#TŐKEPORTÁL BLOG
Kanapé Pitch a TRIP hajóról - ilyen volt a 28. epizód
*BESZÁMOLÓ
Hild Imre
Hild Imre | angyalbefektető, Global Traction
Aki a startup világban mozog itthon, előbb-utóbb biztosan találkozik Hild Imre nevével, így csak idő kérdése volt, hogy a Kanapé pitch vendége legyen. 2004-ben alapította meg egy amerikai fiatalemberrel és egy amerikai angyal befektetővel első startupját, a Hild Életjáradékot – habár akkor még nem tudta, hogy ezt startupnak nevezik –, amibe később egy intézményi befektető is beszállt, majd az OTP Életjáradék. Ez a projekt 2009-ig futott, amikortól is a hazai startup-ökoszisztéma atyjának tekintett Záboji B. Péterrel elkezdtek startupokkal foglalkozni. Péterrel úgy ismerkedtek meg, hogy amikor a Hild Életjáradékból Imre kivált és Péter beszállt az igazgatóságba, akkor Péter azt mondta neki, hogy most utálniuk kéne egymást, de legyenek inkább barátok. Azok is lettek és elkezdtek együtt dolgozni, képzéseket szervezni, például a European Entrepreneurship Foundation vállalkozói kurzusát vezették sokáig.
Ekkortájt, nemzetközi szaklapokat olvasva találkoztak először a startup kifejezéssel, amit 2012 környékén az innovatív, az akkor gyorsan terjedő internet-alapú technológiák révén növekvő, korai fázisú vállalkozásokra használtak. A műfajjal kapcsolatban pedig akkor kezdtek el erősebben foglalkozni, mikor a JEREMIE létrejött és befektetési célpontokat, startupokat, innovatív vállalkozásokat kerestek.
2015 óta vezeti a Global Tractiont tanácsadó céget, amely startupoknak és scale-upoknak segít a korai fázisban felmerülő 3 alapvető kérdésben: hogyan lehet a megfelelő tőkét bevonni; hogyan lehet a globális piacra, vagy az USA piacára fejleszteni a vállalkozást; milyen módszerekkel lehet hatékonyan skálázni. Emellett sok esetben segítenek a hiányzó szakemberrel való összekötésben, aki sok esetben a kapocs lehet az előrelépésben és a sikerben. Elsősorban azoknak szól, akiket az érdekel, hogy egy adott terméket hogyan tud a helyi piacra – főleg USA és Kanada – adoptálni. Az egyik a mantrája is az a cégnek, hogy a „customers everywhere”, vagyis, hogy mindenhol meg lehet találni a vásárlókat, csak helyesen kell az adott piaci feltételeket, körülményeket fellelni. Azokkal a startupokkal nem szeretnek együtt dolgozni, akik azért csinálnak valamit, mert egy befektető azt mondta nekik és azt szeretnék teljesíteni, mivel Imre szerint számos esetben a befektető nem megfelelő időszakban lép be a vállalkozás életébe. Véleménye szerint akkor kell bevonni a befektetőt, amikor már tényleg csak pénzre van szükség és a megfelelő termék, piaci- és értékajánlat is megvan. Ha ez a helyzet, akkor a startup nyitott ajtókat dönget a Global Tractionnél. Amikor könnyen skálázható a termék ̶ leginkább szoftver, SaaS – és ha könnyen beleilleszkedik a nemzetközi értékláncokba, akkor van értelme gyorsan belevágni a vállalkozás felfejlesztésébe.
Imre szerint a magyar ökoszisztémával az a baj, hogy kissé kényelmesen veszi a vállalkozási életformát, így kevésbé tesznek azért, hogy történjen valami, ügyfelet szerezzenek – ami a pénzt is jelenti –, inkább az fontos számukra, hogy a bankszámlán legyen ott a pénz, amiből majd valamikor még több pénz lesz.
Imre az olyan vállalkozókat szereti támogatni, akik tudják, az ügyfélfókusz az egyedüli, ami célravezető egy startup számára. Minél többet foglalkozik egy startup az ügyfélével annál több pozitiv folyamat indul meg – egyre inkább érti, mire van szükség, ő maga miben jobb a konkurenciánál és mivel a tevékenység általában bevételt is szül, egyre magasabbá válik a cég értékelése, aminek következtében egyre kevesebbet kell majd feladni a cégből egy esetleges jövőbeni befektetőnek.
