Hogyan kerültél te a kenderház építés közelébe, és mi is az a kenderház?
Több mint 20 éve foglalkozok építőiparral, építettünk családi házakat és társasházakat és ebből adódóan nyolc éve kezdtem el gondolkodni azon, hogy valamin változtatni kellene, mert az építőipar az egyik legszennyezőbb, legenergiazabálóbb vállalkozás. Mint építőipari szakember, rájöttem, hogy a hagyományos építőanyagok káros hatással lehetnek az egészségre, és az építőipar jelentős környezeti terhelést jelent. A beteg ház szindrómának is nevezett jelenség azt jelenti, hogy az építőanyagok méreganyagokat szivárogtatnak a ház levegőjébe, amik hosszútávon egészégügyi problémákhoz vezethetnek. A kenderház technológiával Olaszországban, egy négynapos kenderépítészeti bemutatón ismerkedtem meg, és ennek következtében kezdtem el kendert használni, és Magyarországon is népszerűsíteni ezt az egészséges és környezetkímélő építési módszert.

Hogyan került arra sor, hogy a kenderházépítéssel aztán üzletszerűen elkezdtél foglalkozni?
Mivel a technológiát már megismertem Olaszországban, ezért alapvetően eladásra építettünk egy épületet, abban a meggondolásban, hogy ezt meghonosítjuk itthon, Magyarországon. Egyre többen ismerik meg ezt a technológiát, és ha dönteni kell, akkor sokan szívesebben választják ezt ahelyett, hogy egy téglaépületet építsenek.
Másrészt az Európai Unió 2050-re teljes karbonsemlegességet kíván elérni az építőiparban, ami magában foglalja, hogy csak karbonsemleges építőanyagokból készült épületek építhetők egész Európában, és ez az építőanyag nemhogy karbonsemleges, hanem kifejezetten karbon negatív. Emellett a kender 8-10 tonna szén-dioxidot köt meg hektáronként.

Mi támasztja alá ezt az állítást, milyen tudományos eredményekből lehet erről megbizonyosodni?
Ez egy természetes építőanyag, amely az élettartama végén lebomlik, mint ahogy a vályog is. Különböző laborok tanulmányokat végeztek és szakemberek állapítottak meg, hogy a kendernövény a megtermelése során, négy hónap alatt lesz betakarítható, durván száz nap alatt dupla annyi szén-dioxidot köt meg, mint egy ugyanakkora területű kifejlett erdő egy teljes év alatt. Ez konkretizálva azt jelenti, hogy az erdő 2-4 tonna szén-dioxidot köt meg évente, a kender pedig 8-10 tonna szén-dioxidot köt meg hektáronként.

A falazaként beépítve is sokkal több szén-dioxidot köt meg, mint amit a szállítással, a nejloncsomagolással a kötőanyagként használt mész az előállításával használunk fel. Ezt kimutatva, köbméterenként durván száz kilónyi karbon plusszal jön ki a kenderfalazat, és ezért karbon negatív. Ha kompenzálni akarjuk egy műanyag szerelvénynek a karbon pozitív részét egy épületben, akkor ez csökkenti, ezáltal el lehet érni a karbonsemleges építési módot.

Mi már hét éve karbon semleges épületeket építünk, úgyhogy mi már megfelelünk a 2050-es előírásoknak is. Ezáltal elérjük, hogy ezeket az épületek, amiket most építünk, sokkal többet fognak érni pár éven belül, mintha egy másfajta technológiával épült épületet akarnánk értékesíteni.

Nyugat – Európában több ezer hektáron termelnek kendert építőipari felhasználásra, az építőipar az úgynevezett mellékterméket, a kenderszárat használja fel. A kenderszárból elő tudunk állítani kender pozdorját, illetve kenderrostot. A feldolgozott kenderszárból előállított pozdorjából lehet kender téglát gyártani, ebből lehet válaszfal téglákat gyártani a főfalakhoz. A kenderrostot pedig fel tudjuk használni az épületeknek hőszigeteléseként, hőszigetelő paplanként, amivel ki tudjuk váltani az üveggyapotot, ásványgyapotot, sőt a homlokzati hőszigetelést is.

