A teljes videóért kattints a képre.

Ez a minitanfolyam Petya leendő angyalbefektetőknek szánt 2 napos tanfolyamának alapjait mutatta be, amelyet Petya így ajánl: A tanfolyam és workshop jelenlegi és jövőbeli angyalbefektetőknek szól, akiket érdekel és vonz a startupok világa, de tisztában vannak azzal, hogy ez egy nagyon komplex és kockázatos játék és szeretnék jobban megérteni a játékszabályokat, mielőtt túl sok pénzt égetnek el. Amire mindenképpen jó lesz, hogy megértsd a startup befektetések logikáját, világát, a szereplők motivációit, szokásait és azt, hogy hogyan tudsz ebben a világban eligazodni és a lehető legjobb feltételekkel érvényesülni. Amit én beleteszek: 20+ év startup építési tapasztalat, egy világsikerű mobiljátékcég és egy világsikerű navigációs cég (NNG) felépítésének és exitjének tanulsága. Több, mint 30 angyalbefektetés, többezer óra startup vezető mentorálás tapasztalatai. Közös befektetés több, mint egy tucat VC-vel. Közel 10 milliárd forint saját portfóliócégekbe bevont külső tőke.

Az eseményen Zoomban közvetlenül részt lehetett venni – itt elsősorban a Tőkeportálon Angyalbefektetői, illetve mentori profilt szerzett felhasználók kérdezhettek, de számos kérdés jött Facebookon, Linkedinen, Petya Instáján és Tiktokján is.

Az alábbiakban a feltett kérdéseket adjuk közre valamelyest szerkesztett verzióban, a Tőkeportál kommentjeivel, amely a közösségi finanszírozás tekintetében egészítette ki itt-ott a válaszokat.

A legfontosabb szempont, hogy tudjon növekedni és pozitív hatással legyen a társadalomra, tehát hasznos legyen. Például én nem adom a nevem semmilyen illegális dologhoz vagy szerencsejátékhoz, nekem a célom, hogy az ügyfelek elégedettek legyenek. Ami még elengedhetetlen, hogy maga a vállalkozás vezetője tudjon tanulni, fejlődni, vállalkozást építeni.

Angyalbefektetőként nehéz csupán az ötletfázisba beszállni. Elképzelhető, hogy vannak angyalok, akik már ebben a szakaszban is beszállnak, de nekem az a tapasztalatom ezzel kapcsolatban, hogy eddig az ilyen vállalkozások sikertelenül működtek. Egyébként azt, hogyha nincs árbevétel, akkor nagyobb valószínűséggel lesz sikertelen egy vállalkozás, a statisztika is alátámasztja. Ha pedig még nincs csapat, se kialakított ügyfélkör, akkor nem lehetséges a befektetés. Ötletfázisban tipikusan hatékonyabb a 3F, vagyis akár a rokonok és barátok tőkéje, a saját ingyen belerakott munka. Angyalok az ötletfázisban inkább csak mentorálnak, szakmai véleményt formálnak, validálnak. Az ötlet maga legkevésbé sem elég a sikerhez: a lényeg a kivitelezésen van, és ha az elindul, akkor ez már projekt vagy korai fázisú (pre-seed) vállalkozás, amibe akár be is lehet fektetni.

Tőkeportál: Az ötlet- vagy prototípus-fázisba korábban termékcélú (reward-based) kampányokat sikeresen lehetett indítani, de ma már az a piac is akkora, olyan verseny folyik a támogatókért, hogy pusztán ötlettel nem lehet még csak támogatást sem kérni. Egy jó csapatot, egy kipróbált (validált) koncepciót be kell tudni mutatni már a befektetés-keresés kezdetekor. A Tőkeportálon több, korai fázisú vállalkozás kapott már sikeresen tőkét.

Ha egy projekt már kész van, avagy a vállalkozás befutotta azt a növekedési pályát, amit az alapító eltervezett akkor a céget el kell adni. Én vásárolni nem szoktam, csak befektetni. Ha viszont már összeállt a projekt, és működik is, akkor érdemes felkeresni angyalokat. Nekem már több, mint 40 befektetésem van, és a Cápák között mostani évadjában is befektettem, így teljesen „tele vagyok”.

