2021.07.13. – Tőkeportál saját tartalom | 2022.02.07. – Hangos blogposzt

A hangos blogposzthoz nyomd meg lent a lila gombot.

Az Európai Bizottság és az Európai Befektetési Bank részletes tanulmányokban vizsgálta, miként lehetne felhasználni a kohéziós politika és a crowdfunding projektek társfinanszírozására az európai strukturális és beruházási alapokból származó forrásokat. A kétéves kutatás eredményeképpen esettanulmányokat is bemutattak arra, hogy a regionális politikai prioritásokon belül a lakosság bevonása a crowdfunding révén hogyan támogathatja a gazdasági és társadalmi fejlődést. Az esettanulmányok részletes bemutatásával a jelen blogposzt folytatásában fogunk beszámolni.

A 2021–2027 közötti kohéziós politika keretein belül a crowdfunding további lehetőséget biztosít a meglévő pénzügyi eszközök kiegészítésére és a hatékonyabb forrásallokációra. A tagállami Irányító Hatóságoknak (amely szerepet tagállamonként különböző szervek töltenek be; pl.: a központi bank, a bankfelügyeleti hatóság vagy éppen a tőzsde és piacfelügyeleti hatóság) és az állampolgároknak egyaránt fontos megérteni a közösségi finanszírozás jelentőségét, amely lehetővé teszi a lakossági tőke közvetlen részvételét a helyi vállalkozások fejlesztésében és a helyi kezdeményezések támogatásában is.

A Covid-19 járvány miatti egészségügyi és gazdasági válságban a crowdfunding különösen rugalmas és hatékony finanszírozási mechanizmusnak bizonyult egyrészt a nonprofit kezdeményezések támogatására, másrészt a likviditáshoz való hozzáférés javítására is a kis- és közepes méretű vállalkozások számára.

Az ECN konferenciáján az Európai Bizottság policy elemzője, Adam Abdullwahab ismertette azt a tanulmányt (Unlocking the crowdfunding potential for the European Structural and Investment Funds), Ebben a tanulmányban a Bizottság feltárta a közösségi finanszírozási piac érettségét, az elmúlt években történt változásokat, továbbá a jelentősebb előrelépéseket és kockázatokat. A Bizottságnak az EU szigorú jogszabályi keretrendszere ad iránymutatást, amely az Európai Unió kohéziós politikájának is formálója. Ezért az első és legfontosabb feladat annak a megértése volt, hogy a következő költségvetési ciklus forrás allokációs mechanizmusa és jogszabályi keretrendszere hogyan fogja befolyásolni a közösségi finanszírozás jövőbeni lehetőségeit. Ugyan még hivatalosan nem jelentek meg a 2021-2027 költségvetés részletszabályai, de már nagy megbízhatósággal kijelenthető, hogy a közösségi finanszírozás fejlődését nem fogja megakasztani, sőt a Bizottság keresi annak a lehetőségét, hogyan lehet a közösségi finanszírozást is a kohéziós politika megvalósulásának szolgálatába állítani még inkább az Európai Strukturális és Befektetési alapjainak segítségével. – véli Adam Abdullwahab.

Forrás: Crowdfunding potential in ESIF – Adam Abdulwahab

A táblázatban szereplő modellek között eltérő megközelítéseket találni abban a tekintetben, hogy a közösségi finanszírozás mely szereplőjét (projektgazda, befektető, platform), hogyan (pénzügyi vagy nem pénzügyi támogatás) és mely szakaszban (közösségi finanszírozási kampány előtt vagy után) kellene támogatnia a tagállami Irányító Hatóságnak. Adam Abdullwahab kiemelte azt, hogy abban már most egyetértés van a „stakeholderek” között abban, hogy a közösségi finanszírozás valamennyi szereplőjének biztosítani szükséges a pénzügyi vagy nem pénzügyi támogatásokból.

Kapcsolódva az Európai Bizottság elemzéséhez, az Irányító Hatóságok szerepét Bruno Robino, az Európai Befektetési Bank igazgatója mutatta be, aki szerint

Az Európai Strukturális és Befektetési Alapoknak továbbra is a következő három célt kell megvalósítania figyelembe véve a különböző iparágak sajátosságait:

• A foglalkoztatás és munkaerő mobilitás támogatása.
• A társadalmi beilleszkedés elősegítése és a szegénység elleni küzdelem.
• Az „életen át tartó tanulás” támogatása.

A központi kérdés tehát az,

Hogyan lehet kihasználni az Európai Strukturális és Befektetési alapok és közösségi finanszírozás közötti szinergiákat?

Röviden: az alapokból származó források célzott átcsoportosításával a közösségi finanszírozás szereplői felé!

