Bemutatnád a Startup Hungaryt, mit takar ez a nagyon szép név? A megalakulásotok óta milyen eredményeket értetek el?

„A Startup Hungaryt közel 4 éve alapítottuk, első körben 12 első generációs startup vállalkozóval, akik már bebizonyították, hogy Magyarországról indulva is lehet nemzetközi térképen látható sikertörténeteket létrehozni. Az eredeti alapítók között szerepel a Prezi, UStream, NNG, BalaBit, IND és több más exitált vállalkozó, illetve olyan szervezetek csatlakoztak be, mint a Google, az IVSZ, a Design Terminal, a helyi piaci VC-k, Microsoft. Ez a partneri- alapítói kör ma már kibővült 40 főre és olyan újgenerációs sikercégek alapítói és exitált vállalkozók is beálltak a kezdeményezés mögé, mint a SEON, Bitrise, Shapr3D, Turbine. Ezek az alapítók a tudásukkal, idejükkel és kisebb anyagi hozzájárulásukkal is visszaadnak a platformunkon keresztül.

Mi abban hiszünk, hogy az ökoszisztéma igazi hajtóereje az a fajta körforgás, amikor az alapítók a sikereik után elkezdenek megjelenni angyalbefektetőként, mentorként vagy új startupok alapítójaként. Ezt szeretnénk különböző tevékenységeken keresztül felpörgetni, ezért rendszeresen tartunk meetupokat, workshopokat. Van egy online közösségünk, amiben a legígéretesebb korai fázisú startupok különböző programokon vesznek részt, évente mérjük fel az ökoszisztémát, hogy a startupoknak egy támogatóbb jogi környezet jöjjön létre, benne vagyunk több nemzetközi kezdeményezésben, és próbáljuk felhangosítani a legjobb történeteket és legjobb gyakorlatokat, hogy a következő generációs startupoknak minél többet tudjunk segíteni.”

Említetted, hogy több nemzetközi kezdeményezésben is részt vesztek. Mesélnél, hogy pontosan melyek ezek?

Alapvetően az igazgatósági tagjai vagyunk a Allied for Startupsnak, ami az egyik legfontosabb brüsszeli érdekképviseleti szervezet, ahol különböző adat és platformregulációk körül próbáljuk a startupok érdekeit képviselni. Részünkről a standardizáció és a különböző jogi gátaknak a lebontása és egy egységes európai piac létrehozása lenne a cél, ezt ezen a szervezeten keresztül próbáljuk érvényesíteni és hallatni a hazai startupok hangját.

Nemrég szerveztünk egy olyan találkozót, ahol a Startup Hungary-hez hasonló közösségi szervezeteket hívtuk meg Budapestre a Baltikum különböző országaiból és Kelet-közép Európából. Elég kiterjedt a nemzetközi kapcsolatrendszerünk, így kezd kialakulni egy olyan pozíciója a Startup Hungary-nek, akár a nemzetközi térképen is, ahol a nemzetközi és hazai befektetők gyakran rajtunk keresztül fedezik fel a korai fázisú stratupokat.

Milyen irányban érdemes fejleszteni a hazai startup ökoszisztémát? A Baltiaktól mit tanulhatunk, mire inspirálják az ökoszisztémát?

Különösen új talán nincs, amit tanulhatnánk tőlük. Egyre egyértelműbben látszik, hogy a visszaadás kultúrája hiányzik itthon, a Skype-effektus, ami az északi ökoszisztémában nagyon erősen tetten érhető, hogy egy-egy ilyen nagy sikertörténet mennyire konduktív tud lenni. A Skype-sztori után megjelent a piacon több tucat, közel száz angyalbefektető, akik vagyonosak lettek és a tapasztalataikat az új cégek indításában akarták kamatoztatni. Ezzel párhuzamosan, hogy egy ekkora sikertörténet gyakorlatilag generálja a következő sikertörténeteket, hirtelen az ambíciós szint is megnő, hiszen testközelbe kerül az, hogy mekkora skálán lehet hinni a sikerben és mekkorában lehet gondolkodni, sajnos a hazai ökoszisztémából talán csak a LogmeIn sorolható csak ide.