Interneten, nyilvánosan erre nincs lehetőségem. Viszont a kétnapos angyalképzőn, már konkrét esettanulmányokkal és részletekkel megyünk végig a befektetéseken a résztvevőkkel, de bemutatok exit-történeteket is. Ehhez a résztvevők titoktartási szerződést írnak alá, így sokkal nyíltabban lehet beszélni specifikusabb információkról is.

Erre még azért nem volt példa, mert nekem az az alap tézisem, hogy senkit nem tudok sikerre kényszeríteni, ha nem akarja. Az alapítónak kell jobban akarnia, helyettük én nem tudom vezetni a vállalkozást. Persze valamennyi jogot szerzek a cégben, de mindig sikerül bizalmat kiépítenem a tagokkal, emiatt még egyszer sem kellett az alapítók ellen szavaznom. Szerintem nem jó stratégia és jog, hogy én másokat kirakjak. Olyan viszont előfordul, hogy a vezető felismeri, hogy nem alkalmas a vezetésre, emiatt a mentorával keresnek jó vezetőt. Nekem a dolgom, hogy befektetőként támogassam ebben a folyamatban.

Nálam a személyes red flag-ek sokkal inkább személyiségjegyek. Tehát nekem sokkal fontosabb a kémia, amikor elkezdünk együtt dolgozni, azonban minden angyal más, mindenkinek megvan a saját receptje erre vonatkozóan. Ismerek olyan angyalt, aki személyes találkozót csak akkor tart, ha előtte hónapokon át rendszeresen kap számokat a vállalattól, és azok jó irányt mutatnak. Tehát először a számokat nézi, és csak utána ismerkedik meg a csapattal. Én pont fordítva csinálom, én az alapítókkal kezdem, és csak utána jöhetnek a számok. Ami nálam egyértelműen red flag, ha valakiben nem tudok 100%-san megbízni, mert sunyi, nem mond igazat vagy blöfföl. Az is rossz jel számomra, ha valakinek nagyobb a szája a fülénél, tehát ha mindenre csak válasza van, de nincs kérdése az alapítónak, semmire sem kíváncsi. Azok, akik folyamatosan meg merik kérdőjelezni saját gondolataikat és működésüket, nekik sokkal könnyebb segíteni, és ők többet is tudnak tanulni. Ez azért fontos, mert a vállalkozói útban rengeteget kell tanulni addig, amíg sikeres nem lesz a cég.

Nekem már bejáratott szerződésmintáim vannak. Dr. Bohner Lacival dolgozom együtt, aki az egyik legnagyobb praxissal rendelkező startup ügyvéd Magyarországon, akinek körülbelül 1000 tranzakció van a háta mögött. Lacival nagyon jól értjük egymást, és könnyen együtt tudunk működni, így vele az átlagos jogi költség 400-500 ezer forint között van, ami magába foglalja az átvilágítást, a rendbetételt és a befektetést. Éppen emiatt lehet fontos 3-5 millió forintot befektetni, mert akkor ez az összeg felülmúlja a jogi költségeket és a pár 10 óra munkát.

A leggyorsabb tranzakciónk csupán 1 hónapot vett igénybe, míg a leglassabb 9 hónapig is eltartott. Átlagosan azt tudnám elmondani, hogy ez a folyamat 3-6 hónapig szokott tartani. Ezt nem lehet lerövidíteni, hiszen az első beszélgetéstől az elhatározásig hosszú út telik el, ezt pedig nem lehet siettetni. Valamint időközben is derülhetnek ki dolgok, amiket szükséges orvosolni. Például, ha egy egyéni vállalkozóról van szó, akinek van például raktárkészlete, szükséges kft-vé alakulnia, hogy be tudjak fektetni, ez pedig idő.

