2020.12.28. – Vendégszerzői tartalom

A közösségi finanszírozás jelentős mértékben segíti elő az induló- és kisvállalkozások alternatív (nem banki) finanszírozáshoz jutásának lehetőségeit és eredményességét világszerte. A közösségi finanszírozás társadalmi hatással is bír: egyrészt, a részvételt biztosítja a helyi vállalkozásokban, ügyekben, másrészt olyan projektek finanszírozását segíti elő, amelyek létjogosultságát nem csak a térülés, a hozam indokolja, hanem az életminőség javítása, a társadalmi és a környezeti hatás.

Ahogy erről már a Tőkeportál korábbi cikkeiben is olvashattál, egyre nagyobb mértékben használják e platform-alapú finanszírozást a helyi szervezetek, önkormányzatok a település- és városfejlesztésben is. Az „okos város” módszerek és eszközök ̶ ahogy az iparban megjelenő technológiai fejlesztések is ̶ szintén a 4.0 verziónál tartanak. Ez elsősorban azt jelenti, hogy szektorközi együttműködésre (ún. „co-production”) alapulnak.

Míg a vállalkozások esetében elsősorban a vállalat- (ötlet)finanszírozás, más oldalról a kockázati tőkebefektetések egyszerűsödése, tehát az innováció felpörgetése a cél, addig a közszférában a közösségi, szolgáltatási és pénzügyi innovációs célt képes támogatni a közösségi finanszírozás. Amellett, hogy a közösségi finanszírozással könnyebbé, közvetlenebbé válik a helyi ügyek finanszírozása, hiszen a finanszírozók egyben „hitelbírálók”, és az ügy haszonélvezői nagymértékben azonosak; a közösség maga, jelentős mértékben erősödik a helyi együttműködés, a civil szféra tényleges, érdemi bevonása („public engagement”) a közösségi – részvételi döntéshozatalba.

Egy fundraising kampányfolyamat nagyon konkrét lehetőséget ad a városvezetés, képviselők számára a lakossággal való kapcsolattartásra és közösségi egyeztetésre is. Könnyen belátható az is, hogy az egyik lehető legerősebb legitimációt is ez a módszer biztosítja egy adott helyi ügy megvalósításával kapcsolatban; nem csak „gondolja – érzi és (lélekben) támogatja” a közösség, hanem – ami a legerősebb részvételi forma – (gyakorlatilag is) részt vesz a megvalósításban, pénzt ad hozzá!

A bevezetésben említett publikációban összefoglalt nemzetközi példák is jól mutatják, hogy milyen széles körben alkalmazzák máris a közösségi finanszírozást a közszférában. Az összeállításban 47 kiemelkedő jó gyakorlat szerepel 14 országból, és ez a szám csak a létrehozott eszközöket, a különböző közintézmények által és/vagy piaci szereplőkkel partnerségekben megvalósított protokollokat jeleníti meg; a konkrét – e platformokon és együttműködések mentén létrejött – közösségi finanszírozási kampányok száma ennek a sokszorosa.

Az európai (megyei, tartományi és helyi) önkormányzatok és NGO-k számos módot találtak arra, hogy támogassák a helyi közösségi finanszírozás intézményét és szereplőit egyaránt; a közösségi támogatást elnyert projektek társ-finanszírozásával és/vagy minden egyéb érdemi támogatással, ugyanis a közpénzek elköltésével kapcsolatban ̶ az adott projekt társadalmi hasznosságát és elfogadottságát illetően ̶ a legközvetlenebb módon kapnak pontos visszajelzést a városvezetők a közösségektől.

A holland Apeldoornban is létrehoztak közösségi finanszírozási platformot. Máshol egy helyi platform szolgáltatásain keresztül valósítják meg ezt a közreműködést, ilyen például a Smart City Milan kezdeményezés, amelyben Milánó városvezetése összeállt az Eppela nevű platformmal, hogy 400 ezer eurónyi támogatást nyújtson annak szolgáltatásain keresztül helyi projekteknek. Vannak továbbá olyan közintézmények is, amelyek az éves rendes, tematikus költségvetési támogatásuk (egy részét) csak ilyen platformon keresztül, közösség által támogatva, validálva folyósítják az adott projektek számára. Svédországban ez már bevett szokásnak nevezhető: a CrowdCulture nevű platformon keresztül dönthetnek az állampolgárok, hogy melyik projekt kapjon kulturális támogatást. Arra is van példa, hogy az önkormányzat minden sikeres közösségi finanszírozási kampányhoz jelentős mértékű (20-100%) kiegészítő finanszírozást nyújt. Frankfurt és Drezda város is olyan programot hirdetett meg, amelynek keretein belül sikeres művészeti projekteknek többlet támogatást nyújt a kampányban gyűjtött összegen felül. Kiemelnék még egy osztrák programot, mivel az elmúlt időszakban sokszor említik, hogy a gazdaságuk követendő példa lehet számunkra, valamint a turizmus szektor meglévő gazdasági válsága miatt is kellően aktuális téma. A We4Tourism nevű platformot az Osztrák Szövetségi Fenntarthatósági és Turisztikai Minisztérium finanszírozza és turisztikai befektetési közösségi finanszírozó kampányokra lehet használni.

A felgyorsuló pénzügyi innováció közösségi innovációt is generál. Támogatja a helyi ügyek helyiek bevonásával történő intézését, említést érdemel a helyi gazdaságfejlesztési hatás, a helyi ökoszisztéma és értéklánc gazdagítása is. A helyi önkormányzatok ugyanis így a helyi innovációkat is könnyen támogatni képesek, az egyéb progresszív közösségi- és közfinanszírozási lehetőségekkel együtt, melyek egyébként mind a közismert megatrendek, mind az urbanizáció, digitalizáció, a népesedéssel és közszolgáltatási – finanszírozási struktúrákkal kapcsolatos kihívásokra választ kereső „Okos Lokalizmus” megoldásaiba is illeszkedik.

Hab a tortán, hogy a legutóbbi amerikai elnökválasztási kampány eseményeit követve is látjuk, hogy mindkét politikai erő jelötje intenzíven alkalmazta a közösségi finanszírozás eszközeit: Trump 210 millió dollárt gyűjtött, Biden pedig rekordnak számító 365 milliót.

A Tőkeportálnál számunkra is fontos, hogy minél több befektetési lehetőséget nyújthassunk a felhasználóink számára, ezért örömmel várunk minden kampány indítási szándékot a hello@tokeportal.hu email címen.