Csillag Péter
Csillag Péter | Starschema
Következő vendégünk Csillag Péter mentor, tanácsadó és Starschema társalapítója, a tulajdonosi board tagja. A Starshcema-t 2006-ban alapították adat technológiai tanácsadói, fejlesztői háttérrel, azért, hogy a saját maguk és szakértő kollégáik tudását, munkáját szolgáltatásként értékesíteni tudják. A vállalkozás működése közben jöttek rá, hogy olyan problémákra is tudnak megoldásokat, amire más cégek akkor nem tudtak, tehát egyedi értékajánlatuk volt a piacon. Péter így emlékszik vissza: „A Starschema egyik első projektje sokat segített megtalálnunk a szolgáltatásaink „product-market fit”-jét. Ez egy olyan projekt volt, amit azért kaptunk meg, mert senki nem volt elég balga hozzá, hogy elvállalja. Egy nagy cégnél egy integrációs projektben (egy kisebb cég rendszereinek beintegrálása a nagyobb cég IT rendszereibe) egyszerűen kifelejtettek egy fontos részt: azoknak az adatbázisoknak, adattárházaknak az integrációját, ahol az operatív rendszerek adatai gyűltek elemzésre. Egy hónappal a tervezett projekt zárás előtt hozzáadni a scope-hoz egy ilyen jelentős feladatot nagyon kockázatos, senki nem akarta fölvállalni, hogy miatta fog késni egy sok hónapos projekt zárása.
Mi viszont bátrak voltunk, tehettük, hiszen akkor alapítottuk a céget, nem volt vesztenivalónk. Négy héttel a cél dátum előtt állapodtunk meg az ügyféllel, egy hetet eltöltöttünk a sourcing/compliance/stb csapataikkal, hogy hivatalosan is szerződhessünk és elkezdhessünk dolgozni (ezzel az egy héttel egyébként szerintem Európa bajnokok lettünk így is). Három hetünk maradt, ami hagyományos – emberi erővel nekiállunk és sok munkával megcsináljuk – módon esélytelen volt. Így pár napot gondolkodtunk, próbálkoztunk, tesztelgettünk – és végül az első hét végére kifejlesztettük a technológiát, ami lehetővé tette a migrációt. A maradék két hetet teszteléssel és a hibák javításával töltöttük, majd az eredeti cél dátumkor sikeresen élesbe álltunk.
Akkor jöttünk rá, hogy van igény a piacon az általunk kínált „innovatív probléma megoldásra” az adat technológiák piacán. A növekvő adat mennyiség miatt mindenhol előkerül olyan probléma, amit nem lehet/nem érdemes több és több ember, pénz, kapacitás hozzáadásával megoldani. Kell az innováció, a máshogy hozzáállás, a valódi konzultációs megközelítés – a favágás helyett.”
Ebből is látszik, hogy náluk nem a sales az egyetlen prioritás, hogy mindenáron-mindenkinek- mindent-azonnal eladjanak, ha van mögötte valós érték, ha nincs, hanem csak akkor értékesítenek, ha van egy valós, az ügyfél által is validált hozzáadott érték. Ennek az egyedi értékajánlatnak köszönhetően gyors növekedésbe kezdtek és sokkal nagyobb bevételre tudtak szert tenni már az első évben is, mint gondolták volna. A felismert lehetőség miatt újra pozícionáltak magukat. Ennek köszönhetően folyamatosan megtalálják azokat az ügyfeleket, akik akár a piaci minimumnál többet is hajlandóak fizetni azért, hogy valós értéket kapjanak. Ügyfeleik között szerepel a Netflix, a Disney, a Facebook, a Nike, vagy az Apple, csak, hogy a legismertebbeket emeljük ki a 100+ ügyfélből. Az üzletfejlesztés, ügyfélszerzés közben – már szerződéskötés előtt is értéket, tudást, megoldási javaslatokat adnak a potenciális ügyfeleiknek, ezzel építve a bizalmat, ami megkönnyíti a legnagyobb cégek megszerzését is. Szakértelmüket bizonyítják blogokon, rendezvényeken, webinarokon is. Péter nagyon fontosnak tartja, hogy minden ügyfélnek őszintén elmondják meglátásaikat, véleményüket, tehát megint csak nem a szolgáltatás mindenáron eladása cél, hanem az, hogy olyat tudjanak adni az ügyfélnek, amire valóban szüksége van, és ha kell, megmondják az ügyfélnek, hogy nem arra van szüksége, amit kér vagy gondol.