Ha ez már több, minit egy ötlet, akkor érdemes lenne megpróbálnod az Impact Ventures-t, akik hazai impact vállalkozásokba fektetnek be. Velük is van közös projektem, én kifejezetten szeretem velük a közös munkát. Viszont, ez a tőkeigény és maga az ötlet jellege ellentmond egymásnak. Van egy logikus lépcsőzetesség a startupok finanszírozásának: Az ötlet fázisban pár 10 millió forintból érdemes eljutni valamilyen validációig, majd utána érdemes 100-200 milliós tőkéből továbbmenni.

Egy healthtech startupnak több pénzre van szüksége már az alapításkor is, és lassabban is jut el az első bizonyítási pontig. Náluk fontos tulajdonság, hogy milyen szakértők és publikációk vannak a hátuk mögött. Vannak inkubátorprogramok kifejezetten az ő részükre. Ilyen például a szegedi Creative akcelerátor, akik korai fázisban is ilyen jellegű projekteket finanszíroznak. Ennek oka, hogy olyan vezetői vannak, akik ebben a szektorban nagyon aktívak, vittek el exit-ig ilyen cégeket, passzolnak ehhez a területhez, mert értik, amit csinálnak. Ha a befektető érti a piacot és jellegzetességeit, akkor magasabb cégértéket is megadhat, magasabb összeget is adhat, mert ismertebb számára a rizikók és a megoldásaik.

Szerintem külföldről tőkét akkor érdemes behozni, ha egy jól bizonyított sztoriról van szó, ahol erős a menedzsment csapat. Ötletre viszont ennyit külföldről sem lehet behozni, hiszen ekkora összeghez kell valamennyi árbevételt vagy jelentős felhasználói bázist felmutatni, ami jó tempóban növekszik.

Amerikában átlagosan 3,5 év alatt jutnak el a startupok a felvásárlásig. Az angol átlagnál ez már 4 év, az európai átlag 7 év, míg a magyar átlag 10-15 év között mozog. Az NNG-nél is 11 évre volt szükség az exitig.

Magyarországon még nem igazán vannak erős akcelerátorok, és azt látom, hogy a nemzetközi akcelerátorok közül is néhány van csak, ami ezen az esélyen változtathat. Minél több szakmai segítséget kap egy startup, az mind tudja csökkenteni az esélyét annak, hogy elbukjon, ezért fontosak az inkubátorok szerepe és a smart money, amikor nem csak pénzt fektetünk be, hanem tudást is.

Egy vállalkozásról akkor mondhatjuk, hogy földbeállt, amikor már az alapító is feladta, elengedte, és úgy döntött, hogy már vége. Láttam már olyan alapítót, hogy mialatt próbált megoldani egy problémát, elfogyott az összes pénze, de nem adta fele, és keresett új piacot, amivel képes volt újraéledni a startupja. Ha viszont az alapító feladja, a befektetőnek nincs mit tennie. Fontos tisztázni, hogy az rendszeresen előfordul, hogy a siker nem úgy fog összejönni, ahogy eredetileg az alapító elképzelte, hiszen mindig vannak fordulópontok, másnéven pivotok, amiket meg kell oldani ahhoz, hogy végső célját elérje.

Ebben a témában eléggé megoszlanak a befektetők véleményei. Nyilván egy startuppernek is élnie kell valamiből. De ha a befektető beszáll például 100-200 milliós cégértéken, amikor a cég nem biztos, hogy még annyit ér, akkor bizonyítania és építkeznie kell. Éppen emiatt azt elvárom, hogy ne piaci mértékű fizetést vegyen ki, hiszen ilyen esetekben az én pénzem kétharmadát az államnak adom, egyharmadát pedig az alapítónak, ami nem garantálja a sikert.

Úgy látom, hogy a legtöbb alapító nem is akar nagy fizetést, mert nem rövidtávon akarnak növekedni, hanem hosszútávon, így minden esetben meg tudunk állapodni egy reális árban. Néha már én noszogatom őket, hogy emeljék meg a fizetésüket.

