2021.09.21. – Tőkeportál saját tartalom | 2021.12.21 – Hangos verzió

A hangos blogposzthoz nyomd meg lent a lila gombot.

A felmérésben különböző kockázati tőkealapok vezetőit – többek között a litván magán- és kockázati tőke egyesület (VCA) ügyvezető igazgatóját – kérdezték meg a litván technológiai vállalatok helyzetéről, és több litván vezetővel folytattak interjút annak érdekében, hogy felmérjék, miként hatott a pandémia, és milyen potenciált képzelnek el. A felmérésben arra jutottak, hogy a Vilnius központú litván startup szektor felvirágzásának alapja a startup-barát jogszabályi környezet, az arra épülő, több mint 20 üzleti és akcelerátor központ, aminek révén a város előkelő helyen áll a szellemi tulajdon létrehozatalában is.

A vilniusi startup ökoszisztémát leginkább a vállalatirányítási rendszerek (B2B, SaaS) és a fintech uralják. Az ottani vállalati vezetők nagyon büszkék arra, hogy a Fintech indikátor rangsorában előkelő helyen szerepelnek.

Kiemelkedő szerep jut továbbá az élettel foglalkozó tudományoknak (pl.:Biotechnológia) és a silver tech-nek, amely az idősebb társadalmi rétegek számára kínál modern termékeket és szolgáltatásokat.

Az ún. élettel foglalkozó tudományokat Litvánia egyik legjövedelmezőbb szegmenseként tartják számon, annak ellenére, hogy a piac továbbra is telítetlen, viszont termelésük 90%-át exportálják.. Az ezüst gazdaság dinamikusan növekszik, melynek mérete már 2015-ben meghaladta a 3700 milliárd eurót. A fent említett iparágak mellett nagy potenciált látnak még a játékágazatban (e-sport), közlekedési szektorban és a kiberbiztonság területén.

Roberta Rudokiené, a Startup Lithuania vezetője szerint az idei számokból már jól látszik, hogy Litvániában 2021 rekordév lesz a bevonzott beruházások tekintetében. Ennek előszeleként értékelhető, hogy 2020-ban Vilnius felkerült a 30 legnagyobb európai startup központot tömörítő listára. Jelenleg több mint 1000 startupot tartanak nyílván a litván adatbázisban.

A kérdésre, hogy mik a fejlesztendő területek, többen is megjegyezték, hogy a helyi induló vállalkozások nincsenek igazán felkészülve a nemzetközi versenyre, ami sokszor gátat szab a nemzetközi terjeszkedésüknek. Ennek egyik okaként az értékesítési és marketing eszközök ismeretének hiányát, valamint a vállalkozói képzés és ezáltal az inspiráló oktatási környezet hiányát említették. Továbbá szerintük a helyi sikersztorik mint a Vinted online használtruha- piactér szolgáltatása, vagy a Tesonet NordVPN fejlesztése még nem épültek be a köztudatba, de ezzel kapcsolatban derűlátóak.

A tehetséges fiatalok megtartására kiemelt kihívásként tekintenek, hiszen esetükben fennáll az ország elhagyásának helyzete elsősorban a nyugati piacok elszívó erejének köszönhetően.

A legnagyobb és legjelentősebb litván kötődésű startupok közül ismertség terén is kiemelkedik az informatikai területre specializálódott inkubátorként működő Tesonet, ami mára egy két fős startupból több mint 500 alkalmazottat foglalkoztató nemzetközi céggé fejlődött. Szintén komoly ismertséggel rendelkezik a Bored Panda, ami egy ártalmatlan többnyire vicces és kreatív tartalmakat megjelentető weboldal, egyben egy vezető művészeti és popkulturális magazin közel 100 millióan olvasóval. Említésre méltó továbbá az Omnisend es a Trafi is.

Litvániában egyre növekszik az angyalbefektetések száma, évente több mint 100 dealt ütnek nyélbe ilyen módon. A Litván üzleti anygal szövetség LitBAN több, mint 150 tagot számlál, akik jellemzően korai-fázisú vállalatokba fektetnek be.

A megkérdezettek erről a csoportról egy igen diverz, ám összetartó közösségként nyilatkoztak valamint kiemelték, hogy erre szándékosan is törekednek. Befektetéseik mellett igyekeznek tanácsokkal is ellátni a vállalkozókat és bátorítani őket a globális gondolkodásra.

A Coinvest Capital adta lehetőségnek köszönhetően a kevesebb tapasztalattal rendelkező befektetők – legyenek azok természetes vagy jogi személyek – az Alap támogatásával együtt fektethetnek be induló társaságokba. Azzal, hogy csatlakoznak a magánbefektetői csoporthoz, információt szerezhetnek a finanszírozásért folyamodó cégekről. A befektetők olyan opciót is választhatnak, hogy az Alap weboldalán reklámozhatják magukat, ezzel megkönnyítve a vállalatokkal való közvetlen kapcsolatfelvételt. Egy sikeres befektetés esetén az Alap 6%-os évesített kamatos kamatban maximalizálja a befektetésen keletkező hozamát, a fennmaradó nyereség pedig az Alappal együtt befektető magánbefektetőhöz kerül.

A szakértők arra számítanak, hogy az elkövetkező években meg fog szaporodni az unikornisok száma. Ez konkrétan azt jelenti, hogy évente legalább egy olyan startup megjelenését és felfutását várják, aminek a cégértéke eléri az 1 milliárd dollárt (jelenleg az említett Vinted az egyetlen hivatalos litván cég ebben a kategóriában).

Az egész szektorra vetítve legalább kétszeres, optimista becslések szerint akár négyszeres növekedést is prognosztizálnak a következő 5 év során. Ezen kívül a seed (magvető) illetve preseed befektetéseknél reális célkitűzésként emlegetik az USA-hoz és nyugat-európai szinthez való felzárkóztatást.

A pandémia természetesen ezt a szektort sem kímélte, ennek ellenére a megkérdezettek főként a járvány pozitív hatásairól számoltak be. Az irodai munkavégzést felváltotta a távmunka, ami bevált a tech szektorban, ezáltal hosszútávon elkerülhetetlennek tartják a hibrid-munkavégzésre való átállást. Vilnius maga is egy szabadtéri kávézóvá vált a vírushelyzet alatt és sokan emigráltak ide a szomszédos Fehéroroszországból az instabil politikai helyzet okán. A járvány lecsengése után további emigránsokra számítanak a helyiek, köszönhetően a megfizethető ingatlanáraknak, a rengeteg co-working munkatérnek és a természet közelségének. Erre egyébként kimondottan szükség is van, hiszen a meglévő munkaerőn felül tízezer technológiai szakemberre még igénye van a városnak.