Az Európai Befektetési Bank által készített Fi-compass (Financial Instrument) tanulmány két eltérő makro-modellben gondolkodik a jövőbeni crowdfunding perspektívák tekintetében az Irányító Hatóságokra vonatkozóan:

A crowdfunding által kínált rugalmasság és hatékonyság pozitív hatásainak tapasztalatai a különböző ágazatokban pl.: a kulturális és kreatív ipar, a megújuló energia, az induló vállalkozások és a kkv-k finanszírozása, a technológia, valamint a terület- és közösségfejlesztés egyre érdekesebbé válik a helyi és regionális Irányító Hatóságok számára az EU-ban. A következőkben bemutatott megközelítések vagy azok kombinációja erősítheti a közösségi finanszírozási platformok és az Irányító Hatóságok közötti szakmai együttműködést valamint a partneri viszony kialakítását. Milyen szerep képzelhető el az Irányító Hatóságok számára a közösségi finanszírozásban?

Szponzor (Sponsor) – az Irányító Hatóság saját kampányt indít egy működő közösségi finanszírozási platformon.

Menedzser (Manager) – az Irányító Hatóság létrehozza saját crowdfunding platformját a közigazgatási hatáskörébe tartozó terület fejlesztése érdekében. A platformon profit és non-profit célú kampányok támogatása is lehetővé válna.

Kurátor (Curator) – az Irányító Hatóság a működő közösségi finanszírozási platformok projektjei közül – meghatározott szabályok alapján – kiválaszt néhányat, amelyeket a sikeres közösségi finanszírozási kampányok zárása után állami forrássokkal támogat.

Segítő (Facilitator) – az Irányító Hatóság közvetlen módon támogatja (befektet) a közösségi finanszírozási kampányokat – társfinanszírozásban a magán szférával a működő közösségi finanszírozási platformokon. Az Irányító Hatóság és a crowdfunding platform közötti megállapodás szabályozza a projektek/kampányok kiválasztásának kritériumait, a társfinanszírozás arányát, ütemezését és a vonatkozó jelentési követelményeket.

A közhatóságok és a működő crowdfunding platformok között létrejövő együttműködés vizsgálata rámutatott számos olyan körülményre, amelyet az együttműködés létrejötte előtt tisztázni szükséges az alábbi 4 terület szerint:

• Információ és tudásmegosztás a tagállami Irányító Hatóságok között
• Támogatás és tréning a kedvezményezettek számára
• Szabályozói vonatkozások
• Bürokratikus és adminisztratív adottságok

A crowdfunding pozitív hatásainak erősítése érdekében az Irányító Hatóság pénzügyi eszközökön keresztül – kölcsönök, garancia és tőkebefektetés – támogathatják a közösségi finanszírozást, akár vissza nem térítendő támogatásokkal kombinálva. Fontos azonban megkülönböztetni a közvetlen kedvezményezettek szempontjából a támogatási modelleket:

Közvetett támogatás-alapú modell:

A források allokációja a közösségi finanszírozási platformokon keresztül történik a projektgazdák számára. A közösségi finanszírozási platformok közvetítőként járnának el ebben a modellben, ezáltal eljuttatva a forrásokat a projektgazdákhoz. A platformoknak szükséges egy meghatározott – a jövőben kidolgozandó – kritériumrendszernek megfelelni ahhoz, hogy alkalmazni lehessen ezt a modellt.

Közvetlen támogatás-alapú modell:

A crowdfunding platformokon közösségi finanszírozási kampányt indító projektgazdák közvetlen támogatását célozza a 2. modell, amelyben a projektgazdák juthatnak támogatáshoz. A projektgazdáknak és projekteknek egy meghatározott követelményrendszernek kell megfelelni, amely jelenleg kidolgozás alatt áll.

Ábrák forrása: European Investment Bank: Crowdfunding and ESF opportunities (2020 Július)

Mind a két felmerült modell esetében elmondható, hogy a közösségi finanszírozási platformok kulcsszerepet játszanak a források megfelelő és hatékony allokációjában. Az Irányító Hatóságoknak ideje az együttműködés feltételeit minél előbb kidolgozni kapcsolódva az EU új 7 éves költségvetéséhez, hogy a források a megfelelő kedvezményezettekhez eljussanak támogatva a foglalkoztatás bővülését, a szegénység elleni küzdelmet, a társadalmi beilleszkedést valamint az „életen át tartó tanulás”, mint közösségi célok megvalósulását.

A közösségi finanszírozás számos lehetőséget kínál az Irányító Hatóságoknak, amelyek hajlandóak részt venni és kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. Továbbá hozzájárulna a közösségi finanszírozás tevékenységével felmerül problémák megoldásához. A tanulmányban azonosított szabályozó környezet, a kölcsönön elismerés és bizalom hiánya valamint a likviditási kérdésekkel kapcsolatos problémák a javasolt új modellekkel kezelhetőek mind a kohéziós politika, mind az Európai Befektetési Bank alapjainak hatékony támogatásával valamint a szinergiák kihasználásával.