Nemzetközi hibrid esemény a nyárban - a közösségi finanszírozás, a fenntartható pénzügyek és az impact befektetésekről „Jövőnket befektetéseink formálják”
*BESZÁMOLÓ
A tokeportal.hu részéről Szeles Nóra üzletfejlesztési vezető nyitotta meg az angol nyelvű eseményt. A magyar részvénycélú közösségi finanszírozási piac most születik meg, mondta, és minden résztvevőre, minden apró befektetésre és támogatásra ugyanúgy szükség van, mint a nagy piaci szereplőkre. Míg a 30 éve ilyenkor egy darab részvénnyel a régióban elsőként újrainduló Budapesti Értéktőzsde csodájára járt a világ, mert abban a piacgazdaság biztosítékát látta, most, a Tőkeportál maga is kis startupként, utolsóként a régióban de Európában is nyitja meg a közösségi finanszírozás piacát. Az úttörés kemény dolog, hideget és meleget is kapunk, de nagyon élvezetes és rendkívül tanulságos – foglalta össze a tapasztalatokat Szeles Nóra. A közösségi finanszírozás olyan kiegészítő funkciókat lát el a tőkepiacon, amire a szabályozott piacoknak és a nagybefektetőknek is szüksége van. Kisösszegű befektetési lehetőséggel minden magyar lakosnak mostantól van lehetősége beszállni a helyi vállalkozások – akár nagy növekedési potenciált jelentő – növekedési szakaszába, s mivel a kisösszegű befektetéshez nem kell meglévő vagyonát megterhelnie, abból tőkét kivonnia, új tőke lép a gazdaságba. E célt minden gazdaságpolitika kitűzi. Már az orosz válság óta ismert, hogy ahol sok a kisbefektető, ott nagyobb a válságálló-képesség. S ha egy vállalkozásba korai fázisban befektető kerül, ott korán megszokják a számonkérhetőséget, ami könnyebben eljuttatja a vállalkozást a tőzsdei bevezetésig – idézte a nemzetközi kutatási eredményeket a szakértő. Elmondta még, hogy milyen nehéz napokat élt át a platform, hogy éppen a pandémia előtt indultak az első kampányok, volt, amelyik meg is torpant, de több startupnak sikerült újragondolnia piacralépési stratégiáját.
Mellette Bechara Kara szakértő mutatkozott be, aki korábban a legnagyobb európai platform munkatársa volt, és most több startup mentora a tőkebevonásban, aki e szerda délutáni esemény egyik levezetője lett.
A legrészletesebb prezentációt Oliver Gajda, a European Crowdfunding Network (ECN) ügyvezető igazgatója tartotta, aki a fenntartható befektetések és a közösségi finanszírozás kapcsolatáról, az e témában nemrégen rendezett, nagy nemzetközi figyelmet keltő online konferenciájának legérdekesebb eredményeiről számolt be. Az ECN közel 80 tagja európai közösségi finanszírozási platform-operátor, akikkel szoros szakmai munka folyik a közösségifinanszírozási-piac fejlesztése és szabályozása terén. Bár e piac világszerte alig 10 éves múltra tekint vissza, erőteljes fejlődésben van: a platformok 2017-ben már 1,66 milliárd €-s volument, mértek. Elmondta azt is, hogy a startupok, korai fázisú vállalkozások, és az érdeklődő befektetői kör is mennyire fejlődik: mára a részvénycélú közösségi finanszírozási kampányok egyre sikeresebbek; sikerrátájuk átlépte a 80%-os álomhatárt. A szabályozásról szólva részletesen bemutatta a várhatóan a közeljövőben elfogadásra kerülő európai jogszabály történetét, visszanyúlva a 2012-ben az USA-ban elfogadott JOBS Actig, amely az első törvény, amely – felismerve, hogy a közvetlen, a lakosságtól történő tőkebevonás lehetővé tétele a kiút egy válsághelyzetből – megszüntette a kisösszegű nyilvános kibocsátások engedélyeztetési eljárását, majd lehetővé tette bármely (azaz nemcsak minősített) befektetetőnek az ezekben való befektetést. Elmondta, hogy a meghatározó európai intézmények is támogatják a közösségi finanszírozás fejlődését. Az európai szabályozás, az EIB, az EIF is úttörő a fenntartható befektetésekkel kapcsolatban; az EIF be is fektet közösségi finanszírozási platformokba is, a Lita.co-ba és a OnePlanetCrowd-ba, de rendszersen fektet be angyalokkal együtt közösségi finanszírozási körbe, és olyan alapokba, amelyek stratégiája a közösségi finanszírozási kampányban való befektetés is.