Az viszont egy intő jel lehet, ha az alapító nem mutat fel semmit, de túl nagy fizetést vesz ki. Ilyenkor ő valószínűleg rövidtávra koncentrál. Az ügyvezető díjazása pedig mindenkinek a saját taggyűlési döntése, amiről engem is meg kell kérdezni.

Az egyik oldalról nézve, ha nincs állami tőke, akkor nem tartanánk sehol az egész ökoszisztémában, éppen ezért mindenképp hasznos és mindenképpen van pozitív hatása, de emellett torzítja is a piacot. Az állami befektetői logikában elkerülhetetlen, hogy bürokratikus és sokkal inkább adminisztratív szemléletű támpontok szerint zajlik, mintsem innovációt-támogató, merészség vagy szakmai szempontok szerint, hiszen az államnak az állami vagy EU-s pénzeket kell, hogy kezeljék, és ezeket kockázatos eszközökbe kell, hogy tegyék. Éppen ezért szükséges bebiztosítaniuk magukat jogilag, ami rugalmatlanságot és egy kicsit nehezebb munkát eredményez.

Nekem is van a Hiventures-el több közös munkám is, és tudunk együtt hatékonyan dolgozni, de szerintem akkor is több magántőkére lenne szükség a piacon, hiszen ez sokkal praktikusabb a korai fázisban lévő vállalatok számára. Az angyalbefektetők a pénz mellett szakmai segítséget is tudnak nyújtani, amit az állami befektetőktől sokkal nehezebb elvárni.

Érdekes lehet tudni, hogy Kelet-Európában a kockázati tőkepiacnak vagy a startupok finanszírozásának 80% állami pénzből ered, Magyarországon ez az arány talán még magasabb is, tehát, ha nem lenne állami forrás, akkor ez a piac nem is igazán létezne. A másik érdekesség, hogy Európa teljes VC piaca még veszteséges, hiszen az összes berakott pénznél kevesebb összeg jön vissza az exit-ekből. Ez annak tudható be, hogy a teljes ökoszisztéma még most érik, de persze vannak rossz befektetések is. Az átlag már lehet pozitív, de a medián még negatív. Összességében tehát fontos az állam szerepe a startupokba való befektetések során, hiszen ez elősegíti az innovációk finanszírozását is, ami a felvásárlásokkal az ország nagyvállalati versenyképességét is elősegítik. Tehát elmondható, hogy ahol erős a startup ökoszisztéma, ott erősebbek a közép- és nagyvállalatok is, szóval a versenyképesség finanszírozásában helye van a közpénznek.

Így van, a VC-k inkább vagyonkezelők, hiszen ők nem feltétlenül a startupokkal együtt drukkolnak, hanem menedzselik a rájuk bízott pénzt, ezért inkább a banki szolgáltatásokhoz hasonlítható ez a fajta alapkezelés.

Nem mindig könnyű belépni angyalként egy VC után, mivel a VC-k más pénzét kezelik, ezért hoznak egy nagyon komplex, összetettebb befektetési szerződést a vállalatba. Éppen ezért ezután nagyon jó deal-t nem tudunk angyalként kötni. Jellemzően először az angyalbefektetések történnek meg és csak ezt követik a VC-k nagyobb pénzzel.

Ha angyalbefektetőt keresünk, akkor erre a Tőkeportál is egy megfelelő megoldást nyújthat, de ott van még a HUNBAN, ami magyar angyalbefektetők szövetségeként működő nagyszerű platform arra, hogy megtaláljuk a befektetőnket. Ők rendszeresen szerveznek pitch night-kat is, amik kiváló alkalmak lehetnek az ismerkedésre. De tudomásom szerint alakulnak még különböző angyalkörök is, valamint ott van a VC MONITOR nevű angyal oldal is, ami folyamatosan térképezi fel, hogy hol lehet forrásokat találni a startupunknak. Nekik mindig van egy aktuális listájuk is, hogy kinél ki fektetett be, és hogy milyen témával érdemes megkeresni az adott befektetőt.

