Hogyan jutottál el idáig? Milyen útvonalon vezetted az életed az ötletig, amit megvalósítottál?

András közel 20 éve került a munka világába szoftverfejlesztőként, amely mind a mai napig végigkíséri az életét. A pécsi székhelyű Laptopszalonnál indult a karrierje, ahol a második emberként lépett be az ajtón, majd 3 milliárdos árbevételig húzták fel a céget, ahol szintén meg tudta tartani a második ember pozícióját. Ez alatt nagyon sok mindennel találkozott, a növekedés minden egyes aspektusával, fájdalmaival. Akkor még nem ismerték a growth hacking fogalmát, viszont azt tudták, hogy kevés pénzből kell megvalósítaniuk az elképzeléseiket, ezért mindenféle eszközt és kísérletet, fejlesztést, marketing megoldást alkalmaztak annak érdekében, hogy növekedjenek.

„A nulláról a hárommilliárdig eljutni kemény dió. Ott csapatok vándorolnak el, divíziók alakulnak ki, struktúrák alakulnak át, fejlesztési igények merülnek föl, olyan szintre ugrik a szervezet, amit senki nem látott abban az állapotban.”

András ezt követően költözött fel Budapestre, ahol egy amerikai tulajdonú magyar fejlesztésű csapatot kellett ugyanilyen módon felhúznia a semmiből hat hónap alatt. Már sikerült egy 20 fős nemzetközi szintű fejlesztői gárdát kialakítania, amikor is megfogalmazódott benne a gondolat, hogy saját vállalkozásba szeretne kezdeni.

San Franciscóban találkozott Sean Ellisszel, a Growrth Hacking kifejezés alapítójával, akitől sikerült eltanulnia minden fortélyt. Többek között az ő tudása és gondolkodásmódja inspirálta arra, hogy Magyarországon megalapítsa a growthhackers.hu-t, a magyar divízióját ennek a mindsetnek, ami a növekedési stratégiák egy különleges ágát képviseli, az empiriára alapoz, hipotéziseket állít fel, tesztel és kísérletezik. Manapság már minden marketing ügynökség alkalmazza a kísérletezés módszertanát, de akkoriban nagyon kevesen ismerték. Egy ilyen kísérletből született később a magazin is.

A Covid ideje alatt elkezdtek saját maguk is kísérletezni és azt látták, hogy sikeresen növekednek.

„Azt a hipotézist fogalmaztuk meg, hogy a magazin olvasóknak egy része, a 25-30 százaléka szívesen meg is hallgatná a tartalmakat. Bebizonyosodott, hogy ez jóval kevesebb, mint 25 és 30 százalék, de van valamennyi konverziós arány, ezáltal minimálisan is, de mérhetőek a QR-kód általi beolvasás utáni meghallgatások. Ezt úgy tudtuk bebizonyítani, hogy kerestünk egy magazint, amiben el szerettünk volna helyezni egy QR kódot. Ez lett volna a legegyszerűbb módja a kísérletnek, csakhogy ennek a költsége nagyjából 300 ezer forintra rúgott, amiből mi igazából létrehozunk egy saját magazint. Így született gyakorlatilag a Growth- Magazin.”

A mai napig megvan az első szám, amiből kettő darab van összesen. Nem volt benne egyetlen cikk sem teljes terjedelmében, csak QR kódok és kis bevezetők. Majd megjelent a fizetőképes igény a továbbfejlesztésre, így az alapítótársával Gosztola Beatrixszal elkezdtek videó podcast formájában felvenni minden tartalmat, és abból készítették az írott anyagot.

Ekkor hoztátok létre a magazin szerkesztőségét?

Nem akartak nagy szerkesztőséget, jelenleg is egy 5 fős gárdával dolgoznak. Negyedévente jelennek meg a magazinnal, most már 2000 példányban.

„Nekünk ez egy nagy szerelem projekt. Nem azt mondjuk, hogy valaki kapott százmilliós befektetést, hanem megmutatjuk az odavezető utat, az áldozatokat, a mindennapokat, hogyan éled meg egyáltalán alapítóként ezt, hogy te építesz egy startupot, ami ki tudja szolgálni a világnak egy részét. Akár innoválsz, akár a társadalmat megformálod, vagy egy új szintre helyezed, akkor az embert próbáló, és mindenképpen benne van az emberi oldal, nem csak a technológia. Szerintem ez az, ami izgalmas, és mi ezt keressük az összes történetben, az embert az innováció mögött, és megpróbáljuk így átadni, hogy az alapítók szemüvegén keresztül megismerd valójában a startup világot.”

Milyen strukturális váltás van jelenleg a magazinnál, amelyről olvashattunk?

Külföldön is szeretnék elterjeszteni az üzleti modelljüket, amihez szükséges, hogy strukturált működést alakítsanak ki más országokon belül is. Ezt akkor tudják megtenni, ha András aktívan nem részese a gyártástervezésnek.

Gosztola Beatrix, alapítótársa számára adta át a rendkívül hálás és egyben felelősségteljes szerepkört, a magazin szerkesztését. Maximálisan megbízik a munkájában, hiszen mind a szociológiai tudása, mind a marketing és egyéb szakmai tapasztalata miatt egyértelműen alkalmas a feladatra. Az utolsó magazin már szinte teljes egészében, 90 százalékig Beatrix munkája, amely az eddigi egyik legjobban sikerült számuk.

Ha megtörténik a magazin szintlépése, akkor hogyan tovább?

András továbbra is a cég ügyvezetője marad. A magazin iparágban már bevett szokás, hogy az értékesítés egy teljesen különálló részlegként funkcionál, pont azért, hogy ne zavarjon bele a tartalmaknak kialakításába, felügyeletébe, és ne legyen nyomásgyakorlása a tartalom minőségére. Így az továbbra is a saját feladatkörében marad, a további szolgáltatásaikat, mint tanácsadás, kivitelezés és tartalmak gyártása adja át.

Egy idei, titkos, nagy erőforrást igénylő tervét is elárulta nekünk, miszerint szeretne forgatni egy dokumentumfilmet a startup világ titkos életéről. Egy netflix szintű dokumentumfilmben mutatná be a történéseket, amiben némi szórakoztató elem is megjelenne.

Gyakorlatilag komplett szolgáltatásotok, portfóliótok van, mint ügynökség. Erről mesélnél egy kicsit?

Felépítettek egy Podcast stúdiót, több milliós beruházást alkalmaztak annak érdekében, hogy megfelelő, jó minőségű kamerákat, fényeket és eszközöket szerezzenek be.
Nem csak saját részükre gyártanak, hanem másoknak is készítenek tartalmakat, amelyeket akár még disztributálni is tudnak, így a magazin online csatornáin keresztül extra látogatottságot is biztosítanak. Weboldalkészítéstől kezdve minden egyéb dologban szívesen segítenek, ha látják a szinergiát is.

„Nem egy tipikus ügynökség irányába akarunk elmenni, ahol tucatjával gyártunk tartalmakat, hanem valamilyen úton-módon kapcsolódni akarunk a startup világhoz. Nekünk ez egy picit befektetés is. Ha ezzel jót teszünk az ökoszisztémának, ha fejlesztjük egy partnernek a megjelenését, a láthatóságát, akkor mi abban hiszünk, és akkor abba szívesen invesztálunk energiát. Csak legyen valami kapcsolódás az ökoszisztémában.”