Kis országok is lehetnek nagyok FinTechben
valamint arról, hogy milyen esélyekkel jut tőkéhez egy startup az egyes tagállamokban?
Az innovatív pénzügyi technológiai szolgáltatások népszerűsége egyre nő. A Fintech ökoszisztéma növekszik: számos inkubátorprogram, hackathon, képzés és konferencia foglalkozik a témával. Jelentős kutatások publikálnak egyre érdekesebb eredményeket a bankrendszeren kívüli (alternatív) pénzügyekről; és az EU Tőkepiaci unió (CMU) programja is előirányozza a FinTech szektor fejlesztését, aminek fejlettségét országonként a FinTech Indikátorral méri le. Tavaly év végén az MNB is publikálta FinTech stratégiáját.
Elemzésünk a 2019 októberében megjelent AFME riport és a Magyar Nemzeti Bank FinTech stratégiája, a Findexable 2019. decemberi és a Financial Stability Institute 2020. januári publikációja alapján készült.
A FinTech megoldások forradalmasították a pénzügyi szektort. Az innovatív online, illetve mobil fizetési, szabályozási, kereskedési, befektetési és biztosítási szolgáltatások előnye nem csupán az, hogy gyorsabbak, költségkímélőbbek és kényelmesebbek, mint a hagyományos szolgáltatók megoldásai, hanem rengeteg felhasználó számára hozzáférést biztosítanak helyben elérhetetlen szolgáltatásokhoz.
A titok nyitja: kedvező szabályozással a fejlődő régiók is FinTech-óriásokká válhatnak
A Findexable 2019. decemberi felmérése alapján ma már a világ 100 vezető FinTech központjának közel fele a fejlődő országokban található, olyan városokban, mint Sao Paolo, Bangalore vagy Mumbai, megelőzve az olyan hagyományos pénzügyi központokat, mint Frankfurt, Zürich vagy Sanghaj.
A siker kulcsa pedig leginkább az, hogy a helyi szabályozó hatékonyan reagáljon az új technológiák megjelenésére, az azokat fejlesztő startupok igényeire, alkalmazza a rugalmas, szakértői szabályozást az új szolgáltatásokra, és kommunikációval hidalja át egy bizonyos mértékig a vonatkozó szabályozás esetleges hiányát, kedvező környezetet teremtve a FinTech vállalkozások növekedéséhez és a helyi vállalkozásokba történő befektetésekhez.
Mindez egyszerűen hangzik, de jól megvalósítani nagyon nehéz. Míg egy pénzügyi felügyeleti szerv inkább nagyvállalathoz hasonlóan működik, és a kialakult intézményi környezethez szokott, úgy a pár hónap alatt áttörést elérni tervező startup nem tudja kivárni a nagyvállalati ciklus ütemében születő válaszokat. A startupok reszponzivitási igénye nagy kihívás e szerveknek. S mit tesz a startup, hogy ne menjen tönkre? Elmegy egy jobb szabályozási környezetbe, és ott fogja a fejlesztéseit piacra vinni. (Ezt hívjuk szabályozási arbitrázsnak.)
Annak érdekében, hogy ez a kedvező szabályozási környezet kialakuljon, sokat segíthetnek a stratégiai kormányzati döntések. A stratégiai döntéssel elérhető kedvező környezet megteremtésére kirívóan jó példa Litvánia, aminek népessége ugyan csak harmadakkora, mint Londoné, mégis előremutató szabályozói szemléletének köszönhetően pár év alatt a globális FinTech-ranglista negyedik helyére küzdötte fel magát az USÁ-t, az Egyesült Királyságot és Szingapúrt követően. A litván kormányzat már 2016-ban stratégiai fontosságú területnek minősítette a FinTech-et, azóta pedig fejlett és kedvező szabályozással támogatja az innovációt. A litván szabályozói tesztkörnyezet 3-6 hónapra rövidítette az új technológiák alkalmazásának engedélyeztetését; már több mint 3 éve hatályos a közösségi finanszírozásról szóló törvény, nemrég pedig egyedülálló módon irányelveket fogalmazott meg a tokenizált értékpapír-kibocsátásokra is (Security Token Offering, STO). Az intézkedéseknek köszönhetően sok európai Fintech vállalkozás (pl.: Revolut, TransferGo, Shift4Payments) amelyek székhelye Londonban, Stockholmban, Amszterdamban vagy más jelentős európai fővárosban található, Litvániát választotta üzleti tevékenységének kibővítése helyszínéül.
Szintén példamutató Észtország, ami a világ első elektronikus identitás (e-residency) programjának bevezetésével lehetővé teszi a vállalkozók számára, hogy a világ bármely pontjáról digitálisan bejegyezzék és működtessék vállalkozásukat. A vállalkozások egyetlen nap alatt bejegyezhetők, ezt követően pedig digitálisan intézhetik adó- és bankügyeiket, valamint elektronikusan írhatják alá szerződéseiket, így a vállalkozás távolról irányítható anélkül, hogy helyi igazgatót kellene foglalkoztatni. Az e-residency program és a kedvező adókörnyezet hatására ma már szerte a világban több ezer vállalkozó választja Észtországot vállalkozása székhelyéül.