Általában az angyalok egyel szakmaibb befektetők, mint pénzügyiek, mivel általában ők a pénzük mellé valamennyi munkát is beletesznek az együttműködésbe. Az látszik, hogyha a pénzük mellett egy kis munkát és szakértelmet tudnak adni, akkor a startupok jobban tudnak teljesíteni. Ha a pénzük mellé viszont túl sok munkát akarnak beletenni, akkor a startupok kicsit rosszabbul teljesítenek. Tehát van egy limit arra vonatkozóan, hogy mennyit érdemes foglalkozni a startupokkal. A nemzetközi adatok alapján ez az időtartam viszonylag tág intervallumon helyezkedik el, heti 1 napnál többet már nem szabad, de legalább heti 1 órát érdemes. Összességében elmondható, hogy valamennyi munkát érdemes beletenni a vállalkozásokba, de nem szabad túlzásokba esni, mivel ilyenkor történik meg az, hogy a menedzsment helyett a befektető kezd el dolgozni, ami nem egy szerencsés helyzet.

Én jellemzően, ha befektetek, 2-3 évig mentorálom is a csapatot, ami nálam átlagban azt jelenti, hogy 2 hetente 2 órát foglalkozom velük, szóval évi 50 óra munkát vállalok egy-egy projektnél. Vannak angyalok, akik ennél többet is. Statisztikailag viszont heti 1 napnál többet nem egészséges, hogyha a befektető a cég ügyeivel foglalkozik, hiszen a fejükre nőhet, ami konfliktusokhoz is vezethet.

Alapvetően igyekszek az időmet jól beosztani. Általában 10 és 16 óra között van az a szakasz, amikor ügyeket intézek és találkozókat tartok. Most épp kilógok ebből a szakaszból, de összességében igyekszek ezt betartani. Szerintem nem dolgozok nagyon sokat, néha előfordul, hogy esténként és hétvégén is dolgozok kicsit, de nem ez a jellemző. Az egyik trükköm, hogy nem gyakorlok erős kontrollt a startupokra, csak azért, mert a portfoliómban van. Ha épp nem mentorálom őket, akkor nincs velük sok dolgom. Egyszerre 10-15 céget szoktam mentorálni, ez kéthetente 2 órát jelent, tehát a két hétben lévő 60 órából 30-at elvisznek a mentorálások, a többi időben pedig intézem a következőkörös befektetéseket, és tudok foglalkozni a Cápák között-tel és a közösségi média- megjelenéssekkel.

Én úgy látom, hogy Magyarországon a magántőke nagyon minimális mértékben vesz részt a startupok finanszírozásában. Ennek több oka is lehet. Egy példa lehet Észtország, ahol a Skype olyan sikersztori lett, hogy rájöttek a magánbefektetők, hogy a befektetéssel ők is sokat tudnának keresni, így a magántőke e folyamat eredményeként nagymértékben felértékelődött. Hasonló a történet például a cseheknél is, ahol annyi sikertörténet van már, hogy a magánpénztárcák elkezdtek megnyílni. Magyarországon ez még nem igazán jellemző, hiszen még most kezdenek el az első startup-sztorik beérni. Nagyon nagy sikerek még nincsenek, de a történetek egyre látványosabbak. Az ország régiós összehasonlításban is le van maradva, tehát ezen szükség lenne változtatni.

Igen, találkoztam. A tanfolyamon kitérek arra is, hogy milyen utak vannak arra, hogy az angyalbefektetők tevékenységét kívülről is lehessen finanszírozni, azaz, hogy ne csak saját pénzzel folytassák tevékenységüket. Vannak állami pályázatok is kifejezetten arra a célra, hogy az angyalok tudjanak inkubátorprogramokat indítani.

Abszolút jellemző ez is, általában egy angyal tud egy kis szakmai rálátást is adni a pénz mellett, de kapcsolatrendszerével is tud segíteni. Viszont ennél többet ér a vezetői tapasztalat, hiszen néha alapdolgok nincsenek jól kitisztázva az induló vállalkozásoknál. Általában egy startup szinte mindent rosszul csinál, és csak néhány dolog van, amit jól csinál. Véleményem szerint egy startupnak rengeteg tanulnivalója van bárkitől, akinek már van rutinja a vállalkozói világban.

