Közép-Kelet Európai közösségi finanszírozási körkép
2021.08.17. – Tőkeportál saját tartalom | 2022.02.01 – Hangos verzió
A hangos blogposzthoz nyomd meg lent a lila gombot.
A Közép-Kelet Európai régióban a lengyel, cseh és szlovák piac rendelkezik a legfejlettebb közösségi finanszírozási ökoszisztémával. Ezzel összehasonlításban a szerb, szlovén, horvát piac elmaradottabb, ezekben az országokban jelenleg nemzetközi platformok próbálnak lábat venni. A baltikumot e cikkben nem vizsgáljuk, mert azon országokról már megírtuk, hogy már régen lekörözték régiónkat, az észt és a litván platformok a sikeres ágazati politika révén európai szinten is a legnagyobb növekedést érték el.
E 7 országban összesen 45 platformot találtunk, amelyek közül 12 nyújt befektetéscélú, 8 kölcsöncélú, 15 termékcélú és 19 támogatáscélú szolgáltatást is (a fenti diagramon ábrázoltuk, hogy melyik országban hány platform nyújt egy adott közösségi finanszírozási szolgáltatást). A cseheknél 2 befektetési célút és 4 kölcsön célút, a szlovákoknál 3 befektetési célút és 2 kölcsön célút, míg a lengyeleknél 5 befektetési célú és 1 kölcsöncélú platformot azonosítottunk be. A többi országban kölcsön célú platformot nem találtunk, befektetési célúból Romániában 2-öt, Horvátországban 2-öt, Szlovéniában 1-et találtunk, míg Szerbiában egyet sem. A lenti képen a 45 platform eloszlását láthatjuk a 7 vizsgált ország között. A befektetési- és kölcsön célú platformokat vizsgálva Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában azt láthatjuk, hogy hatalmas mennyiségű magántőke került a gazdaságba, kis- és középvállalkozásokhoz, illetve magánszemélyekhez.
A régiónkban tevékenykedő legnagyobb platformoknak kettő típusa van: 1, hazai platformok, amelyek a nemzetközi terjeszkedés előtt állnak; 2, nemzetközi platformok, amelyek már több országban működnek. Míg előbbire példa a régiónkban legnagyobb platform, a cseh Zonky, amely 610 millió euró (220 milliárd forint) értékben közvetített hitelt megközelítőleg 71 ezer ember számára 6 év alatt. Nemzetközi szolgáltatást nyújt a lett ViaInvest, amely 6 év leforgása alatt 236 millió eurónyi hitelt közvetített ki 6 országból, de az egyik legnevesebb európai platform, az észt Funderbeam is aktív a horvát piacon. Hazánkban pedig csak a Tőkeportál nyújt befektetés-célú szolgáltatást 2020 óta, így számai még jóval szerényebbek.
De mik lehetnek a nyugati viszonylathoz képest jelentős lemaradás okai? Mint közösségi finanszírozó platform, úgy gondoljuk, hogy részben a tőkebevonási opciók hiánya (pl.: fejletlen közösségi finanszírozási piac), de emellett további gazdasági szempontok is problémát jelenthetnek.
Például a The Association for Financial Markets in Europe (magyarul: Európai Pénzügyi Piacok Szövetsége; rövidítve: AFME) minden évben elkészíti a kiadványainak zászlóshajóját a Capital Markets Union: Key Performance Indicatort (amelyről korábban írtunk blogposztunkban), amely 2018 óta egy minden ősszel megjelenő éves jelentés az európai tőkepiacok fejlődéséről. Kigyűjtöttük az általunk vizsgált 7 ország eredményeit a legfrissebb 2020-as jelentésből és látható, hogy nagy lemaradásban vannak a Közép-Kelet Európai nemzetek. A legjobb eredményt Lengyelország érte el, amely a vizsgált 28 ország közül a 20. helyen végzett, a többi ország mögötte helyezkedik el. A 7 vizsgált mutatószám közül szeretnénk kiemelni a Risk Capital Indicatort, amely azt értékeli, hogy az induló vállalkozások, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a tőzsdén nem jegyzett társaságok mennyire férnek hozzá a kockázatitőke- finanszírozáshoz. Magyarország kivételével a vizsgált országokban kimutatható, hogy a cégek nehezen jutnak befektetéshez, amely bizonyítja a közösségi finanszírozás iránti még nagyobb igényt.
További érdekességet mutat a Digital Economy and Society Index (DESI), amit az Európai Uniós Bizottság készít el minden évben, amellyel azt méri, hogy a tagállamok gazdasága és társadalma milyen szinten teljesít a digitális világban, mennyire versenyképes. Ahogy láthatjuk a lenti képen mind a 7 vizsgált ország az Európai Uniós átlag alatt helyezkedik el, nagy szórásban, míg a fejlettebb gazdagabb országok jobban teljesítenek a mutatóban.
Az elmúlt egy évben a koronavírus okozta pandémiás helyzet miatt a digitalizáció és az online világ fontossága tovább erősödött, amely alapján prognosztizálni lehet, hogy a jövőben is hangsúlyos szerep lesz a digitalizáción. Az online tőkebevonási lehetőség, amelyet a közösségi finanszírozás nyújt, úgy gondoljuk hiánypótló és a jövőben egyre fontosabb szerepet kaphat.
Támogatsd Te is a Tőkeportál munkáját, vegyél részt az ismeretterjesztésben és az érdekképviseletben is. Írj nekünk a hello@tokeportal.hu-ra, ha részt vennél úttörő munkákban! 🙂