A ti alapanyagotokat külön szigetelőanyagként is lehet majd használni?
Amit jelenleg használunk, az alapból egy kitöltött anyag. Ez az anyag 35 centiméter vastagságtól már megfelel a jelenlegi hőtechnikai előírásoknak, 50 centiméter vastagságtól már a passzív ház hőtechnikáját tudja biztosítani. A bekevert mész miatt vírusölő, baktériumölő, penészgátló hatása van az anyagnak, és a mész nem azonnal köt, mint a cement, hanem évtizedek alatt fog megkötni, tehát folyamatosan a szén-dioxid hatására köt, ezáltal folyamatosan szén-dioxidot von el, és ezért egy nagyon egészséges mikroklímát tud kialakítani az épületen belül.

Önálló szigetelőanyag is kialakítható ebből egy nem kenderből épült házra?
Igen, igen. Akár a panelházaknak, nagy épületeknek a homlokzat hőszigetelésére, vagy akár utólagos hőszigetelésére is használható.

Mikortól kezditek forgalmazni, mikor várható, hogy kijön a piacra?
Most csak kis léptékben tudunk haladni, mert nem tudunk milliárdos összeget összeszedni. A teljes projekt, amit meg akarunk valósítani durván 2 milliárd forintba fog kerülni, de első körben 200 millióval el tudunk indulni.
A 200 millió arra elegendő, hogy 100 hektáron elindul a feldolgozás, amely kb. 50 családi ház építésére és szigetelésre elegendő. Ha az alapanyag, és az elsődleges feldolgozásunk megvan, akkor utána szeretnénk beindítani a másodlagos feldolgozást is, ahol preferált dolog lenne a hőszigetelő, paplangyártó gépsornak az üzembe állítása. Mi úgy számolunk, hogy 2-3 év múlva elindulhat a paplangyártás, addig pedig értékesítjük az alapanyagot, amit feldolgozunk.

Milyen lesz a beszállítói lánc, hogyan képzelitek el ebben az üzleti modellben a működést?
Kétféleképpen képzeljük el. Somogy megyében van egy nagy gazda, aki rendelkezik ezer hektárnyi területtel, és jövőre ott fogunk termelni száz hektáron, majd ezt a modellt kiterjesztve, szerte az országban megvalósítjuk. A gazda rendelkezik csarnokokkal is, amiből egy-kettőt, ha szükséges a későbbiekben pedig akár többet át tud nekünk adni. Emellett tervben van, hogy a több száz hektár területtel rendelkező gazdák mellett lehetőséget adunk a kisebb területtel rendelkezők földtulajdonosoknak is a termelésre.

Mik a Kenderikum Zrt. konkrét tervei, amit a kampányban gyűjtött tőkéből kívánsz megvalósítani?
A Tőkeportálon indított kampányban a minimum tőkecél 90 millió forint, amelyből megvásárolható a kenderfeldolgozó gépsor, ami alkalmas arra, hogy egy műszakban egy év alatt 200 hektár kendert, két műszakban pedig 400 hektár kendert feldolgozzon. A gépeket, ha lehet, magyar gépgyártó cégekkel szeretnénk megvalósítani. Ha csak a minimum tőke gyűlik össze, akkor sincs semmi gond, mert a minimum tőkéből megvásároljuk a kenderfeldolgozó gépet, és teljesen függetlenül tőlünk a Somogy megyei vállalkozó fog termelni kendert, és tőle megvásároljuk feldolgozásra. Illetve, több kendergazda jelezte, hogy behozná már a kender szárát feldolgozásra majd, tehát tőlük is át tudjuk venni.

A külföldi kenderfeldolgozó üzemek árán tervezzük értékesíteni az alapanyagot, ami iránt már jelenleg is nagy kereslet van.

Milyen árban lesz egy kenderház egy téglához képest?

Szeged környékén 600 ezer forint/négyzetméterével építjük a kenderházakat. Sok kivitelező van az országban és mindenki más áron épít. Mi az alapanyagot és a technológiát biztosítjuk, és ingyen megtanítjuk őket a technikára. Nyílt napokat tartunk, ahol a tervezőket, és kivitelezőket oktatjuk.

Azt mondom, hogy nem drágább, mint a téglaépület. Egyetlen hátránya van ennek a technológiának, hogy 5-6 hónap a száradási idő. De ha kijövünk a kendertéglával, akkor nincs várakozási idő, és három hónap alatt bárki családi házhoz juthat.