A sikerekhez szükséges folyamatos intenzív munkával töltött évek után Péter úgy érezte, hogy a Starschema olyan szintre jutott, amikor egy a korai fázisokat jobban élvező vezetőként visszaléphet a cég vezetéséből. Tervei közt szerepel, hogy a kezdő vállalkozásokat fogja segíteni az évek során felgyűlt tapasztalatával. Ezért kezdett el mentorként és tanácsadóként dolgozni, illetve ezért is lépett be a HUNBAN-ba, mint angyalbefektető.
Péter szerint a magyar ökoszisztéma problémája, hogy sok tekintetben mesterséges, központi irányítású és a kevés korábbi sikersztori / bukás miatt hiányoznak a tapasztalt vezetők, szakemberek, így a jelenleg próbálkozó cégek szenvednek, kevés a valós, tapasztalati tudás a sikerhez. De pozitív hozama lehet a most esetleg elbukó cégeknek is, egyre több ember fog akár a kudarcokból is tanulni, így olyan tehetségek kerülhetnek elő, akiknek már meglesz a tudása és tapasztalata ahhoz, hogy sikeres startupot építsen.
Szűcs Gergely
Szűcs Gergely | Valor, Green Alap
Két angyalbefektető után egy intézményi befektető volt a vendégünk, dr. Szűcs Gergely a Valor Capitaltól. A Valor Capital a Cashline Csoport része, amely főként már évek óta működő cégek felvásárlásával, hatékonyabbá tételével, és értékesítésével foglalkozik. Nagyjából 10 éve foglalkoznak startupokkal is. Az elmúlt 20 évben körülbelül 100 befektetést valósított meg a csoport és ebből 40 értékesített. A tavalyi év végén indult a Valor Zöld Alap az MFB Investtel közösen. Ennek keretében olyan befektetések próbálnak megvalósítani, melyek hozzájárulnak az egész világ zöldüléséhez és közben hasznot is hajtanak. A korábbi években a Cashline Csoportnak több hasonló projektje is volt, például a Pannergy, így a zöld projektekhez kellő tudás és tapasztalat már rendelkezésre állt. A Valor 10 milliárdos zöld alapjában – ami ezen a területen nem számít magas összegnek – jelenleg két projekt van, egy 25 és egy 50 megawattos napenergiapark zöldmezős fejlesztése. A Valor szerepe a projektek teljes időtartamára szól, a finanszírozás megszerzésétől a hazai vagy nemzetközi eladásig. Elsősorban napenergia projektekkel foglalkoznak, de más megújuló energia projektekre is nyitottak, emellett pedig egyéb pozitív környezeti hatással rendelkező projektekbe is fektetnek, például vizsgálnak egy veszélyes hulladék újrahasznosító ötletet. Alapvetően olyan projekteket keresnek, amelyekhez lehetnek bankhitelt felvenni, mivel a bankhitelek kamatlába a projektek hozamával összevetve lényegesen alacsonyabb, így minél több hitelt tudnak felvenni, annál nagyobb lehet a tőkén elérhető hozam.
Gergő véleménye szerint egy probléma a hazai startup ökoszisztémával az, hogy a nincs meg a megfelelő szemlélet; de már látszódik, hogy vannak kezdeményezések, de még sokat kell fejlődnünk ahhoz, hogy a nemzetközi ökoszisztémához fel tudjunk zárkózni.
Horváth Balázs
Horváth Balázs | Startup Grind Budapest
A szakértő vendégek sorát Horváth Balázs zárta, a nemzetközi vállalkozói és startup közösségeket építő Startup Grind hazai szervezetének, a Startup Grind Budapestnek a vezetője és a Founder Institute Hungary egyik alapítója. A Startup Grind a világ egyik legnagyobb startup közössége, ami azzal a céllal jött létre, hogy a közösség tagjai meg tudják osztani egymással problémáikat, kérdéseiket, így egy közös platformot létrehozva a különböző szereplőknek. A szervezet hazai működése során egyfajta integrátor szerepet kíván betölteni. „A Startup Grind három központi értéke: ne kapcsolatokat, hanem barátságokat építs, adni jobb, mint elvenni és segíts másoknak, mielőtt magadra gondolnál”. A Startup Grind helyi közösségei, az úgynevezett „Chapterek”, már több mint 125 országban vannak jelen, hogy segítsék az adott ökoszisztéma szereplőit.
A Startup Grind Budapest stratégiai együttműködésbe lépett a Founder Insitute Hungary-vel, melynek képviselői már több alkalommal is jelen voltak a Kanapé pitchen, így ha szeretnétek róluk többet olvasni, itt és itt megtehetitek. Elől járóban annyit, hogy a világ egyik legnagyobb akcelerátora, melyet nemrégiben itthon is elindítottak. Kíváncsian várjuk, kik kerültek be a program első körébe, melynek jelentkezési határideje január 31-én zárult!