Az európai nyilvános kibocsátások engedélyeztetésére vonatkozó jogszabály, a Prospektus rendelet az EU összes tagállamában az engedélyeztetési minimumküszöböt évi 1 millió euróban határozza meg; és az új közösségi finanszírozási rendelet, amit az ősszel terveznek elfogadni, már a JOBS Act és a tucatnyi tagállami szabályozás óta eltelt évek fogyasztó-és befektető-védelmi tapasztalatainak is helyt ad, és 5 millió euróban határozza meg azt. „Bármely startup vagy KKV részt vehet közösségi finanszírozásban, immáron akár 5 millió euróig, ami az eddigi 1 milliós határ ötszöröse. Ez különösen izgalmas és minden platform operátornak különleges lehetőséget fog nyújtani” – mondta Oliver Gajda. Hozzátette: az úgynevezett hirdetőfelület révén még a másodlagos piacot is támogathatják majd a platformok.
Őt követte Banu Tuyakbayeva, a Responsible-Investor.com-tól az ESG (környezetvédelmi, társadalmi és kormányzati) befektetésekről szóló beszédével. Az ESG beszédében hangsúlyozta a fenntarthatóság és az etikusság fontosságát a befektetések területén. Az egyre növekvő jelentőségű rövidítés az Environmental, Social és a Governance szavag kezdőbetűiből áll, és a vállalatok környezeti, társadalmi és szervezeti működését igyekszik fejleszteni. A Responsible-Investor.com az ENSZ 17 Fenntarthatósági Céljára (Sustainable Development Goals, SDG) épülő az ESG minősítési keretrendszert működteti. Elmondta, hogy míg korábban az volt a befektetők véleménye, hogy az ESG-befektetéseknek hozamáldozata van, ma már az látszik, hogy az ESG-ratingen jobban teljesítő vállalatok profitabilitás szempontjából is eredményesebbek.
A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) egy szűkebb értelmezéssel, de hasonlóan a fenntarthatóság fontosságát jelenti. Már több mint 20 mrd dollárnyi befektetésről lehet tudni ESG címke alatt, és az is elmondható, hogy az ESG-t sértő magatartás ma már piros lámpát jelent a legtöbb befektető számára.
Mechthild von Knobelsdorff vállalkozó, a Female Founders egyik korábbi vezetője a fenntartható fejlődés és társadalmi helyzet témakörét boncolgatta tovább. Szívügyei közé tartozik a női vállalkozók támogatása. Jelenleg a befektetések mindössze 3%-a kerül kizárólag női alapítókból álló csapatokba, ha ehhez hozzáadjuk a további 9%-ot, amely a vegyes alapítói startupokba megy, még mindig alacsony az eredmény. Az is nagyon érdekes, ahogy egy 2017-es tanulmány mutatja, hogy a férfi alapítók a befektetők előtti pitchekben más kérdést kaptak, mint a nők – ezt is hozzásorolja a nemi eltéréshez (gender bias). Ennek az egyik legfőbb oka – mondta -, a neveltetésben és a családi szerepekben keresendő. Több nemzetközi kutatás szerint azonban a női startupok eredményesebbek, magasabb hozamot realizálnak! Kiemelte azt is, hogy crowdfundingban egyre dominánsabb a nők szerepe a sikersztorik közt, köszönhetően a szabadságnak, amit a közösségi finanszírozás demokratikus folyamata biztosít. Említette a superfood kategória egyik híre startupját, a Kuli Kulit, amelynek alapítójával, Lisaval dolgozott együtt amikor ők crowdfunding kampányt indítottak. Lisa maga is vallja, mondta Maggie, hogyha az első befektetési kört nem crowd fundinggal kezdi, akkor sosem lett volna női startupperként ilyen sikeres.
