A startupok munkáltatói képességének jelentősége
„Az innováció nem csak a végterméknél jelentkezik, hanem azon szakembereknél is, akik azt létrehozták.”
A startup vállalkozások, mint valódi munkahelyteremtők
Berlinben a startupok a legmagasabb foglalkoztatási rátát produkálták a német vállalati szektorban: két év alatt közel 19 000 munkahely jött létre, ami 32%-os növekedésnek felel meg éves alapon. Németországban van olyan régió, ahol a fő munkahelyteremtők az elmúlt 5 évben alakult cégek, amelyek közül az innovatív szolgáltatást fejlesztő, és gyors növekedést jelentő vállalkozásokat tekinthetjük startupoknak.
Hasonló számokat produkált Hollandia is (20 000 új munkahely), amely természetesen jóval nagyobb, mint Berlin városa, de itt is az elmúlt két év alatt 23%-os növekedést értek el a startupok a foglakoztatásban, ezen belül is az ITC szektor startupjai még dinamikusabban növekedtek.
Az Egyesült Államok példája mutatja, hogy a startupok dinamikusan kezdték növelni a 2010 óta az új munkahelyek számát, az akkori 2,5-ről 3,1 millióra 2019-ben. Ezt a célt szolgálta a 2012-es JOBS act, ami a közösségi finanszírozást lehetővé tevő első jogszabály – ami eleve a 2009-s válságból való kilábalást célozta.
A fiatal munkavállalók prioritása?
A startupszektor munkát biztosít a fiatal generációknak, azzal együtt, hogy a fluktuáció is magas marad, hiszen a startupoknak egy jelentős része nem tudja realizálni növekedési terveit. A Statista.com szerint ez a ráta azonban javul, míg 10 éves távlatban a startupok 90%-a bezárta kapuit, az utóbbi 5 évben az európai startupok 57%-a még 5 év után is növekedett. A 40 év alatti munkavállalók számára azonban a bizonytalanság szinte normális. Növekszik azok aránya, akik határozott idejű szerződéssel rendelkeznek különösen Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban. Természetesen nem az induló vállalkozások adják a bizonytalanságot a rendszerben, hanem a megváltozott trendek. A fiatal startup vállalkozások a munkaerő nagy részét alkalmazzák 30 – 40 év alatt, olyannyira, hogy volt rá eset az Egyesült Államokban, hogy egy senior szakember a Szilícium-völgy egyik startupjánál hátrányos megkülönböztetést „kiáltott”, amiért nem alkalmazták az adott vállalkozásnál.
A befektetés nem kizárólag a startupot, hanem az ökoszisztémát is segíti
A jövő humántőkéjébe történő befektetésről van szó, amely az egyetlen potenciálisan kimeríthetetlen és nem érték csökkentő eszköz azoknak az országoknak, amelyeknek nincs olaj vagy nyersanyag készlete.
A kockázati tőkébe való befektetés nem csupán intelligens módja a megtakarítások diverzifikálásának, hanem makrogazdasági oldalról nézve növeli a gazdaság termelékenységét és jövőbeli növekedését.
Ebben az időszakban, amikor minden erőforrás bevetésére szükség van, a startupok támogatása, életképességük, tőkevonzó- és munkáltatói képességük támogatása talán az egyetlen módja annak, hogy egy adott ország rendelkezzen a növekedéshez szükséges készségekkel.
A startupok munkáltatói képességéről kérdeztük Verő Barbarát, a Tőkeportál HR-specialista szakértőjét és kollégáját, Tarczali Patríciát.
Sokszor akkor kezdenek el tudatosan foglalkozni a kérdéssel, amikor valamilyen szempontból már „fáj”, de ilyenkor sem biztosak abban, kihez, hova fordulhatnának segítségért. Minden vállalkozás életében eljön az a pont – legyen start up, vagy sem – hogy egy bizonyos ponton a humán faktor lesz az üzleti növekedés gátja, amely különböző tünetek formájában jelenik meg. Ilyen mindennapi problémák lehetnek, hogy hirtelen nagyra nő a csapat, amelynek a kezeléséhez már magasabb szintű és sokkal tudatosabban alkalmazott vezetői készségek szükségesek. Rögtön a következő kérdés ebből kiindulva, hogy az alapítók vajon alkalmasok és készek e people manageri feladatok betöltésére? Ha nem akarunk nagyon messzire menni, akkor sokszor az is kihívás lehet egy start up számára, hogy hogyan válassza ki és fejlessze a megfelelő csapattagokat, vagy humán szempontból, hogy készítsék fel magukat egy következő befektetési körre, hogy a sok egyéb tünet közül néhányat említsünk.