A Startup Grind főszervezőként csatlakozott a Global Student Entrepreneur Awardhoz is. A díjat eredetileg az Entrepreneur Organization szervezi, és olyan hallgatóknak szól, akik hallgatói jogviszonyuk alatt kezdtek el vállalkozást indítani. A verseny során a jelentkezőnek nem az ötletüket, hanem a mögöttük álló vállalkozói életutat kell bemutatniuk.
Még egy fontos információt osztott meg Balázs: február 22-25. között megrendezésre kerül a Startup Grind Global Conference, így ha többet szeretnétek megtudni a szervezetről, érdekel a többi startup ökoszisztéma, szeretnél jobban megismerni a közösséget, mindenképpen ott a helyed!
*SZÓFA
Jászberényi Sándor | Költő, író
Ekkor kezdődtek a pitchek. Első megszólaló kampányunk a Szófa volt, amelyet a tulajdonos, Mohácsi Árpád képviselt, akihez napjaink egyik sikeres írója, Jászberényi Sándor is csatlakozott. A Szófa egy olyan platform, amelyen havi előfizetési díjért cserébe különböző irodalmi folyóiratok érhetőek el többféle saját tartalom mellett. A Szófa célja az, hogy a kortárs magyar irodalmat minél több emberhez eljuttassa; Árpád szerint sokan nem értékelik kellőképpen, hogy milyen jó és színvonalas a kortárs irodalom, mivel nem is nagyon jut el hozzájuk. Nem nyújtanak elég segítséget az embereknek, hogy mit érdemes olvasni. Jelenleg a piacon megtalálható folyóiratok kevés olvasóhoz jutnak el, így nagyon limitált a szerzők közönsége. Nincs elég visszajelzés sem a kritika, sem az olvasók részéről. Olyan érzése van az embernek, mintha egy szűk elit kiváltsága volna csak a kortárs magyar irodalom.
Jászberényi Sándor, akinek A lélek legszebb éjszakája című írásából készült színházi feldolgozását az Örkény Színház előadásában akár karantén idején is láthatjuk az online streamnek köszönhetően, támogatja a kezdeményezést, hiszen Kairóban él, és ezerfele jár, így három hónapos csúszással jutna hozzá a kortárs folyóiratokhoz, így folyamatosan lemaradásban lenne, de íróként kötelessége olvasni a többi kortárs szerzőt és természetesen a kritikákat, recenziókat is. Az irodalmi lapokkal különben nagy baj van, sok lap elkényelmesedett az állami finanszírozásnak köszönhetően, régiesek, nem elég innovatívak. Egyszerűen nem tartanak lépést a világgal és az értékesítési stratégiájuk sem megfelelő. Ha valaki vásárolni szeretne egy ilyen lapot, akkor tudni kell, hogy hol lehet egyáltalán megvenni, hiszen kevés az értékesítési hely, mert nem éri meg azokat az alacsony példányszámú lapokat árulni, amelyek elveszik a helyet a jobban eladható és több példányszámban megjelenő, tehát nagyobb bevételt termelő lapoktól. A Szófa kiválthatja ezt a problémát, mert mindenki számára karnyújtásnyi közelségbe hozza a kortárs szépirodalmat. Emellett pedig az online tér amúgy is egyre nagyobb szerepet játszik mindenki életében, így a fogyasztók és a lapok, műhelyekre számára is kiváló lehetőség lenne egy helyen megjelenni.
Az irodalomnak szüksége van olyan olvasókra, akik tudnak és akarnak fizetni az irodalmi alkotásokért. Ha úgy gondolod, hogy fontos, hogy legyenek kortárs irodalmi műhelyek, ha szeretnél emberként, polgárként társadalmi felelősséget vállalni, akkor támogasd a Szófát!
*MAROSTSE
Kovács Zoltán – Magyar Jégkorong Szövetség alelnöke
A Maros Télisport Egyesült is hozott egy vendéget, Kovács Zoltán, a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke jelentkezett be hozzánk. A Maros Télisport Egyesület kampányának célja, hogy Makón olyan jégpálya épülhessen, mely megfelelően fel van szerelve öltözővel és vizesblokkal, így nem csak az év egy bizonyos időszakában tud a gyerekeknek sportolási lehetőséget nyújtani, hanem a teljes jéghoki szezonon át, mely szeptembertől májusig is eltarthat. Erre azért van szükség, mert a pár hónap alatt, amíg elég hideg és fenn tud maradni a jégpálya, a gyerekek élvezik, hogy megtanulnak új dolgokat, kint vannak a szabadban, de legfőképpen azt, hogy egy offline közösség fontos részének érezhetik magukat. Ezt lássuk be, manapság egyre nehezebb megteremteni, így ez az ügy kifejezetten kiemelt jelentőségű. Ezt Kovács Zoltán, a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke is így gondolja, aki végigkísérte a hazai jégkorong közösség kialakulását és segíti folyamatos fejlődését, ezért neki is szívügye, hogy egy újabb jégcsarnok épüljön itthon és gyarapodjon ez a közösség.