Nagyon sok befektetésem van, ami valamilyen módon hasznos is, hiszen nálam fő szempont, hogy a startup vállalható legyen, amihez szívesen adom a nevem vagy lássam benne, hogy a társadalomra pozitívan hat vissza. Persze ettől függetlenül az is kell, hogy a cégek profitábilisak legyenek és idővel sokat érjenek. Fontos leszögezni, hogyha valami hasznos, attól még nem kell veszteségesnek lennie. Sőt, ha a cég alapítványi vagy nonprofit formában működik, akkor abba nem is lehet befektetni. Számomra tehát két elem lényeges: a cég életképes legyen, de emellett a tevékenység hasznos legyen a világra nézve.

Nekem két befektetésem is van, ahol az alapítók életkora 50-60 év között van. Ha találsz egy 50-60 éves alapítót, akiről elhiszed, hogy sikerre tud valamit vinni, és azt a múltjával és világlátásával tudja igazolni, akkor abból egy sikeres befektetés is kialakulhat. A sikert nem az életkor határozza meg, sokkal inkább az alapítók személye. Nyilván más erősségei vannak egy fiatal és egy idős alapítónak, és emiatt sokat tesz hozzá, ha egy idősebb alapító mellett megjelennek fiatalabb csapattagok is, akik jobban képben vannak az aktuális kulturális és technológiai trendekkel. Az idősebb vállalkozók mellett pedig a több kapcsolati tőke, a szélesebb világlátás és a piacismeret szól.

Én nem írok elő semmilyen megkötést, a cég megkapja a pénzt, majd sajátjaként gazdálkodhat vele. Ez azért fontos, mert bármilyen üzleti tervet leír egy startup, biztos, hogy nem az fog megvalósulni. Emiatt nem szabad megmondani, mire költse mindenképp a befektetett tőkét, mert a feltételek folyamatosan változnak. Gazdálkodjon a pénzzel úgy, mint a sajátjával, gondolja meg jól, mire éri meg költeni, és ha valamiről úgy gondolja, nem éri meg, akkor csak azért ne költsön, mert korábban megbeszéltük.

Befektetőként nem akarok nagy hatást gyakorolni rájuk, mentorként viszont segítem őket. A VC-k világában ez már nem tud így működni jellegükből adódóan, hiszen ott pontosan el van tervezve, mit mire kell költeni. Így viszont nem tud olyan hatékonyan hasznosulni a pénz, hiszen nem biztos, hogy az üzleti terv szerinti megoldások a leghatékonyabbak az éppen aktuális helyzetben.

Ha például az alapító nemzetközi vásárra szeretne menni, nem szoktam nemet mondani, de ha túl sokat akarna költeni, akkor mentorként átbeszélem vele, hogy mire figyeljen oda, mit várhat el. Minden esetben segítek a döntést meghozni, de sosem írom felül a döntést.

Van néhány Angliából és Ausztriából, akik sokat osztanak meg tudásukból és tapasztalatukból. Ilyen például Peter Coll, brit angyalbefektető is. Azonban úgy látom, hogy a legjobb angyalok ugyanúgy állnak hozzá a befektetésekhez, a fő filozófiájuk megegyezik, és hasonlítanak az enyémhez is. Akikkel együtt dolgozok, ők szeretik velem a közös munkát, így remélem, hogy jó irányba haladok ezzel kapcsolatban.

Tőkeportál: Petya többször is elmondta, hogy saját kétnapos tanfolyamot is indít leendő angyaloknak februárban, ami igen sok ember érdeklődését felkeltette, így erről részletesebben is beszámolt nekünk. De szó esett a Cápák közöttről is.

