Ronald Kleverlaan, az utrechti egyetemen működő alternatív finanszírozással foglalkozó kutatóközpont (European Centre for Alternative Finance) igazgatója beköszöntőjében hangsúlyozta az alternatív finanszírozásban rejlő lehetőségeket a növekedési pályán lévő, innovatív vállalkozások számára. Három növekedés-gátló tényezőt emelt ki:

• a piac érettségének megfelelő, kiegyensúlyozott szabályozás hiányában az alternatív finanszírozási szolgáltatók hatékony működése nem biztosított;
• a vállalkozók pénzügyi ismereteinek fejlesztése oktatási programok révén szintén kulcsfontosságú;
• a elengedhetetlen az ökoszisztéma szereplőinek összefogása, a szabályozó hatóságokkal való konstruktív párbeszéd és egy innovációs központ létrehozása.

Kiemelte a közösségi finanszírozás esélyegyenlőséget támogató hatását: egyrészt, e finanszírozási móddal sokkal több vállalkozás juthat tőkéhez, mint a korábbi VC és angyaltőke-formában; de a tapasztalatok azt is mutatják, hogy – a hagyományosan férfiak által vezetett kockázatitőke-befektetőkkel szemben – elősegíti a női vállalkozók térnyerését.

Ronald Kleverlaan előadása a konferencián. Kép forrása: FinTech Inn.

Karsten Wenzlaff, a német közösségi finanszírozási szövetség (Bundesverband Crowdfunding) titkára ismertette a várhatóan 2020-ban hatályba lépő Európai Uniós közösségi finanszírozási rendeletet (European Crowdfunding Service Providers, ECSP). A rendelet célja az EU versenyképességének növelése azzal, hogy a platform-alapú befektetések szabályozásával elősegítse az innovatív kis- és középvállalkozások tőkéhez jutását.

A rendelet hatálybalépését követően a közösségi finanszírozási portálokat az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA) iránymutatásai alapján a nemzeti szabályozó hatóságok felügyelik. Nagyon nagy figyelem övezi az értékhatár kérdését: a nyilvános kibocsátások esetében is jelentősen emelni tervezik az engedélyköteles Tájékoztató készítésének kötelezettsége nélkül bevonható tőke nagyságát ami a hatályos Prospektus Rendelet bevezetésének 12. és 13. pontja, és I. 3-as bekezdése szerint jelenleg egymillió euró évente, azaz az egymillió eurót meg nem haladó tőkebevonás esetén a vállalkozást a nemzeti hatóság nem kötelezheti tájékoztató engedélyeztetésére. E limit 8 millió euróra való növeléséről az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács trialógusa határoz a következő hetekben.

E plafont el nem érő tőkebevonás esetén az ECSP egy egyszerűsített információs dokumentum (Key Investor Information Sheet, KIIS) készítését írja elő.

A befektetővédelem kiemelt fontosságú volt a litván szabályozó hatóságok számára is az ott ma már több mint három éve hatályban lévő közösségi finanszírozási törvény megalkotása során. Jekaterina Govina, a litván nemzeti bank pénzügyi innovációs igazgatójának elmondása szerint szabályozóként törekszenek gyorsan reagálni az innovatív megoldásokra, hiszen az innovatív vállalkozások fejlődését elősegíti, ha ismerik a „játékszabályokat”, és számíthatnak azok stabilitására.

A litván szabályozó előremutató hozzáállását alátámasztja az is, hogy a litván nemzeti bank egyedülálló módon irányelveket fogalmazott meg a tokenizált értékpapír-kibocsátásokra is (Security Token Offering, STO), amelyek angol nyelven is elérhetők a bank honlapján.

Mindezek fényében nem csoda, hogy a napokban a Findexable globális FinTech rangsorában a top 5 ország közé sorolta Litvániát.

Audrius Griskevicius, a litván FinBee platform vezetője a közvetlen hitelezésről beszélt a jó gyakorlatokat bemutató panelbeszélgetésben.

Európában a legnépszerűbb közösségi finanszírozási műfaj a személyközi hitelezés (P2P lending). Griskevicius ezt azzal magyarázta, hogy ez a finanszírozási forma a legkönnyebben érthető a nagyközönség számára, ugyanis a hitelezés sokkal ismertebb, mint a részvénycélú finanszírozási formák. A bankok lassúsága és rugalmatlansága is előnyt jelent a személyközi hitelezést szolgáltató platformok számára.

Joachim Dworén, a svéd részvénycélú FundedByMe platform sales vezetője kiemelte, hogy a kampány legfontosabb eleme a meggyőző pitch, amit aktív kommunikációval kell eljuttatni az előzetesen felépített, széles követőtábornak. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy marketingtevékenység nélkül próbálják végigvinni kampányukat, holott ez elengedhetetlen a sikerhez. Nagyon fontos továbbá egy alaposan összeállított üzleti terv ami alátámasztja a kampány tőkeigényét.

Kfir Kachlon, az izraeli részvénycélú platform, az OurCrowd vezetője további két sikertényezőt emelt ki: mivel a platformon leggyakrabban technológiai vállalkozások indulnak, kulcsfontosságú, hogy könnyedén érthető és meggyőző formában mutassák be megoldásukat. Továbbá, a kampány ideje alatt a vállalkozás alapítójának és technológiai igazgatójának folyamatosan rendelkezésre kell állniuk, hogy a potenciális befektetők felmerülő kérdéseit minél hamarabb megválaszolják. Kachlon is nagy értéket lát abban, hogy e finanszírozási forma segítségével a vállalkozás ügyfelei a társaság befektetőjévé válhatnak.

Panelbeszélgetés a közösségi finanszírozás trendjeiről és a kampányok sikertényezőiről. Kép forrása: FinTech Inn.

A szekció záró beszélgetése a kockázatitőke-befektetések és a közösségi finanszírozás közös pontjait tárgyalta.

Andris K. Berzins, a lett kockázatitőke-befektető, a Change Ventures partnere kiemelte, hogy mind az üzleti felhasználókat (B2B), mind a végfelhasználókat (B2C) célzó üzleti modell alkalmas lehet kockázatitőke- vagy közösségi befektetésre. Fontos azonban, hogy a vállalkozás már értelmezhető eredményekkel (traction) rendelkezzen: ez lehet a pilot programban részt vevő felhasználóbázis, a kezdeti eladások vagy egy accelerator programjában való részvétel, ami szintén márkázza a vállalkozást, és erősíti annak hitelességét.

Ardo Mardisoo, az észt részvénycélú Funderbeam platform regionális vezetője hangsúlyozta, hogy a fenti eredmények felmutatása a korai fázisú vállalkozás értékelése során is kulcsfontosságú. Az értékelést a kampány vezető befektetője végzi el a vállalkozás átvilágítását követően. Mardisoo kiemelte, hogy a vezető befektető a vállalkozás hosszú távú partnerévé válik, és a tőke mellett értékes üzleti tanácsokkal is segíti a vállalkozás fejlődését.

Hangsúlyozták a kockázatitőke-befektetés és a közösségi finanszírozás szinergiáit: e két finanszírozási forma együttes alkalmazása a leghatékonyabb tőkebevonási mód, mert amellett,hogy forrással látja el a vállalkozást, a márkát erősíti és így végső soron a szolgáltatást is eladja.