#TŐKEPORTÁL BLOG
Kutatás az európai start-up-ok helyzetéről
A PWC a Science-to-Business Marketing Kutató Központtal és a Münster Alkalmazott Tudományok Egyetemével elkészítette éves kutatását az európai start-up ökoszisztémáról, amely 540 start-up vállalkozással valamint 18 start-up HUB-al készült interjúkon alapul.
A kutatás 17 ország start-up vállalkozásait és HUB-jait foglalja magában:
Ausztria | Franciaország | Németország |
Belgium | Hollandia | Norvégia |
Dánia | Írország | Olaszország |
Egyesült Királyság | Izrael | Spanyolország |
Észtország | Lengyelország | Svájc |
Finnország | Magyarország |
- Üzletmenet, cégalapítás
A kutatásból kiderül, hogy egy vállalkozás indításának motivációja, az érdeklődés egy téma iránt, saját üzlet felépítése (nem alkalmazottként dolgozni, hanem tulajdonosként) valamint a piaci lehetőség kihasználásán alapul.
A válaszadók 84%-a gondolja úgy, hogy a jelenlegi országa megfelelő a cégalapításhoz és a vállalkozással kapcsolatos adminisztráció elfogadható mértékben van jelen a mindennapokban. A kutatásban résztvevő országok közül Izrael, Norvégia, Svédország és Hollandia magasan az átlag fölötti értékkel zárt az eredmények alapján, tehát ezen országokban nehezíti legkevésbé a bürokrácia a vállalkozás mindennapjait. Olaszország, Ausztria és Franciaország esetében gondolták úgy a megkérdezettek, hogy az adminisztráció mértéke és a vállalkozás alapítása lehetne egyszerűbb.
- Finanszírozás elérhetősége
A válaszadók 44%-a úgy gondolja, hogy könnyű a vállalkozás finanszírozásához tőkét gyűjteni. Finnországban és Izraelben lehet a legkönnyebben tőkéhez jutni, míg Olaszországban és az Egyesült Királyságban a legnehezebb. Érdekesség, hogy az Egyesült Királyság alternatív finanszírozási piaca különösen a kezdő vállalkozások szegmensben rendelkezik a legnagyobb volumennel a bevont tőkére vetítve.
Ugyanakkor a megkérdezett start-up vállalkozások jellemzően saját erőből oldják meg (66%) valamint üzleti angyalok (9%) támogatásával a vállalkozás finanszírozását. Továbbá a kutatás eredményei azt is mutatják, hogy az elérhető finanszírozás nem tartozik az első három kockázat közé a start-up vállalkozások életében. A jövőbeni fejlődést az ügyfélszerzés (23%), a tehetségek bevonzása és megtartása (10%), valamint az innovációval kapcsolatos kihívások (10%) veszélyeztetik leginkább.
- Következő körös tőkebevonás 12 hónapon belül
Az Izraeli kezdő vállalkozások 96%-a szeretne egy éven belül újabb tőkét bevonni a vállalkozás finanszírozásához, míg az Ausztriában lévő vállalkozások 80%-a véli úgy, hogy nem fog 12 hónapon belül újabb tőkét bevonni a vállalkozásába. Magyarországon a kezdő vállalkozások fele (53%) tervez a következő egy évben újabb tőkét bevonni.
- Alkalmazotti létszám változása
A megkérdezett Izraeli start-up-ok kivétel nélkül tervezik új munkaerő felvételét a következő időszakban az üzlet bővülése miatt. Finnországban, Ausztriában és Lengyelországban vélik leginkább úgy, hogy nem lesz szükség új munkaerő felvételére a következő egy évben. Magyarországon a válaszadók 67%-a szerint bővülés várható az alkalmazotti létszámban a következő 12 hónapban.
- Munkaerő rendelkezésre állása
A válaszadók Norvégiában és Olaszországban vélik leginkább úgy, hogy a megfelelően képzett és magas minőségű munkaerő elérhetősége kifejezetten magas, szemben Németországgal, ahol a megkérdezett vállalkozások 75%-a szerint a megfelelő munkaerő nem áll rendelkezésre, amely a vállalkozás növekedési pályáját is befolyásolhatja. A megkérdezettek szerint a munkaerő felvétele azért nehéz, mert nincs meg a megfelelő kompetencia és tudás (28%), magas a fizetési igény (25%) valamint a nagyobb cégeket preferálják a jelentkezők (20%). A start-up vállalkozások közül közel minden 3. említette a kompetencia hiányát, mint nehézség a felvétel során, ezek közül a legfontosabbak: Interperszonális és szociális készségek, „out of the box” gondolkodás, kreativitás.
A kutatásban résztvevők kiemelték pozitívumként az infokommunikációs technológia színvonalát és alkalmazhatóságát, a start-up hálózatok és szövetségek elérhetőségét valamint a co-working lehetőségeket.
Amiben lehetne fejlődni az eredmények alapján az a gazdasági ösztönzök rendszere: HUB-ok és nemzetállami programokkal, a szabályozási környezet egyszerűsítése valamint a megfelelő képzettségű erőforrás elérhetősége képzési programokkal.