A következő angyalképzés dátuma február 7-8, ami hétfői és keddi napok, de aki akar, már vasárnap este is érkezhet a helyszínre. A képzés során lehetőség lesz a közös vacsorára, a munka mellett pedig wellnessre és borozásra egyaránt. Tehát választás szerint a 2 nap mellett 2 vagy 3 éjszaka is tartozhat a képzéshez. Mivel szűk körű a tanfolyam és mindemellett sok munka van vele, így viszonylag drága: a tanfolyam ára 350 ezer forint plusz ÁFA, valamint a hotel költsége is 80 ezer forint körül mozog. Nekem az a véleményem, hogy aki nem akar angyalbefektető lenni, ő sokallni fogja ezt a pénzt, azonban, aki komolyan gondolja, hogy azzá válik, annak bőven megéri az árát, mielőtt befektetésekre elköltene pár 10 millió forintot. Nekem az első három angyalbefektetésem nem jött be, amikkel összesen körülbelül 75 millió forintot buktam el. Éppen ezért éri meg tanulni egy ilyen tanfolyamból. A tanfolyamon közel 250 dián megyünk át 17 órán keresztül, tele életszerű tapasztalatokkal, de mindez kötetlen beszélgetés formájában történik. Akit komolyan érdekel, az a baloghpetya.com oldalon tud a workshopra jelentkezni. Tananyagban körülbelül a tízszeresét kell elképzelni ehhez a minitanfolyamhoz képest, de mivel ez személyes, a kapcsolatok is könnyebben ki tudnak fejlődni. A február utáni legközelebbi képzés várhatóan csak ősszel vagy már csak jövőre lesz. Viszonylag ritkán tartok ilyen képzéseket, mert sok időbe telik a megszervezése és nehéz ennyi embert összegyűjteni. A mostani alkalomra azért bátorítanék mindenkit, mert most jön egy alapítópáros, akik nagy pénzért adták el startupjukat, így tőlük is lehet most tanulni.

Mándó Milán csapata, a minner.hu nagyon jó közösséget épít a vállalkozókból, ahol a tagok nagyon aktívan segítik egymást. Náluk például nagyon kedvező áron lehet hozzájutni alapozó tanfolyamokhoz. Ahogy említettem, én is tartok tanfolyamokat, most jelenleg 4 is tervben van, azok azonban már drágábbak. Viszont már pár 100 ember elvégezte, és nekik sok tapasztalatuk lett a startup vezetésben, a tőkebevonásban és az angyalbefektetésekben. Emellett pedig kiváló lehetőségnek gondolom a HSUP programját, aminek segítségével az egyetemisták a startup gondolkozásról tanulhatnak, egyetemi kreditekhez és ösztöndíjhoz is juthatnak

Nekem személy szerint nagy álmom, hogy kisgyerekek vonuljanak a Cápák elé, és nekik kelljen összerakniuk egy-egy programot számunkra, és hogy az egész országban készüljenek a tanárok és a diákok. Sok szülő megkeres azzal kapcsolatban, hogy otthon a gyerekkel sokszor cápásat kell játszani. Ez azért is fontos, mert a jövő generációi most ismerkednek a pénz szabályaival és a befektetések világával, így jó érzés, hogy tudunk rájuk hatással lenni. Azt még nem tudjuk, hogy hogyan lehetne ezt megvalósítani, hiszen a kereskedelmi tévézés nem biztos, hogy jó platform erre, valamint ezek a részek nem biztos, hogy olyan izgalmasak és drámaiak lennének, így nem nyújtanának nagy élményt a nézőknek. De dolgozunk rajta!

Gondolkodom a befektetésen, igen, és erről beszélek is a csapattal, hiszen nagyon izgalmas lehetőség, amit ők csinálnak. A Tőkeportál bár még nagyon korai szakaszban van, már megjelentek sikersztorik, ami jó jel. Viszont például az angol Seedrs nagyságrendileg előttük jár a több milliárd forintnyi befektetéssel. Ezzel szemben a Tőkeportál lehet a hazai magánbefektetők és angyalok új csatornája, és idővel hatalmassá nőheti ki magát.

Már többször nekiálltam, több megkezdett kéziratom is van, ezekből előbb-utóbb összegyúrok egy teljes könyvet. Ez ott van fejben, de még nem jutottam hozzá. De, ami késik, nem múlik.