Ugyan nem tudatosan, de a humán kérdés már úgymond a nulladik ponton, az ötlet megfogalmazásakor felmerül minden start up életében, pl. amikor a alapítótársat vagy első csapattagot választanak maguk mellé az ötletgazdák. A start upok életének minden szakaszában releváns a humán faktorral foglalkozni, igaz minden szakaszban más szempontból fontos az. A fent említett korai fázisú problémák után, ahogy nő a csapat előjönnek az emberek megtartásával, motivációjával kapcsolatos kérdések. Továbbá felmerül, hogy vajon a megnövekedett létszámú csapat megfelelő működtetéséhez, mi az szervezeti struktúra, amely leginkább szolgálja a vízió és üzleti célok megvalósítását és a cég növekedését. Hiszek abban, hogy ahogyan természetessé vált egy mentor, accelerator, incubator vagy VC tudásának, szolgáltatásainak az igénybevétele a növekedéshez, úgy a humán tőkével kapcsolatos kihívásokhoz is érdemes, olyan humán stratéga segítségét igénybe venni, aki érti, hogyan működik az innovációs ökoszisztéma és jártas a start upok világában. Éppen ezért tűztük ki mi is – Future Proof Consulting – célunkul, hogy a human due diligence-től a megfelelő szervezeti struktúra kialakításán át, egészen az egyénekkel kapcsolatos/szervezeti kérdésekig segítsünk felépíteni egy humán stratégiát és úgynevezett Entrepreneurial Humán Szolgáltatást (Entreprenurial Human Solutions – EHS) nyújtani.
A VC’k esetében az is nagyon fontos lenne, hogy egy befektetési döntésnél ne csak a vezető korábbi tapasztalatainak viszgálataira koncentráljanak, hanem a vezető potenciáljára is nézzenek rá, mert egy gyors fejlődésnél pont a vezető válhat a fejlődés gátjává.
„A tehetség és az innováció összekapcsolásával tudjuk leginkább formálni a világot.”
Verő Barbara
Szívemből szólt Uri Levine. Sajnos mindamellett, hogy rendkívül mértékben fejlődik a magyar és nemzetközi start up ökoszisztéma is a humán tőke tudatos menedzsmentje – főleg a korai fázisban, amikor úgymond még nem fáj, mert az ötlet, üzlet elviszi a fókuszt – a háttérbe szorul, mondhatni másodlagos. Pedig gondoljunk csak bele, milyen eredményeket lehetne abban az esetben elérni, ha már az alapítók a kezdetektől tudatosan rakják össze és kezelik a cégük DNS-ét vagyis a csapatukat. Ha az emberi test metaforáját szeretném tovább vinni, egy olyan szervezet, ahol az alapok, így a DNS és az immunrendszer is rendben van, tudatosan figyelünk az egyensúlyára és az aktuális környezeti hatásokhoz és terheléshez igazítjuk sokkal ellenállóbbá válik és alkalmasabb nagyon teljesítmény leadására, az úgymond „gyengélkedő” társaival szemben. Így én azt javasolnám, hogy már a kezdeteknél legyenek annyira tudatosok az alapítók a humán jellegű kérdésekkel kapcsolatban, mint akár a termék/szolgáltatás validációval, vagy piacszerzéssel kapcsolatban. Ezáltal elkerülhető lenne, hogy az ijesztő statisztikát – miszerint a start up-ok harmada humán problémák miatt bukik el – lényegesen javítani tudja az ökoszisztéma.
„Hiszem, hogy a vállalatok jövője a szervezeti innovációban rejlik, amely biztosítja a fenntartható fejlődéshez szükséges megoldásokat.”
Tarczali Patrícia
Mivel kevéssé van beépülve a köztudatban, hogy létezik ilyen fajta segítség a start upok számára, általában más témával, kérdéssel kapcsolatban indul a párbeszéd. Nem azért keresnek, mert konkrétan humán stratégiában kérnek segítséget, hanem egy aktuális fájdalompontról beszélnek, tehát tünetekkel, panaszokkal fordulnak hozzánk. Folytatva a metaforát, ezt úgy érdemes elképzelni, mint egy orvos-beteg találkozót, mély interjúk és környezettanulmány alapján, holisztikus megközelítéssel keressük a gyökérokokat és ha azok megvannak, csak akkor kezdünk személyre szabott kezelési módot kidolgozni, amelyhez megvannak a különböző módszereink, eszközeink (mentorálás, tanácsadás, szervezetfejlesztés).
