A Kanapé pitch soron következő epizódjának vendége dr. Farkas Ádám, a londoni AFME vezérigazgatója. Ezen apropóból is, és szakmai szempontból is nyomon követjük tevékenységüket.

2020.02.08. – Tőkeportál saját tartalom

A The Association for Financial Markets in Europe (magyarul: Európai Pénzügyi Piacok Szövetsége; rövidítve: AFME) Európa pénz-és tőkepiaci intézményeit képviseli, amely szerepkörben szakértelmet nyújt szabályozási és tőkepiaci kérdések széles skáláján. Célja a mély, integrált, hatékony, válságálló európai tőkepiac elősegítése, amely kielégíti a vállalatok és a befektetők szükségleteit, elősegítve a a gazdasági növekedést, a társadalmi jólét növekedését.

Az AFME 177 tagot képvisel, köztük univerzális- és befektetési bankokat, kockázati tőkealapokat és partnereiket, mint például ügyvédi irodákat és hitelminősítőket , akik együttesen 30 európai országban vannak jelen. A vezetőség 15 osztályt, 13 bizottságot és több mint 90 munkacsoport irányít, támogat. Az AFME tagja az Észak-Amerika (SIFMA) és Ázsia (ASIFMA) testvérszervezeteket is magába foglaló Global Financial Markets Associationnak (GFMA). Tevékenysége során folyamatosan nyomon követi a piaci igényeket, méri a pénz-és tőkepiaci fejlődést, tesz javaslatokat és egyezteti le azokat az európai szabályozókkal is. Természetesen a válságkezelés áll a fókuszban. Cikkünkben a legfrissebb kiadványaikból szemezgetünk.

Az AFME Technology and Operations divíziója 2016-ban alakult meg azzal a céllal, hogy a technológia fejlődésére és a biztonságosságra összpontosítson az európai tőkepiacokon. Ez a fókusz biztosítja, hogy a szervezet tajgai kihasználják a technológiai újításokat, miközben elősegítik a leghatékonyabb, a növekedést biztonságosan támogató szabályozást. A 2020 szeptemberi, az Európai Tőkepiacok a Digitális korban című ajánlásukban kiemelten hangsúlyozzák, hogy a vállalkozások válságálló-képességének erősítése a fogyasztó-, illetve a befektető-védelem szempontjait figyelembe véve. Az AFME célja, hogy a szabályozók előtt a kutatási és egyeztetési munka eredményét feltárja, és megértesse. A linkelt tanulmány például azt is hangsúlyozza, hogy a működési állóképesség feltétele, hogy az aránytalan terhet rovó szabályozási követelmények, mint a túl sok riport, tesztelési előírás, tanúsítvány-szerzés sokszor vezet felesleges terheléshez, ami elvonja a vállalkozás erőforrásait és így kockázatosabbá teszi a működést, de el is tereli a felügyelet figyelmét a pénzügyi rendszer megvédésétől is.

Az AFME kiadványainak zászlóshajója a Capital Markets Union: Key Performance Indicator, a 2018 óta minden ősszel megjelenő éves jelentés az európai tőkepiacok fejlődéséről, s amit az AFME jelenleg tíz másik szakmai szövetség (Alternativ Credit Council, Business Angels Europe, Climate Bonds Initiative, EBAN, European Crowdfunding Network, European Fund and Asset Management Association, European Investors, FESE, Invest Europe, Pension Europe) együttműködésével készít el. Ez a jelentés értékes betekintést nyújt döntéshozóknak, piaci szereplőknek és egyéb érdekelt feleknek Európa fejlődésével kapcsolatban, továbbá meghatározza azokat a területeket, ahol fontos lenne a további fejlődés. A tanulmány további érdemi eleme a folytonosság, miszerint már harmadik éve adják ki, így a mutatószámokat össze lehet hasonlítani éves szinten. A jól áttekinthető, könnyen érthető módszertan szerint a következő 7 indikátor méri az európai tőkepiacok fejlődését a 27 tagországban és az Egyesült Királyságban az egységes, hatékony belső piac megteremtésének útján.