Assim Ishaque az angliai nottinghambeli vállalkozó, feltaláló és coach, számos innovátorral dolgozott együtt, és mintegy 2 milliárd dollár értékű finanszírozásban működött közre főként a clear tech területén, de dolgozott milliárdos ingatlantulajdonosokkal és Magyarországon megújuló energiával kapcsolatos projektekkel is.
Innovációjához crowdsource finanszírozást használt, és megtanulta, hogy a crowd-based funding rendkívül demokratikus, és metrika alapú. Az alapítóknak nemcsak magunkak kell tisztában lennie, hanem meg is kell tudniuk mutatni, és bizonyítani, hogy mit, és miért cserébe, kinek ajánlanak fel. Szerinte nagyon izgalmas egy közösséget építeni és az embereket érdekeltté tenni egy szolgáltatás, termék iránt, de mielőtt még a startup kampányt indítana, a jó embereket érdekeltté, és a crowdot kíváncsiságát fel kell kelteni. A siker kulcsa az, hogy felépítsd a tömeget, mielőtt a platformra kerülsz, és mindent készíts elő, mielőtt a kampány beindul, mert onnantól a tömegnek, a crowdnak felelsz.
Assim előadásában kiemelte a diagram of the diffusion nevű diagramot, mert szerinte nagyon fontos szem előtt tartani, és az egyik legizgalmasabb része egy termék bevezetésének.
Nem csak a termékeddel, hanem a kampányoddal is a megfelelő embereket kell megcéloznod, fel kell keltened az innovatív emberek érdeklődését, akik a platformra jönnek, és a hozzád hasonló embereket kell megcéloznod, akik hajlandóak vállalni a kockázatot.
Végezetül egy, a csapatra vonatkozó tanácsot adott az alapítóknak: olyan embereket válassz, akikkel együtt tudsz dolgozni, és akikben megbízol, és soha ne felejtsd el, hogy a földre kell tartani a lábad, és a valóságban kell élned.
Paul Putz, a Danube Angels ügyvezető partnere. a közösségi finanszírozáshoz kapcsolódó tapasztalatait osztotta meg. Az ő privát platformjukon csak évi néhány projekt fut, de azokat nagy gondossággal strukturálják, min. 1000 eurós befektetést kérnek. Az első platform-alapú befektetésük az Octago cseh cég volt. Ausztriában egyébként több, mint 14 platform van, azok a 2015 őszi, példaértékű osztrák alternatív finanszírozási törvény alapján működnek, és jellemzően mezzazine finanszírozást közvetítenek, de ők abban hisznek, hogy a befektetés az egyedüli útja a startupoknak, a kölcsön minden formája sokkal kozkázatosabbak. Mostani kampányuk egy osztrák zöld technológia cég, amelyik szennyvizet hasznosít újra, jelentős haszonnal. ReProTex néven, egy osztrák green tech cégről van szó, amely a vízfogyasztást 95%-kal csökkenti ugyanazon teljesítmény mellett. 203.000€-t gyűjtöttek idén márciusban e célra. Magyar befektetőket is várnak a platformjukra, ahogy ők is szívesen néznek meg magyar befektetési lehetőségeket.
Dr. Szilágyi Péter és Achilles Georgiu, a CEU oktatói az egyetem innovációs ökoszisztémáját, az InnovationsLab inkubátor működését, a startupokat támogató programját mutatja be. A gyakran iLabként emlegetett intézmény 4 éve indult és ma már – figyelembe véve az erős alumni netwörköt is – szinte globális egyetemi inkubátorként működik: Ausztriában, az Egyesült Államokban és Magyarországon. Hívószavaik a tudás, a kapcsolatrendszer, a mentorálás, a közösség. Eredményeik magukért beszélnek: 35 inkubált csapat tartozik az alumnik közé, 6 millió € tőkebevonás, 135 teremtett munkahely. 2019-ben egy 2 hetes bootcamp keretében sikeresen katalizálták több startup indulását, nemrégen az eredetileg a programban szereplő Impact Ventures fektetett be az egyikbe. 2021-re pedig szektorspecifikus AI és programozó bootcampet terveznek. Az onboarding program 1 éves, amelyben 12-14 csapat vesz részt. Mindez egy barátságos és nemzetközi színvonalú környezetben, egy kiváló „belső ökoszisztéma” segítségével zajlik: a csapatok saját mentort kapnak, óralátogatási lehetőségeket, az egyetem többi szakkompetenciáját, többek közt jogi segítséget kapnak. Az egyetemisták is csatlakozhatnak a csapatokhoz, sőt a capstone projektet is sokan így teljesítik, ahogy a Tőkeportállal is ez az együttműködés egyik formája. Achilles Giorgiu kiemelte, milyen izgalmas egy két fővel érkező csapatból szinte százfősre növő vállalkozást látni. Szilágyi Péter hozzátette: mivel nyitott kapu politikát folytatnak, mindenki előtt nyitva áll a lehetőség, hogy jobban megismerjék őket.