Kovács Zoltán már egész fiatalon elkezdett jéghokizni, így tudja, hogy a háborútól egészen a 2000-es évek elejéig nem voltak kifejezetten jégcsarnokok, csak kinti jégpályák voltak, amiket nagyjából az év 2 hónapjában lehetett használni, a hideg időben. A 2000-es években a TAO rendszernek köszönhetően a különböző sportágak el tudtak kezdeni fejlődni, így a jeges sportok is. 2000-ben 3 db fedett pálya volt az országban, jelenleg pedig 24 db szabvány méretű csarnok található, ami nagy előrelépés a sportágnak. Viszont 9 megyeszékhelyen még így sincs fedett csarnok, amit minél hamarabb pótolni kell, hogy még többet tudjon fejlődni a sportág. Nemzetközi lemaradásunkat mutatja a finn példa, ahol minden 20 ezer lakosú városnak kötelezően kell egy jégpálya, vagy az hogy a 35 millió lakosú Kanadában annyi a jégpálya, ahány magyar regisztrált jéghoki játékos van (7000 fő).
Ha szerinted is fontos, hogy a gyerekeknek több lehetősége legyen sportolni és a valós közösségben lenni, támogasd a Maros TSE kampányát!
*DOBOX
Molnár Máté | DoBox alapítója
Támogatási kampányaink után áttértünk a befektetési célúakra. Elsőként Molnár Máté a DoBox alapítója szólalt meg. A DoBox prémium Apple termékek tulajdonosai számára lehetnek érdekesek, mivel azt a problémát oldják meg, hogy csak egy csatlakozójuk van. A termék sikerét mutatja, hogy már az iStyle üzletekben is lehet kapni a DoBoxot, illetve, hogy a Tungsram is támogatja őket következő termékük, a DoBox Pro gyártásában. A DoBox Pro lehetővé teszi majd, hogy az iPadeket bárhol, bármikor teljesértékű laptopként tudja használni a tulajdonosa. A termék sikerességét szintén alátámasztja az, hogy sikeres KickStarter és Indiegogo kampányt is maga mögött tudhat, illetve, hogy a média is egyre jobban figyel fel rá.
Neked is van Apple terméked és zavar, hogy csak egy csatlakozója van? Szeretnéd iPaded laptopként használni bárhol, bármikor? Iratkozz fel a DoBox kampányára és legyél az első befektetőik között!
*SOLARBNB
Kemény Kornél | A Solarbnb társalapítója
A kampányokat a Solarbnb zárta, melynek képviseletében Kemény Kornél alapító és ügyvezető mondta el az újdonságokat a kampánnyal kapcsolatban.
A Kanapé pitch résztvevői az elmúlt hetekben, hónapokban végigkísérhették, hogy hogyan épül, fejlődik az ország napelem beruházási piactere, a Solarbnb. Ahogy Kornél fogalmazott: „itt, mind a nyolc alkalommal, amin részt vettünk, a szemetek láttára nőtt a Solarbnb, és mindig be tudtunk számolni egy újabb mérföldkőről”. A Solarbnb kampányának minimális tőkecélja 30 millió Ft, amit már most átléptek, hiszen a 44 befektető összesen 31,5 millió Ft-os befektetési szándékot jelzett mindezidáig. A Solarbnb célja azonban az 50 millió Ft, melyből lehetőségük lesz a finomhangolásra, a szolgáltatás továbbfejlesztésére és bővítésére. A magasabb tőke gyorsabb fejlődést és növekedést eredményez.
A fináléban Kornélék bónuszrészvény programmal készültek a befektetők számára, mely keretében a minimum 2 millió Forintot befektetők minden 100 részvény után 21 bónuszrészvényt kapnak, így számukra 1 részvény átlagára 40 Ft helyett mindössze 33,1 Ft.
Mindenképpen érdemes megfontolni az ajánlatukat és részt venni a kampányt záró február 1-i befektetési találkozójukon!