A céget 2013 őszén alapította három BME-n végzett mérnök informatikus: Huszár Tamás, Goldschmidt Gergely és jómagam. Mindig is kedveltük az igényes, intelligens játékokat, ezért nem volt kérdés, hogy megcélozzuk azt a piaci rést, amely a klasszikus stílusú, készségfejlesztésre is alkalmas szerepjátékok szegmensében keletkezett. Egy összeszokott csapatról volt szó, hiszen az alapítást megelőző hét évben már számos közös projektben vettünk részt. Időközben sok új csapattaggal bővültünk, és lett egy kisebb team az Egyesült Államokban is, amely szintén a Black Geyser: Couriers of Darkness játékon dolgozik a budapesti központ irányítása alatt.

Az ötlet az egyik korábbi tanárunktól jött, akivel megosztottuk a Black Geyser-szerepjáték koncepcióját még a cég alapítása előtt. Ahogy a PC játékok többségénél lenni szokott, egy ilyen játék rendkívül nagy fejlesztési tőkét igényel. Ez különösen igaz a számítógépes szerepjátékokra, melyek az egyik legkomplexebb műfajt képviselik. Egy Kickstarter-kampány (amennyiben jól csinálják) lehetővé teszi a termék validálását a célpiacon, miközben ingyen promóció és előnyös feltételekkel történő forrásbevonás is megvalósul. Mivel esetünkben egy nagy finanszírozási igényű szoftverről van szó, ezért kezdetektől fogva a közösségi finanszírozás és a magántőke kombinációjában gondolkodtunk. Egy sikeres kampány pedig a magánbefektetők felé is megerősítést jelent.

A Kickstarter kizárólag kreatívnak minősülő projekteket támogat, ebben viszont verhetetlen a piacon. Megvizsgáltuk még a videójátékokra specializálódott Fig platformot is, amely kombinálja a jutalom- és részvényalapú közösségi finanszírozást. Végül a Kickstarterre esett a választás, mert jóval nagyobb az ismertsége, és nagyobb autonómiát is kínál a Fighez képest. (A Fig lényegében kiadóként funkcionál, amely jobban megkötötte volna a kezünket.) Ha egy Kickstarter-kampány kellően felpörög, akkor tipikusan az elért összeg 30–40 százalékát közvetlenül a Kickstarteren keresztül érkező támogatók adják, míg a maradék külső forgalmi forrásokból (weboldalak, fórumok, reklámok, keresőmotorok stb.) érkezik.

A kampány előkészítése több hónapig tartott. Először is leszögezném, hogy minden crowdfunding kampány kissé más receptet kíván, melyet számos dolog (pl. műfaj, célközönség) befolyásol. Ami az egyik kampányban jól működik, az a másikban sokszor rosszul muzsikál, így még a sikeres kampányaikról blogot író vállalkozók szavait is fenntartással kell kezelni. Vannak elemek, melyek mellett és ellen is jól lehet érvelni, és ez végső soron hitvitához vezet (ilyen például az „early bird” jutalmak vagy az ingyenes postázás kérdése). Kulcsfontosságú, hogy minél jobban ismerjük saját célközönségünket, és tanulmányozzuk át az összes, hozzánk legjobban hasonlító korábbi sikeres kampányt. Ezt követően el kell dönteni, hogy mit nem szeretnénk hasonlóan csinálni (egyedi eltérések azonosítása). A kampányunk koncepciója és anyagai, valamint a csomagok helyes árazásának elkészülte után ki kell dolgozni egy ütemtervet is, hiszen az érdeklődést a kampány alatt folyamatosan fenn kell tartani rendszeres frissítések (update-ek) publikálásával. A célközönség kellő ismerete és a fenti lépések megtétele azonban nem elégséges a sikerhez. Szükséges követelmény, hogy a fizető támogatók legalább 20–30%-a már előre rendelkezésre álljon, így lehetőség szerint már hónapokkal, évekkel korábban el kell kezdeni gyűjteni a rajongókat. A becslések során figyelembe kell venni, hogy csak a rajongótábor töredékéből válik végül fizető támogató a kampány során.

A kampány indítása előtt néhány héttel a Kickstarter részéről megkerestek minket azzal, hogy különösen igényesnek találják a (szerkesztés alatt álló) kampányoldalunkat, és adtak egy e-mail címet, ahonnan több nagyon hasznos, a projektünkre szabott választ is kaptunk. Amikor a kampány már kellően előrehaladt, a Kickstarter megjelölte az oldalunkat a Project We Love címkével, melynek köszönhetően még nagyobb láthatóságot kapott az oldal. Ezeket érdemes biztató előjelnek (de annál nem többnek) tekinteni, hiszen azt jelzik, hogy a Kickstarter sikerre esélyesnek jósolja a projektünket.