Az egyik legsikeresebb közösségi finanszírozási platform, a Funderbeam úgy tudott globális babérokra törni, és észt vállalkozásokba több mint 100 országból tőkét bevonzani, hogy az észt szabályozóval együttműködve kialakította a tőkebevonási modellt, a nemzetközi jogszabályoknak megfelelve, külön észt törvény nélkül.
Szárnyal az európai közösségi finanszírozás, de továbbra is a bankhitel a piacvezető külső forrás
Az európai FinTech ökoszisztéma fejlődéséhez nagyban hozzájárul az Európai Unió 2015-ben indított Tőkepiaci Unió (Capital Markets Union, CMU) Akcióterve is. A kezdeményezés célja a tagállamok tőkepiacainak integrálása, a belső piac kialakítása, a hatékony befektetési és vállalkozói környezet megteremtése, valamint a tagállamok pénzügyi rendszerének ellenállóbbá tétele.
Az Akcióterv célkitűzéseinek teljesítését a vezető európai tőkepiaci szereplők egyesülete, az AFME (Association for Financial Markets in Europe) átfogóan értékelte a 2019 októberében közzétett, rendkívül érdekes és közérthető publikációjában, immáron másodszor. A szakértői riport nyolc indikátort határozott meg, amelyek mentén országos és uniós szinten vizsgálta a CMU megvalósítása érdekében elért eredményeket.
A riport többek között a tőzsdén (még) nem jegyzett startupok, illetve kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának esélyeit vizsgálta tagországonként. A vállalkozók továbbra is jellemzően bankhitelből finanszírozzák vállalkozásukat, amit az alacsony banki kamatlábak indokolnak. A kis- és középvállalkozások által 2018-ban igénybe vett finanszírozás mindössze 2,64%-a volt tőkeági finanszírozás (beleértve a kockázatitőke- és angyalbefektetéseket, valamint a részvénycélú közösségi finanszírozást), ami habár rendkívül alacsony, a 2013-as évi 1,4%-os értékhez képest jelentős növekedést mutat. A tőkeági finanszírozás Európában 25 milliárd eurót tett ki, ami az USÁ-ban bevont tőke egynyolcada.
Az európai tőkeági finanszírozás minden ágában növekedés volt tapasztalható: az angyalbefektetések 3%-kal, a kockázatitőke-befektetések 12%-kal, a részvénycélú közösségi finanszírozás pedig 24%-kal nőtt 2017-hez képest. Az európai részvénycélú közösségi finanszírozással 2018-ban befektetett volumen világviszonylatban is kiemelkedő: 440 millió eurós volumenével messze túlszárnyalja az USÁ-ban eszközölt 70 millió euró értékű befektetést.
Az Unió tagállamai közül különösen kiemelkedő Írország és Észtország tőkeágifinanszírozás-aránya (a teljes vállalatfinanszírozás arányában, ami a tőkeági finanszírozás mellett a banki finanszírozást is magában foglalja), míg Magyarország ezen indikátor szerint az utolsó öt tagállam között szerepel. Ez azt jelenti, hogy a magyar vállalkozók még az uniós átlagnál is nagyobb mértékben támaszkodnak a bankhitelekre. De mi lesz velük, ha egy válság nyomán a banki hitelezés elapad?
A sikeres FinTech-ökoszisztéma legfontosabb alkotóeleme a támogató szabályozói környezet
Az AFME riport az egyes tagállamoknak egy élénk FinTech ökoszisztéma befogadására és támogatására való képességét is méri a Fintech Indikátorral az alábbi négy tényező alapján:
- Tehetségbázis: az EU tagállamainak fő erőssége tehetségbázisában rejlik. A helyi képzések jó színvonalúak, és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya magas. A műszaki és természettudományi (STEM) képzést végzettek aránya Európában közel 10%-kal magasabb az amerikainál.
- Innováció mértéke: a szakképzettség ellenére az európai innováció mértéke elmarad az amerikaitól vagy akár az ázsiaitól. Az USÁ-ban és Kínában is közel háromszor annyi FinTech témájú szabadalmat regisztrálnak, mint az Európai Unióban.
- A vállalkozások által elérhető finanszírozás: az európai befektetési kultúra sokkal fejletlenebb, mint az amerikai, ami a finanszírozás mértékén is érezhető: míg az USÁ-ban 2010-2019 között 120 milliárd dollár értékben fektettek be FinTech vállalkozásokba, addig ez az összeg Európában 27,5 milliárd dollár. Az európai befektetői kultúra az Egyesült Királyságban a legerősebb; az európai befektetések 78%-a itt történik.
- Szabályozói környezet: a riport a sikeres FinTech ökoszisztéma egyik legfontosabb elemeként emelte ki a helyi szabályozói környezet minőségét. A FinTech szabályozás legjobb gyakorlatait a következő bekezdésekben foglaljuk össze.