A riport elemzése alapján a vendéglátóhelyek kampányai a 3. legnépszerűbbek a közösségi finanszírozási kampányok közül: „legfeljebb 90 nap alatt átlagosan 240 000 dollárt gyűjtenek, amelyek finanszírozzák az étterem nyitáshoz/bővüléséhez szükséges kezdeti finanszírozás több, mint 60%-át. Az éttermek 4,2%-kal több forrást vonnak be, mint a közösségi finanszírozás többi kampányai a vizsgált időszakban. Ez még mindig eltörpül az USA közel 100 milliárd dolláros közösségi finanszírozási piacához képest, de a tendencia erősen növekvő. Fontos látni, hogy míg a kockázati tőkebefektetők skálázható éttermi koncepciókba fektetnek be, addig a crowd, a lakosság nagyobb valószínűséggel egy helyi étterembe fektet be, ahol a szakács mellett az ételeket is ismerik és szeretnék, ha az az étterem fennmaradna és fejlődne.

A 2020-as jelentésben már erősen megjelenik a koronavírus hatása. A riportban például kiemelik azt a negatív hatást, miszerint a pandémia miatt megnövekedett a banki hitelezés mennyisége a kis- és középvállalkozások szegmensében. Ennek egyik kiváltó oka a különböző tagországok kormányzata által létrehozott gazdasági csomagokban meglévő állami garanciavállalás a vállalati hitelekre. A konklúzió, hogy ezen hitelek a felszínen tartják a nehéz helyzetbe került vállalatokat, azonban valódi, strukturális segítséget nem nyújtanak, mivel az adósság törlesztése nehezíteni fogja a későbbi működésüket, emiatt ezek növekedését nem javasolja az AFME.

Az AFME a PWC-vel együtt idén januárban publikált egy tanulmányt, amely dedikáltan a koronavírus miatt előállt gazdasági helyzettel foglalkozik, „Recapitalising EU businesses post COVID-19” címmel. A kiadvány bemutatja, hogy az állami támogatások, a kötvénykibocsátás és a banki hitelezés sok uniós vállalkozást felszínen tartott, de a közfinanszírozásra és az adósságra kizárólag önmagában nem lehet a jövőben támaszkodni. A folyamatos pandémiás helyzet miatt Európa-szerte meghosszabbították a karantén-intézkedéseket, ami még nagyobb nyomást fog gyakorolni a vállalkozások megterhelt vagy már kimerült készpénztartalékaira. Sok nagyobb vállalatnak és kkv-nak kezelnie kell a megnövekedett tőkeáttételét, miközben arra is törekednie kell, hogy fektessenek a jövőjükbe. Ahhoz, hogy az európai vállalkozások felépüljenek a gazdasági válságból, alternatív finanszírozásira és forrásokra lesz szükség a növekvő adósságterhek mérsékléséhez. Az európai tőkepiacok számos hatékony megoldást képesek kínálni az uniós vállalkozások feltőkésítéséhez, valamint a részvény- és hibridpiaci eszközök felhasználása kulcsfontosságú szerepet játszhat Európa gazdasági fellendülésében. A jelentés az európai tőkefinanszírozási rés megoldására tett javaslatban a probléma becsült mértékének bemutatásával kezdődik. Először számszerűsíti a teljes tőkefinanszírozási igény nagyságát, majd összehasonlítja azt a becsült rendelkezésre álló állami és a magánszektorbeli tőkeforrásokkal. Összefoglalva, a tanulmány szerint az EU-ban 1 billió eurónyi tőkefinanszírozási igény van, és ebből a feltételezett kétéves időszakban 400 -550 milliárd euró közötti állami és magántőke áll csak rendelkezésre. Az európai vállalkozásoknak ezért további 450–600 milliárd eurónyi nem adósságfinanszírozáshoz kell hozzáférniük, hogy elkerüljék a fenntarthatatlan eladósodást, Az AFME erre fogalmaz meg javaslatokat a jövőre.