A közösségi finanszírozási kampányok bonyolult életciklussal rendelkeznek, melyből annyit emelnék ki, hogy kulcsfontosságú a 30%-os támogatottsági szint (célösszeg) elérése – ideális esetben az első 48 órában, de lehetőleg a kampány első harmadában. Ekkor a teljes kampány sikerének statisztikai esélye 90% (a legtöbb sikertelen kampány sosem érte el a 30%-ot). Ennek okáról nincs egyértelmű szakmai konszenzus, de feltehetően ez az a pont, ahol elindul egy önerősítő hatás a közösségi médián és sajtón keresztül, amely már biztosíthatja a maradék 70% elérését. 50%-os támogatottságnál a siker esélye már 97%, de hátradőlni ekkor sem szabad, mert a sikeres kampányhoz annak utolsó percéig aktívan dolgoznunk kell. Tehát a siker érdekében mi is arra fókuszáltunk, hogy minél hamarabb minél nagyobb támogatottságot érjünk el. Ehhez internetes fórumokon, közösségi médiában, valamint a saját weboldalunkon kommunikáltunk. Itt nem voltak speciális elemek, hiszen egy crowdfunding kampány marketing/PR szempontból szinte ugyanolyan, mint egy tipikus reklámkampány (rövid, jól érthető üzenetek, minél pontosabb célzás, vizuális figyelemfelkeltés, független felhasználói klaszterek megtalálása stb.).

Egy ekkora kampánynál, ahol több ezer támogatóról beszélünk, mindenféle kérdés érkezik. Vannak tájékozott és kevésbé tájékozott kérdezők. Vannak, akik a projekt kockázataira fókuszálnak, míg mások a termékhez kötődő vágyaikat fogalmazzák meg. Itt szintén visszautalnék a klasszikus PR kapcsán elmondottakra: úgy kell kezelni a megkereséseket, mintha azok a termék – átlagnál kockázatkedvelőbb – vásárlóitól érkeznének. A Kickstarter nem áruház, de a támogatók tudatos vásárlóként viselkednek. Azonosítani kell a kérdezők motivációit, és eszerint válaszolni udvariasan, őszintén, de a projekt érdekeinek megfelelően. Mivel a kérdések közt vannak olyanok is, ahol a kérdező nem a szigorúan vett célközönséghez tartozik, ezért nem minden igényt szabad komolyan venni (tilos mindenkinek megpróbálni megfelelni).

A crowdfunding kultúra az Egyesült Államokban a legerősebb, de ahogy az lenni szokott, már évekkel ezelőtt megjelent Európában és Magyarországon is. A kampányunk során örömmel tapasztaltuk, hogy Magyarországon is van fizetőképes támogatói bázis. Ez nyilvánvalóan az adott terméktől is függ, de ettől függetlenül sok erőfeszítésre van még szükség, hogy a crowdfunding a köztudatba jobban bekerüljön. Az újságírókra, illetve véleményvezérekre vonatkozó kérdést úgy közelíteném meg, hogy egy kampányban érdemes az adott termékkel, műfajjal foglalkozó sajtóra fókuszálni, függetlenül attól, hogy a crowdfunding mennyire hangsúlyos az adott újságíró vagy blogger témái közt. Mindemellett a crowdfunding egyre népszerűbb témává válik hazánkban is, így a vezető üzleti sajtó is foglalkozik vele, nem beszélve arról, hogy a – közösségi finanszírozásra leginkább építő – kreatívipar is egyre nagyobb hangsúlyt kap az üzleti szférában.

Egyrészt a csapat fáradhatatlan munkája, amely nemcsak a kampányra értendő, hanem az azt megelőző többéves kemény munkára is. Ez idő alatt létrejött egy olyan rajongótábor, melyre építve már számítani lehetett egy sikeres kampányra. A crowdfunding projektekben mindig csak a feltétlenül szükséges célösszeget érdemes megjelölni, hiszen egy optimistább forgatókönyv sosem tekinthető garantáltnak a külső kockázatok miatt. Másrészt a sikerhez hozzájárult a pontos időzítés és ütemezés is. A célközönségünk jelentős része az USA-ban van, így az indítás az ennek megfelelő ideális marketingidőpontban történt (csütörtök reggel 11-kor keleti parti idő szerint, amellyel egyben elértük az európai célközönséget is késő délután). A támogatóknak küldött tartalmi frissítéseknél is figyeltünk az ilyen finomságokra. Általábanvéve nem szabad kampányt indítani és fontos marketingeseményeket tartani pénteken, szombaton és vasárnap, valamint amerikai ünnepnapokon.

