A hazai befektetések fontosságáról, a magyar gazdaság katalizálásáról
– crowdfundingból a tőzsdére
2020.01.19. – Tőkeportál saját tartalom
„… az a jó, ha a startup-ökoszisztémában több szereplő tud együttműködni, akár több területen is, és így tudnak értéket teremteni.” – emelte ki Oszkó Péter a Kanapé Pitch 27. epizódjában a hazai startup-ökoszisztéma építésének fontosságával kapcsolatban.
Az együttműködésre való hajlandóság és képesség nemcsak minden sikeres vállalkozás, hanem a gazdaság fejlettségének egyik ismérve, ami a szükséges, de nem elégséges feltétele a fenntartható növekedési pályához. Még mire van szükség?
Tavaly novemberben jelent meg a McKinsey & Co. új tanulmánya Repülőrajt címmel, amely a magyar gazdaság növekedési pályáját mutatja be, továbbá kísérletet tesz ennek a pályának az elemzésére 2030-ig. A G7 podcastban elemezte a kiadványt, amiből kiemeli: „20-25 helyi központú, tőzsdén jegyzet nagyvállalatra lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország elérje a kimagasló felzárkózást mutató országok növekedési szintjét. A helyi nagyvállalatok kialakulása azért is nagyon fontos, mert a gazdaság termelékenységének növelése szempontjából elengedhetetlen a külföldi tőkebefektetés, de önmagában nem biztosítja a befektetések megfelelő szintjét. Ezért van szükség befektetésekre hazai forrásból is.” De miből terem további 20-25 tőzsdei nagyvállalat?
Mint a sportban: ki kell nevelni az utánpótlást: erősíteni kell a KKV-kat, sőt, a startupokat, a startup-befektetőket és a hazai befektetési kultúrát is. Gyors és fenntartható növekedést innovatív startupoktól várunk. A vállalkozási hajlandóság pedig ott nő gyorsan, ahol a kezdő innovatív vállalkozások számára legfontosabb erőforrás, a tőke bevonása akadálymentes, hatékony, alapítóbarát, ugyanakkor, biztosított a kockázatvállalás kezelhetősége, a befektető-és a fogyasztóvédelem.
Oszkó Péter szerint is „hasznos, hogy a startup-befektetések nagy kockázatát a kis összegű befektetések lehetővé tételével ellensúlyozni lehessen. Ezt pedig a közösségi finanszírozás teszi elérhetővé a hazai befektetőknek”. Milyen szerepe lehet a közösségi finanszírozásnak az előttünk álló kulcsfontosságú időszakban, a magyar innovációs képesség formálásában, a hazai befektetések előmozdításában?
Egy vállalkozás indulásánál kiemelten fontos a vállalkozói kompetencia-, kapacitás mellett a tőkével való ellátottság, hogy a terméket vagy szolgáltatást a vállalkozás sikeresen be tudja fejezni és piacra tudjon lépni. Ebben jelentős szerep juthat a közösségi finanszírozásnak, amely áthidalja az alapítói (és vagy „családi”) tőke valamint a bankhitel vagy kockázati tőkebefektetés közötti finanszírozási szakadékot, így biztosítva a vállalkozás további működését és az innovatív megoldások piacra jutását. A startup vállalkozásoknak nagy szerep juthat a humántőke fejlesztésében, mivel egy innovatív megoldás létrehozása megfelelő kompetenciát követel a munkavállalóktól, amely kompetencia felhasználható akár több Magyarország szempontjából meghatározó ágazatban is.