Készült egy nem minden részletet bemutató, de annál szemléletesebb térkép a legutóbbi Forbes-ban, ahol egy körforgás látható, hogyan jelennek meg első generációs startupoknak az alapítói, milyen cégekből vándoroltak át és lettek új alapítók, angyalbefektetők. Ez a körforgás kicsiben itthon is megfigyelhető, bár már egyre nagyobb volumenben, és ez a fejlődésnek a kulcsa. A Startup Hungary platform bizonyítja azt, hogy ezek az emberek motiváltak abban, hogy idejüket, pénzüket nem spórolva visszaadjanak az ökoszisztémának. Ebből a szemszögből vizsgálva a visszaadás kultúrája nem hiányzik itthon sem, csak nagyobb volumenben kell történjen, ezt pedig a sikerek fogják beindítani.

E témához hozzákapcsolódva Nóra is felidézett egy világbanki ábrát 2013-ról, amelyen láthatjuk, hogy milyen finanszírozást kapnak a startupok bizonyos növekedési fázisban. Ez a kétdimenziós ábra, ami háromdimenziós növekedést is tud ma mutatni, valójában a startup maffia modell, amin pontosan azt ábrázoljuk, hogy exitkor vissza kellene kerülnie a tőke egy részének az induló vállalatokba.

Meghatározó volt a 2022. augusztusi cikked a Forbes-ban, amiben bedobtad a bombát a címmel, miszerint tíz éve jobban állt a magyar startup-ökoszisztéma, mint ma. Ezt most lassan két év távlatából hogyan fogalmaznád meg? Sikerült elindítani néhány folyamatot, miben sikerült esetleg fejlődnünk?

(A cikk itt érhető el: https://forbes.hu/interju/startup-hungary-bias-csongor-interju/)

A cikk címe egy kicsit szenzációhajhász és provokatív lett. Szerintem alapvetően úgy hangzott a mondás, amit a mai napig tartok, hogy nemzetközi, régiós összehasonlításban előrébb járt a hazai ökoszisztéma 10-15 éve, mint ma. Ennek az oka, hogy akkoriban, amikor a Prezi, UStream, LogmeIn indultak, akkor ez a modell egyáltalán nem volt hétköznapi, mindösszesen 6 unikornis volt a Kelet-közép európai régióban. Ma már több mint 45 unikornist tartunk számon, így korábban Magyarország úttörő volt ebben a szférában, ma viszont inkább már csak kullogunk.

Egy korábbi Forbes cikkben írtam arról, hogy hatalmas a visszaesés a startupokba beáramló kockázati tőke összegében. A rekordösszegű 2022-es 180 millió forintról 65 millióra csökkent vissza 2023-ban a startupokba befolyó VC pénz. Ennek az elsődleges oka ugyanaz, mint egész Európában, a makrogazdasági helyzetváltozás, ami elsősorban a későbbi fázisú növekedési befektetési köröket befolyásolja. Emellett, globális szinten is látható, hogy a korábbi években meghatározó EU-s és állami források nagy része leállt. Én és szerintem többen a Startup Hungary Boardban azon a véleményen vagyunk, hogy évekig túl dominánsan voltak jelen az állami EU-s források, amelyek ugyan szükségesek ebbe a piaci környezetbe, de annak okán, hogy ezekhez könnyű volt hozzájutni, kicsit zajosodott az, hogy mi egy valóban venture scale startup, és mi egy digitál KKV és mi az, ami finanszírozható VC-ből, és mi az, ami nem.

A kutatásotok, ami a legalaposabb hazai startup kutatás, már-már inspirálja a kitöltőket a válaszadásra, mert így Ti azt tudjátok képviselni, ami számukra is hasznos. Mi az, amit az évek alatt esetleg érzékeltél?

