Ezt minden étterem-tulajdonosnak tudnia kell! | Crowdfunding a vendéglátóiparban
2020.02.02. – Tőkeportál saját tartalom
A koronavírus miatt egyre kevesebben mennek ki az utcára, sorra zárnak be az éttermek és a szórakozóhelyek. A szállásfoglalásokat visszamondják, teljesen kiürültek a főváros legnépszerűbb utcái és terei, a vendéglátóiparnak pedig könnyen lehet, hogy egy teljes évbe telik majd teljesen talpra állni. A COVID egyik súlyos mellékhatása, hogy a vendéglátóipar bezárt, a tulajdonosok a túlélésért küzdenek. A Forbes cikke egy új ellenszerre mutat rá: az USA-ban nagyot ugrott az étteremtulajdonosok közösségi finanszírozás népszerűsége, az étterem-üzemeltetésbe bevont crowd tőke a többszörösére nőtt.
A járvány előtti időszakban egy kialakuló trend volt megfigyelhető az USA vendéglátóiparában, amely lehetővé tette a közösségi finanszírozás térnyerését ezen iparágban különös tekintettel az éttermekre.
A Crowdfund Capital Advisors által publikált riport kiemeli, hogy az éttermek bizonyítottan alkalmasak a közösségi finanszírozásra. A riport szerint 2020-ban 84 étteremtulajdonos indított sikeres crowdfunding kampányt.
„A következő években évente közel 400 étterem vonhat be forrást a különböző közösségi finanszírozási platformokon 2024-ig.”
A riport elemzése alapján a vendéglátóhelyek kampányai a 3. legnépszerűbbek a közösségi finanszírozási kampányok közül: „legfeljebb 90 nap alatt átlagosan 240 000 dollárt gyűjtenek, amelyek finanszírozzák az étterem nyitáshoz/bővüléséhez szükséges kezdeti finanszírozás több, mint 60%-át. Az éttermek 4,2%-kal több forrást vonnak be, mint a közösségi finanszírozás többi kampányai a vizsgált időszakban. Ez még mindig eltörpül az USA közel 100 milliárd dolláros közösségi finanszírozási piacához képest, de a tendencia erősen növekvő. Fontos látni, hogy míg a kockázati tőkebefektetők skálázható éttermi koncepciókba fektetnek be, addig a crowd, a lakosság nagyobb valószínűséggel egy helyi étterembe fektet be, ahol a szakács mellett az ételeket is ismerik és szeretnék, ha az az étterem fennmaradna és fejlődne.
Érdekes az a megállapítás is, hogy a közösségi finanszírozásban az éttermek és vendéglátóhelyek sikeresebben vonnak be forrást, mint az intézményi befektetőktől. „Összehasonlítva a kockázati tőkével, ahol a vállalatok kevesebb, mint 6,5%-a gyűjt sikeresen forrást, a közösségi finanszírozás éttermei sikerességi aránya 76,58% körül mozog” – áll a jelentésben.
Kiemelkedően jó példa az Egyesült Királyságbeli @pizza nevű étteremlánc közösség finanszírozó kampánya, amelyet a koronavírus közepén, ősszel folytattak le. A kampány tőkecélja 820 ezer font volt, amelyet sikerült megközelítőleg meg másfélszerezni így 1,2 millió fontnyi befektetést szerezve a vállalatnak. A @pizza kiszolgáló egységei gyorsan és jól tudtak reagálni a vírus okozta kihívásokra, ki tudták elégíteni mind a kiszállításos, mind az elviteles pizza rendelési igényeket. Terveik alapján terjeszkedni szeretnének az Egyesült Királyság többi városába is, hogy növeljék a bevételeiket.
A közösségi finanszírozásnak több nagy előnye az éttermek számára:
a befektetők ügyféllé is könnyebben válhatnak, ami a már meglévő ügyfélbázist erősítheti vagy egy teljesen új, de elkötelezett ügyfélbázist hozhat létre
Bármilyen hitellel szemben, a tőkét nem kell visszafizetni, így a várt fellendülést nem nyomja le az adósságszolgálat. Sőt, kifejezett cél, hogy a befektetők marketingtevékenységet is végezzenek. Az étterem tulajdonosokkal készített interjúk során kiemelték, hogy a befektetők marketing ereje konkrét bevétel növekedést eredményezett és támogatta a helyi közösségek lojalitását az étterem irányába. A közösségi finanszírozás révén több mint 18 000 ember fektetett be az éttermekbe, ami éttermenként átlagosan 214 befektetőt jelent.
Az étteremtulajdonosok bármilyen SEC által regisztrált közösségi finanszírozási platformot használhatnak adománygyűjtéshez és tőkebevonáshoz.
Forrás: