A korai fázisú vállalkozások gyakori problémája, hogy saját forrásaik nem elegendőek az üzleti elképzeléseik megvalósításához, emiatt külső befektetőhöz fordulnak tőkebevonás céljából.

A tőkebefektetésről szóló megállapodás kulcspontja, hogy a vállalkozó a kért tőkéért cserébe mekkora részesedést ajánl fel vállalkozásából, következésképpen mekkora a vállalkozás értéke (pl. ha a vállalkozás 20 millió Ft tőkét von be, és ezért 10%-os tulajdonrészt ad át, az 200 millió Ft-os befektetés utáni (post-money) vállalatértéket tükröz).

A különbség startupok és az érett vállalkozások értékelése között

Az érett fázisú vállalkozások mögött számos lezárt üzleti év van, így tényadatokból lehet értékelni. A kezdő vállalkozásoknak azonban „csak” jövője van, aminek megítélése sokkal bizonytalanabb.

A startup vállalkozások innovatív üzleti modellje kiforratlan, így nagy bizonytalanság övezi annak megvalósulását. Pontosan ez a bizonytalanság, avagy spekuláció az oka annak, hogy az értékelés során becsléseket kell alkalmaznunk.

A startup vállalatérték meghatározása nincs egységes szabályrendszerhez kötve, illetve számos különböző módszer közül lehet választani, hiszen minden vállalkozás más és más modellben működik, és különböző értékeket tud felmutatni, amiket mind érdemes számba venni az értékelés során.

A jelen blogposztban bemutatott értékelési módszerek egyfajta belső értéket határoznak meg a vállalkozás számszerűsíthető tényezői alapján. Ugyanakkor a tényleges üzletet, tehát a befektetés létrejöttét a piac határozza meg, azaz az, hogy hasonló fázisú és üzleti modellű vállalkozásokért mekkora árat fizettek a befektetők az elmúlt időszakban. Kezdjük mindig azzal, hogy e kérdést megpróbáljuk körbejárni, feltérképezni!

Mi határozza meg egy startup értékét?

A startup értékét növelő jellemző tényezők:

• A célpiac felkapottsága – egy fellendülő piacra betörni tervező startup jó eséllyel lesz felkapott a befektetők közt. A növekvő piac bővülő lehetőségeket teremt.
• Kereslet és kínálat, avagy a piaci helyzet – a kedvező gazdasági környezet élénkíti a befektetői kedvet, így konjunktúra idején a startupperek nagyobb eséllyel számíthatnak befektetésre. Kihat a vállalkozás értékelésére az is, ha a piacon lévő befektetésre szánt tőke meghaladja a vállalkozások által keresett tőke értékét.
• Reputáció – ha a tulajdonosok, alapítók szakmai hírneve jó, akkor a befektetők jobban bíznak a következő vállalkozás sikerében. A reputációt a korábbi eredmények, a személyes, valamint az online jelenlét erőssége határozza meg. A reputáció gyors befektetésre és rugalmasságra ösztönzi a befektetőket.
• Traction – minden olyan szakmai eredmény, amit a vállalkozás, illetve az alapítók fel tudnak mutatni. Korai fázisban még nincs sok eladás, árbevétel, de amennyi van, az is fontos, ahogy az lehet a tesztfelhasználók véleménye, az előfizetők száma és a növekedés mértéke, a partneri kapcsolatok vagy akár versenyeredmények, díjak, tanúsítványok is.
• Prototípus – bizonyítékként szolgálhat az üzleti elképzelés megvalósíthatóságára, a puszta ötletnél kiforrottabb, átgondoltabb koncepciót jelez, ami növeli a befektetők bizalmát.
• Bevétel – ha a vállalkozás piacra vitte termékét, és bevételt termel, az a piaci igényt igazolja, és ezzel a vállalkozás működőképességét vetíti előre.
• Üzleti modell, disztribúciós csatornák – rendkívül fontos eleme a tervezésnek, hogy megtaláljuk azt a csatornát, ahol a terméket vagy szolgáltatást majd eladjuk. Egy erős disztribúciós csatorna megléte a vállalkozás üzleti potenciálját, és így az értékét is növeli. A korai fázisban nagyon drágának tűnhet egy végfelhasználókat célzó (B2C) üzleti modell, így sok befektető az üzleti felhasználókat célzó (B2B) üzleti modellű vállalkozásokat választja; ugyanakkor, jobban megszólítja a lakosságot a B2C vállalkozás közösségi finanszírozási kampánya.
• Erős online aktivitás, jelenlét – a startup piacralépési és közösségi finanszírozási képességét növeli a nagy és jól reagáló követőtábor. Sok felhasználóból vagy vásárlóból elég könnyen lesz befektető – és fordítva.
• Erős csapat – befektetésre alkalmas vállalkozás az, amely képes validálni és megvalósítani az üzleti elképzelést. Ha erről nem győződik meg a befektető, akkor ötletnek, és nem vállalkozásnak fogja gondolni a startupot. Gyakran elhangzik, hogy a korai fázisú befektetés során a befektető nem az ötletbe, hanem a csapatba fektet, amelynek tagjairól elhiszi, hogy véghez fogják vinni üzleti elképzeléseiket, és sikerre viszik a céget.

A startup értékét jellemzően csökkentő tényezők:

• Leszálló ágban lévő piac – ha a befektetők nem látják a növekedési lehetőséget az adott piacon, nem fognak új belépő vállalkozásokba fektetni.
• Túl erős konkurencia, alacsony belépési korlát – azokon a piacokon, ahol sok a szereplő és erős a verseny, kiemelkedően innovatív ötlet szükséges ahhoz, hogy a befektetők fantáziát lássanak benne, és befektessenek.
• Alacsony árrés – ha a cég az adott piacon csak alacsony árréssel tud dolgozni, az korlátozza a befektető által megszerezhető hozam nagyságát is, és növeli a kockázatokat.
• Hiányos csapat – gyakran a megfelelő üzleti szemléletű menedzser vagy egyéb kulcskompetenciák hiánya miatt bukik el egy projekt. Emiatt sok befektető szemében a legfontosabb, hogy higgyen a csapatban, és abban, hogy megvalósítják üzleti elképzeléseiket.
• Termék – ha a termék nem működik, vagy nem vonzó, az rontja a vállalkozás üzleti kilátásait és értékét.
• Kétségbeesettség – óvatosságra inti a befektetőket, ha a vállalkozás a csőd szélén áll, és kétségbeesetten próbál tőkét bevonni.

Posztunk második részében a legnépszerűbb startupértékelési módszereket járjuk körül, bemutatva az azokban rejlő lehetőségeket és nehézségeket.