A Champion startupok már egész korai fázisban a nemzetközi piacra fókuszálnak, jellemzően jó track rekorddal rendelkeznek, vagy az alapítók jelentős domain tudást birtokolnak az adott iparágban. Látszódik az, hogy a hazai ökoszisztémában erősen dominánsak továbbra is, és ez a dominancia csak erősödik évről évre, a B2B sales megoldások. A startupok 80 százaléka valamilyen web és mobilapplikációval dolgozik, továbbá tízből egy startup esik tech kategóriába, így a tudományos eredményeken alapuló technológiák, az AI és a biotechnológia a legnépszerűbb területek. Különböző demográfiai mintákat láthatunk évről évre, többek között a startupok 25 százalékában van csak női alapító, ami az európai átlaggal nagyjából megegyezik.

 

Melyek azok a területek, amelyek tekintetében teljesen nemzetközi szinten vagyunk?

Igen, szerintem az látható, hogy két nagy szegmens van, ahonnan nemzetközileg sikeres startupok indulnak. Az egyik kategóriába tartoznak a bottom up B2B sales cégek, ahol olyan software service cégek működnek, amelyek esetében a termék adja el magát, ilyen a Prezi, UStream, Shapr3D, a Seon, Bitrise. A második kategória a deep tech, ahol az oktatás erősségéből adódóan jó eséllyel indulunk, akár a biológiai és az AI találkozása, mint például a Turbine, vagy akár a vezető autók körüli szoftvermegoldások, mint a legnagyobb exitet produkáló AI Motive tekintetében. Ezek a szegmensek akár itthon, akár Európában is a leginkább esélyesek a sikerre.

Szintén évről évre ismétlődően megmutatkozik az a metrika, miszerint a startupok jelentős része áthelyezi a jogi működést jellemzően az Egyesült Államokba, egy Delaware C Corporation cégbe, vagy egy UK Limitedbe. A válaszadók egyharmada ezt már megtette, egyharmaduk pedig a következő 12 hónapban tervezi. Európában évi 20-40-50 új unikornisnak több, mint a fele áthelyezi Európán kívülre a székhelyét.

„Sokszor említettük, hogy a finanszírozás helyett a szabályozással is szükséges lenne foglalkozni. Ebben a folyamatban részt vett a Design Terminál, a HVCA, a HunBAN, a HVCA-nak a jogi bizottsága, akik a kvalifikációs munkába hatalmas erőforrásokat invesztáltak. Az egyik szabályozás, amelyet elértünk, a Convertible Loannal kapcsolatos, így ez ma már nem minősül bizonyos keretek között hitelezésnek, így nem kell hozzá különböző MNB-s engedély. Most próbálunk egy hivatalos állásfoglalást is átgondolni, hogy ez ne csak Convertible Loan-okkal, hanem a Safe agreementekkel is működjön. Emellett az ESOP szabályozás adózási aspektusában voltak módosítások, ott is a sztenderdeknek megfelelően nem jövedelemként, hanem capital game-ként adózunk most már, valamint az ESOP programok által megszerzett jövedelem, illetve maga az adóztatás is, nem a részvény opció megszerzésekor, hanem a likvidációs esemény után esedékes.”

 

Mire vagy szakmailag a legbüszkébb, amióta a startup ökoszisztémában mozogsz?

Amire a legbüszkébb vagyok, maga az, hogy létrehoztuk a Startup Hungaryt, amiben megtisztel több, mint 40 példakép és alapító, hogy én képviselhetem ezt a szervezetet az ő nevükben is. Kezdetkor a SEON és a Bitrise két-három fős csapat volt és ők a mai napig elmondják azt, hogy az a szakmai közeg mennyire transzformatív volt számukra, és motiválta őket arra, hogy merjenek globálisan gondolkodni, kezdjék el nemzetközi szinten építeni a networkjüket. Bízom benne, hogy a következő generációs seonosok, bitrise-sok és hasonló cégek ugyanezt fogják elmondani a Startup Hungaryről is, mert ezért dolgozunk, hogy több és jobb startup legyen, és arra vagyok a legbüszkébb, hogyha ebben tudunk valódi indexet elérni.