A fenti négy tényezőt figyelembe véve az európai FinTech-rangsort magasan az Egyesült Királyság vezeti, az USÁ-val közel azonos értékelést elérve. Európai színtéren szintén fejlettnek számítanak, de az Egyesült Királyságtól elmaradnak a skandináv, balti és Benelux-államok, míg a listát a közép-, kelet- és dél-európai államok zárják. A tagállamok közül az egyik legnagyobb mértékben fejlődő Litvánia volt, ami főként a 2016-os kormányzati stratégiai döntést követően fejlődő szabályozásának köszönhető.
Magyarország a FinTech-rangsorban a 20. helyet foglalja el, a további indikátorokat tekintve pedig szinte kivétel nélkül az Unió 7 legfejletlenebb tagállama között szerepel. Jelentős szabályozói lépésekre van szükség ahhoz, hogy a helyi befektetői és FinTech-ökoszisztéma fellendüljön, és az ország az uniós rangsorban előbbre lépjen.
A FinTech-szektor fejlődéséhez elengedhetetlen a nemzetközi szabályozói együttműködés és a szabályozás harmonizációja
A hatékony szabályozás jellemzője, hogy reszponzív és előremutató hozzáállásával elősegíti az innovatív vállalkozások fejlődését, miközben a fogyasztók és befektetők védelmét is biztosítja, valamint hozzájárul a pénzügyi rendszer stabilitásához.
Az innovatív vállalkozások fejlődéséhez számos tagállam egy innovációs központ létrehozásával járul hozzá, ami iránymutatást nyújt a vállalkozóknak az újszerű szolgáltatásokat érintő szabályozói követelményeket illetően, továbbá egy kommunikációs csatornaként működik a szektor szereplői között.
A felhalmozott tudás és a nemzetközi jó gyakorlatok megosztása fokozza a szektor hatékonyságát, ennek érdekében országhatárokon átívelő együttműködések is kialakulhatnak az innovációs központok között. A Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements, BIS) 60 ország központi bankja között alakított ki együttműködést a FinTech szektor trendjeinek detektálása és a globális pénzügyi rendszer fejlődése érdekében. Az innovációs központ kutatási témái között szerepelnek a jegybanki digitális valuták, a kriptovaluták, fizetési innovációk, szabályozási és felügyeleti technológiai innovációk és a digitális kereskedés. Hasonló együttműködést sürget az innováció előmozdítóinak európai fóruma (European Forum of Innovation Facilitators) az EU tagállamainak innovációs központjai között.
Az innovációs központon túl egy szabályozói tesztkörnyezet (regulatory sandbox) is kialakításra került az EU 5 tagállamában. A kontrollált tesztkörnyezetet igénybe vevő startupok gyakran szabályozói engedményekben részesülnek annak érdekében, hogy az innovatív szolgáltatás bevezetésére fordított időt és költségeket csökkentsék. Az engedélyezési folyamat gördülékenyebbé tételét pár országban egy szabályozói „gyorsítósáv” támogatja; jó példa erre a szingapúri Sandbox Express, de az elképzelés a Magyar Nemzeti Bank októberben kiadott FinTech Stratégiájában is szerepel. A szabályozói tesztkörnyezet kialakítása a szabályozó hatóságok számára is előnyös: lehetőséget teremt a felmerülő kockázatok tanulmányozására, illetve annak értékelésére, hogy az érvényben lévő szabályozás megfelelő egyensúlyt teremt-e a kockázatkezelés és az innováció elősegítése között.
Arra is van példa, hogy több állam szabályozó hatósága egy nemzetközi szintű szabályozói tesztkörnyezetet hozzon létre. A Global Financial Innovation Network (GFIN) egy az Egyesült Királyság kezdeményezésével létrejött nemzetközi szövetség, amelynek célja, hogy az országhatárokon átívelő megoldások számára egy tesztkörnyezetet biztosítson. A nemzetközi tesztkörnyezetnek jelenleg 50 pénzügyi szabályozó hatóság, központi bank (köztük a Magyar Nemzeti Bank) és nemzetközi szervezet a tagja.
A fent említett nemzetközi együttműködések mellett a Tőkepiaci Unió Akcióterv is a szabályozás harmonizálását sürgeti. Ennek egyik példája a 2019 decemberében végleges változatba került, és a nyár elejére várható Európai Uniós közösségi finanszírozási rendelet (European Crowdfunding Service Providers, ECSP). A platformalapú befektetésekre vonatkozó rendelet az EU stratégiájának több kulcselemét is magában foglalja: a határokon átívelő befektetések megkönnyítését, az innovatív kis- és középvállalkozások tőkéhez jutásának elősegítését, ami azt jelenti, hogy a vállalkozások évi 5 millió eurós limitig tájékoztató-engedélyeztetési kötelezettség nélkül indíthatnak közösségi finanszírozási kampányt, és ha a platform nemzetközi befektetőket és vállalkozásokat akar megszólítani, akkor annak az engedélyeztetését a rendelet szabályozza.