Konkrét kudarc nem fordult elő, de negatív eseményből többféle is adódott, melyeket kezelni kellett. Ide tartoznak azok a támogatók, akik bizonytalanok voltak vagy túlzott igényeket támasztottak, és ezen kételyeiket rendszeresen megosztották a nyilvános csatornákon. A professzionális PR ilyenkor különösen nagy szerepet kap. Szintén kellemetlen, amikor egy-két nagyösszegű támogatást visszavonnak, de erre minden kampány esetén számítani kell. A támogatók is emberek, és a legkülönfélébb okokból gondolják meg magukat (például hirtelen jött anyagi problémák miatt).

Egy Kickstarter-kampány zárása után két hétig is eltarthat, mire a pénz beérkezik a cég számlájára. Ehhez további jogi és pénzügyi folyamatok kapcsolódnak. Mivel úgy döntöttünk, hogy PayPal és más csatornák segítségével továbbra is nyitottak maradtunk a támogatásokra (előrendelésekre), ezért a kampány gyakorlatilag a mai napig aktív a weboldalunkon. A Kickstarter-oldalunk ma is megtekinthető, de mint kampány természetesen már nem aktív.

A kampányon dolgozó csapat szokásos céges költségein túl jelentős forrást igényelt a marketing. A legnagyobb tétel itt a Facebook-reklámkampány volt, de a kampányvideó készítéséhez igénybe vett alvállalkozó költségei is ide sorolhatók. Általánosságban azt mondanám, hogy pusztán a promóciós költségek egy kampány célösszegének akár 15–20%-át is elérhetik, de – ahogy minden más tétel – ez is nagyban függ az adott terméktől és kampánytól. Nálunk a reklámköltség ennél kisebb volt.

Mivel jelenleg kis cégnek számítunk kis csapattal, a kampány pedig ambiciózus volt, ezért szinte mindenki kapott valamilyen feladatot a kampányban. A klasszikus PR, marketing és webfejlesztői feladatkörön kívül a szoftverfejlesztők, grafikusok és a zenei szakemberek is aktívan dolgoztak, hiszen a játékszoftver számos aspektusát bemutattuk videók, képanyagok és hanganyagok formájában egyaránt.

Jelenleg a Black Geyser: Couriers of Darkness szerepjáték elkészítése és kiadása a fő célunk. A folytatásról még korai beszélni, de a játék második részén túl elképzelhetők a történetre épülő fizikai termékek is (például társasjátékok vagy kártyajátékok). Hosszabb távon pedig több játéktermékcsalád párhuzamos kiadása is a lehetséges tervek között szerepel.

Mint mindent, a közösségi finanszírozást is lehet jól és rosszul is csinálni. A termék teljes életciklusára vonatkozó, megalapozott üzleti terv nélkül egy sikeres kampány önmagában nem sokat ér, hiszen a teljesítéssel problémák lesznek és végeredményben a mérleg negatív lehet. Először is hangsúlyoznám, hogy a crowdfunding nem csodafegyver akkor sem, ha már van meglévő marketing adatbázis és/vagy (félig) kész termék. Egy közösségi finanszírozási kampány ugyanúgy jólműködő marketingstratégiát és komoly pénzügyi erőforrásokat igényel, mint egy klasszikus reklámkampány. Alapesetben nem létezik olyan, hogy „kiteszem a projektemet és majd rátalálnak”, hiszen még a Kickstarter esetében is magunknak kell gondoskodni arról, hogy a támogatók 70%-a eljusson a kampányoldalra. Szinte minden a részleteken, a termékhez kötődő crowdfunding jellemzőkön múlik, de általánosságban elmondható, hogy manapság a helyesen kiválasztott influencerek megnyerése nagyságrendekkel többet hozhat (pénzben is), mint akár a legnagyobb mainstream sajtófelületek. Érdemes tehát jó kapcsolatot ápolni a megfelelő véleményvezérekkel (pl. exkluzív tartalmakat kínálva nekik). A másik, amit tanácsolnék, hogy mérni és elemezni kell, amit csak lehet, és az eredményektől függően megtenni a szükséges lépéseket. Ilyen a weboldalaink és a kampányoldalunk látogatottsága, valamint a forgalmi források hatékonysága (honnan mennyi pénz jön be, milyen a reklámjaink megtérülése stb.). A témához értő marketingszakember aranyat érhet a csapatban. Végül javasolnám, hogy a kampány oldala izgalmas és egyben makulátlan legyen (vizuális megjelenés, helyesírás, tördelés stb. szempontjából).