Jobbágy László ügyvezető igazgatója Digitális Jólét Programot mutatta be. „A 2015-ben indult program a gazdaság digitalizációjára fókuszál. A program indulásakor a digitális fejlesztési stratégiát, a digitális képzést, a gyerekvédelmet, a digitálisexport-fejlesztést céloztuk meg. A digitalizációs programhoz már az elején több mint 70 inkubátor és accelerátor csatlakozott, amelyek nem egészen a felét alkották a hazai startup ökoszisztémának. Már a program elején tudtuk, hogy minden történetet a maga módján jól kezelő szolgáltatást, megértve a startupok egyéni küldetését és egyéni szükségleteit. Ez a holisztikus stratégia rendkívül sok kihívással jár. Ezek kommunikálására, megértésére többek közt létrehozták a Fintech szalon sorozatot, amely egyik témája volt a közösségi finanszírozás és a blockchain is. A mentorált startupok révén lett számunkra világos, mennyire fontos a helyes szabályozás és a fogyasztóvédelem is. Ennek érdekében napirendre vették a közösségi finanszírozás szabályozását is, ami most a kormány előtt van”. A nagyon részletgazdag prezentáció bemutatja azt az összetett feladatstruktúrát, amivel a DJP dolgozik.
Szombati Anikó, digitalizációért és FinTech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgató előadásában kitért rá, hogy az MNB mind a fenntarthatósági mind a digitalizációs kihívásokra történő válaszadást kiemelt prioritásként kezeli. A fenntarthatóságot működésében, a prudenciális tevékenysége keretében, illetve befektetőként is támogatja.
Digitalizációs akciótervét 2019 októberében a FinTech Stratégiája keretében hozta nyilvánosságra.
Már ebben a Stratégiájában is felhívta a figyelmet arra, hogy a közösségi finanszírozásra vonatkozó szabályozás megalkotása segíthetné az induló KKV-k finanszírozási lehetőségeinek bővítését, illetve támogathatná az ország versenyképességének erősítését és a gazdasági növekedést.
A Monoceros Consulting ügyvezető partnere, befektető, Martyn Eeles volt az utolsó felszólaló az eseményen. Jelezte, hogy ahogy több más magyar, az USA-ba tartó startupnak, rendelkezésére áll a crowdfunding kampánygazdák számára is üzletfejlesztési és befektető-keresés céljából. Most a TRIP Webszínház board tagjaként segíti a támogatók felkeresését.
*NATURAI-IDA
A pitchek sorát a NaturAI-IDA részéről Lapusnyik Nóra nyitotta meg, és helyben meg is győzte a közönséget a helyes étrendkiegészítés fontosságáról.
*PULI SPACE
A Puli Space Technologies alapítója pedig arra gyűjti a támogatást, hogy az Aranycsapatnak állítson emléket a Holdon és a Földön.
*TRIP
S ahogy a TRIP-pel kezdük, a TRIP-pel zárjuk is az eseményt. A TRIP kampánya nevében Andry Hefler színész pithcelt az Első Magyar-nemzetközi Webszínházért, a művészi közösségért, a példaértékű kampány sikere érdekében.
Legközelebb 2020. augusztus 26-án várunk Titeket, a 18. Kanapé Pitch-en!