A konferencián kiemelt szerepet kapott a közösségi finanszírozás (crowdfunding és crowdinvesting) témaköre is. Ennek keretében két neves szakértő, Oliver Gajda (elnök, European Crowdfunding Network) és Paul Pöltner (társalapító, CONDA Crowdinvesting) mutatta be a téma nemzetközi gyakorlatait.

Az Európai Unió legjelentősebb közösségi finanszírozási szervezete a European Coworking Network, amely az uniós szabályozás kialakításában a szakmai véleményezést koordinálja. Oliver Gajda előadásában bemutatta a közösségi finanszírozás szerepét a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelésében, mert e szolgáltatás olyan, jellemzően nem hitelképes, de jelentős és innovatív piaci szegmensek, kis-és középvállalkozások számára biztosíthat finanszírozást, mint az IT.

Oliver Gajda előadása a konferencián. Kép forrása: Privátbankár.hu. Fotó: Bánkúti András.

Oliver Gajda az európai közösségi finanszírozás jelentős növekedését mutatta be: egyre több, és egyre nagyobb tőkét vonzó vállalkozások jutnak piacra a crowd funding révén: számos unikornis született. Csak a brit Crowdcube-on több mint 1 000 sikeres kampány futott már, meghaladva az 580 millió brit font összértéket – ezek közül is jelenős számú kampány érte el az 1 millió eurós befektetési összeget. Egy másik brit közösségi finanszírozási portál, a Seedrs meghaladta a 900 sikeres kampányt, több mint 330 000 befektetéssel. De nagyon aktív a francia, az olasz, a spanyol, az osztrák, a skandináv piac, sőt a Baltikum is. A litvánok 2016 óta már saját közösségi finanszírozási törvénnyel is rendelkeznek. Indul a verseny a vállalkozásokért, és ha a startup legfőbb erőforrása a tőke, akkor oda fog menni, ahol tőkét talál.

Az európai közösségi finanszírozási piacok integrációját, a határon átnyúló szolgáltatások fejlődését segíti elő a tervek szerint 2020-ban hatályba lépő Európai Uniós közösségi finanszírozási rendelet (European Crowdfunding Service Providers, ECSP). Az ECSP célja, hogy egyértelműen növelje a crowd fundingban bevonható befektetéseket, és hatékonyan biztosítsa a befektetővédelmet. Oliver Gajda kitért a tőkebevonást szabályozó legmagasabb rendű törvényre, az ún. Prospektus Rendeletre. Hangsúlyozta, hogy a nyilvános forgalombahozatalhoz szükséges Tájékoztatóra vonatkozó Prospektus rendelet már korábban megszüntette a Tájékoztató készítési, engedélyeztetési kötelezettséget évi 1 millió eurós összeghatár alatt, és tagországi hatáskörben csak a befektetői kockázatokkal arányos közzététel szabályozását hagyta meg. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács jelenleg azon dolgozik, hogy az ECSP ezt a jelenlegi 1 millió eurós alsó határt 8 millió euróra emelje, ami jelenleg tagországi hatáskörben szabályozandó. „Természetesen reméljük, és a piaci növekedés alapján hisszük, hogy európai szinten egységesen 8 millió Euró lesz a küszöbérték” – zárta Oliver Gajda az előadását.

Paul Pöltner, az egyik legnagyobb osztrák részvénycélú közösségi finanszírozási portál társalapítója bemutatta a CONDA platform eddigi eredményeit. A négy évvel ezelőtt hatályba lépett osztrák alternatív finanszírozási törvény óta több mint 100 kampányon keresztül 22 millió euró került be az ország gazdaságba. Az osztrák startupok a közösségi finanszírozás összes előnyét élvezhetik a nyílt innováció, a márkaépítés, a marketing és a közösségépítés területén, valamint a közösségi tőke nyújtotta tudástranszfert. Az osztrák szabályozás az évente maximum 5 millió eurónyi tőkebevonást nem köti tájékoztató engedélyeztetéshez. A lakossági befektetők számára a közösségi finanszírozásban való részvételt ugyanakkor évi 5000 euróig engedélyezi a törvény.

Paul Pöltner előadása a konferencián. Kép forrása: Privátbankár.hu. Fotó: Bánkúti András.

Paul Pöltner bemutatta a CONDA néhány sikeres közösségi finanszírozási kampányát. Ezek között szerepelt sportaréna-építés, innovatív hotel-beruházás, több sörkampány és technológiai cég. Az induló kampányok nagy része sikeres, és bár egyértelművé kell tenni minden befektetőnek, hogy természetes velejárója a befektetéseknek a bukás is, a crowd fundingban tőkét szerző vállalkozások szelektálása, felkészítése és azok felelősségvállalása magas sikerarányt hoz. Bár a platform nem vállal felelősséget a közölt adatokért, mindent megtesz azok előzetes ellenőrzése érdekében. A kampánygazda vállalkozások üzleti tervét a CONDA csapata validálja, amely jellemzően 4–6 hetet vesz igénybe. A platform, a szabályozással összhangban, a befektetők azonosításához a KYC és az AML folyamatokat követi, és felhívja a figyelmet a befektetési kockázatokra.

A nemzetközi vendégek előadását követően a Tőkeportálon közösségi finanszírozási kampányt tervező startupok pitch-eit hallgathatta meg a közönség. A pitch-ek összefoglalói blogunk következő részében olvashatók.