amit véghez vittek ezáltal. Az exit egyik legfontosabb lépése a megfelelő befektető megtalálása a tökéletes időzítéssel. Fetter Istvan pedig elárulta, hogy a CIB Bank jelentősen támogatja a hazai startupokat. A panelbeszélgetés alatt a befektető szükségességéről kisebb vita alakult ki, miszerint valóban szükséges-e, hiszen a befektető bevonásával megtörténik egyfajta elköteleződés, ami kötelezettségekkel jár. Továbbá szót ejtettek arról, hogy a term sheet jelenleg Magyarországon sokban eltér a Szilícium-völgyben alkalmazott term sheet-től. A cél, hogy idővel Magyarországon is a Szílicium-völgyi feltételekhez akklimatizálódjunk

Horváth Balázs – Startup Grind

Horváth Balázs a Startup Grind Budapest és a Tech In The City alapítója 4 éve foglalkozik a hazai tech és startup ökoszisztémával és annak feltérképvezésével. A megnyitó beszéde elején kiemelte, hogy nagyon fontos és hiánypótló eseménynek tartja az Ökoszisztéma Fesztivált. Az elmúlt években a legkülönbözőbb szervezetekkel folytatott aktív diskurzust követően rengeteg problémakör és hiányosság rajzolódott ki, ezek megoldása, véleménye szerint csakis közös erővel és elhatározással lehetséges. Az igény a változásra megvan, ehhez pedig három jól körülhatárolható érték, vagy ökoszisztéma építő elem sikeres és szisztematikus fejlesztésére van szükség. A három legmeghatározóbb terület, amit kiemelt, és ami nélkül nem beszélhetünk jól működő ökoszisztémáról, az a közös gondolkodás, a kollaboráció, és a közösségek. Véleménye szerint a közös gondolkodás teremtheti meg az alapot, ami nagyon egyszerűen hangzik, de mégis talán az egyik legkártékonyabb betegség, amivel a hazai ökoszisztéma küzd: ilyen például, hogy tudjanak a szereplők egymásról, és legyenek kíváncsiak egymásra, merjenek vitázni és hallgassák meg egymást és másokat. A második elem a kollaboráció, vagyis az együttműködés művészete. Meg kell ismernünk a másik felet, partnerként, egyenrangú félként tekinteni rá, és közös erővel azon kell dolgozni, hogy megtaláljuk a közös pontokat és szinergiákat. A harmadik tényezőként a közösségeket emelte ki, és ezek szerepéről osztott meg pár gondolatot, illetve felidézett egy számára meglepő és egyben tanulságos történetet. A grazi központú World Summit Awards idei eseményén találkozott Adam Montandon-al, aki a rendezvény ceremóniamestere volt, és a vele való beszélgetés rávilágított arra, hogy mennyire fontos az egyének szerepe a közösségben. Adam a 2006-os WSA verseny győzteseként, mind a mai napig a közösség építésén dolgozik, így segítve az őt is támogató szervezetet. Sok tennivaló van, hogy ilyen közösségek épüljenek legyen ez a közös ügyünk, dolgozzunk együtt egy jobb ökoszisztémáért.

Berecz Krisztián – SEON

Krisztián 3 éve a legismertebb magyar startupok egyikének, az internetes csalások ellen hatékony védelmet nyújtó Seon üzletfejlesztési igazgatója. Ezen idő alatt globálissá fejlődődött a vállalat, több, mint 300 fős vállalkozássá, és realizálni tudták a skálázás „aranyszabályát”, hogy az első két évben rendre háromszorozták, majd azóta is duplázzák a bevételeiket. Ennek köszönhetően budapesti székhelyük mellett, kereskedelmi irodát üzemeltetnek Londonban és több amerikai csomópontban is. Sikerességük egyik kulcsa, hogy marketing tevékenységüket, és közösségi oldalaikat úgy működtetik, mintha B2C vállalat lennének, miközben a szolgáltatás B2B. Versenytársaik főként Amerikában értékesítenek, ezért a Seon indulásakor Ázsiára és Európára fókuszált, jelenleg is ide helyezhető a bevételeik fő forrása. A tőkebevonás számukra mindig stratégiai döntés volt, hiszen így újabb kapcsolatokat tudtak kiépíteni világszinten elismert vállalatokkal, és újabb bevételi források nyíltak meg előttük. Saját és kollégái missziójának azt emelte ki, hogy a folyamatosan, napról-napra bővülő tudásukat átadják a hazai startup ökoszisztéma számára. Krisztián maga is aktív befektető a Tőkeportálon, és egyéb hazai startupokban, akiket mentorálással is támogat. A hazai tapasztalatokat a saját, a SEON révén külföldi ökoszisztémákban szerzett tapasztalatokkal tudja összehasonlítani.

Fáykiss Péter – MNB

Fáykiss Péter az MNB digitális igazgatóságának vezetője egy rövid áttekintést adott a FinTech szektorról, kiemelve, hogy bár a hazai FinTech szcéna nem számít nagynak nemzetközi összehasonlításban, azonban folyamatosan fejlődik, mára már közel 150 FinTech cég aktív hazánkban. Az MNB digitalizációs területének egyik fontos feladata a pénzügyi rendszer digitalizációjának ösztönzése, de emellett konkrét együttműködéseik is vannak FinTech cégekkel. A bankszektor digitalizációját az MNB digitális transzformációs ajánlása segíti, ami egy átfogó keret ad: az ügyfélkapcsolatok mellett, a belső működésre, a banki rendszerekre vagy a digitálisan elérhető termékekre vonatkozóan is megfogalmaz elvárásokat és jó gyakorlatokat. 2018 márciusában elindult az MNB Innovation Hub, melynek keretében az innovátorok egy dedikált platformon kereshetik meg az MNB-t mint szabályozó és felügyelő hatóságot. Ennek során az innovátorok visszajelzéseket kaphatnak az új megoldásuk szabályosságáról, létrehozásának jogi lehetőségeiről. Továbbá létrehozták a Regulatory Sandboxot is, amelyben a résztvevők ideiglenesen mentesülnek bizonyos szabályozói követelmények alól és így tesztelhetik új megoldásukat. Kezdeményezéseiket egyre aktívabban használja a hazai ökoszisztéma, és már egyre több külföldi FinTech cég is megkeresi az MNB-t. Emellett több innovációs projektben is együttműködnek FinTech cégekkel, ilyen az MNB Digitális Diákszéf app, a MNB Pénzmúzeum mobilapplikáció, vagy az MNB Chatbot.