És milyen tőkéből válhat befektetés? A magyar háztartások vagyona és megtakarítása az elmúlt időszakban dinamikusan emelkedett, viszont ennek jelentős része készpénz, bankszámlapénz illetve államkötvény eszköz kategóriákba áramlott a tavalyi évben (100 új forintból 76 forint). Emellett krónikus probléma a bankrendszeren kívüli pénzmennyiség szinte folyamatos növekedése, azaz az alvótőke, amelyet azért neveztek el alvótőkének, mert nem dolgozik, nem termel, nem forog a gazdaságban. Ennek bevonását célozta a MÁP+, a szuperállampapír is, de a kamatfelár nem elég a befektetési döntéshez: történet és potenciál is szükséges ehhez. Ezt tudják a startupok. A közösségi finanszírozás révén, e megtakarítások értékteremtő befektetésekké való konvertálása kulcs a hosszútávon fenntartható értékteremtésre. E célból is kifejezetten előnyös a közösségi finanszírozás a magyar gazdaság számára, mert egyszerűvé, hozzáférhetővé teszi széles rétegek számára a befektetési lehetőségeket, fejlesztené a hazai tőkepiaci mechanizmusokat, a gazdaságban való részvételt, a kockázatokat elporlasztaná, és válságállóbbá tenné a piacot. És ahogy számos nemzetközi példán láttuk, ha a magyar lakosság vagyonát gyarapítanák a sikeres befektetések, amelyek jó példát is mutatnak, és az exitből származó nyereséget a befektetők további befektetésekre fordítanák, annak amelynek jelentős multiplikátor hatása lehet a teljes magyar gazdaságra nézve.
Az innovatív vállalkozások tőkeszükségletének párosítása a magyar lakosság megtakarításával „win-win” helyzetet teremthet, amelyből minden szereplő profitálhat, elősegítve egy innovatív vállalkozás növekedését és fejlődését, amelyből valódi globális piaci versenyző válhat. A közösségi finanszírozás alkalmas kereslet és kínálat párosítására különös tekintettel a kis- és középvállalkozások (KKV) finanszírozására is. Az EU-ban több olyan innovatív piaci megoldás született, amelyek hitel (pl.: October) és equity (pl: Fundedbyme) alapú finanszírozással segíti a vállalatokat, kiegészítve a piacon elérhető banki forrásokat.
A közösségi finanszírozás, avagy a platform-alapú befektetések még csak tíz éve elérhetőek el világszerte, de már több olyan követendő példát mutatott fel, amely bebizonyítja, hogy kezdő vállalatok a közösség erejével naggyá fejlődhetnek. A Very Good Food (VFG) élelmiszer gyártással foglalkozó cég volt az első, amely egy sikeres közösségi finanszírozó kampány után két évvel a tőzsdére ment. Hasonlóan jó példa lehet a hazánkban is ismert BrewDog kézműves sör gyártó, amely jelenleg a 11. közösségi finanszírozási kampányánál jár és megközelítőleg 100 millió fontnyi befektetést gyűjtött össze és jelenleg 2 milliárd dollárra értékelik – ami 2009-es indulása óta nyolcvanszoros értéket jelent. Terveik szerint a most befejeződő kampányuk után, amelyből még 9 nap van hátra, a következő lépés a bevezetés lesz. Nemzetgazdasági szempontból a tőzsdére lépő új cégek mellett, hasonlóan fontosak a felvásárlások is, mivel piaci szerepüket erősítik meg azok a vállalatok, amelyek a gazdaság szempontjából kulcsfontosságúak. Erre példaként lehetne bemutatni az Oculus esetét, amely 2012-ben a Kickstarteren nagyjából 9500 befektetőtől 2,4 millió dollár értékben gyűjtött befektetést. Két évvel később felvásárolta a Facebook megközelítőleg 2 milliárd dollárért és azóta is fontos terméke a cégnek. Több közösségi finanszírozási platform is tőzsdére lépett, mint a portugál Raize és a finn , de crowdfundinggal indult a legnépszerűbb fintech szolgáltató, a Revolut is, hatalmas nyereséget hozva első befektetőinek.
Az elérhető finanszírozás mellett a támogató környezet fontosságát is meg kell említeni, hiszen minden vállalkozás életét befolyásolja: a megfelelő intézményi és jogi keretek, és minden tágabb értelemben vett gazdaságélénkítő tényező fontos szerepet tölt be a növekedés elősegítésében és az innovációs képesség emelésében. Magyarország az adórendszer és más vállalkozáskönnyítő tényezők tekintetében a régió országaihoz képest hasonló körülményeket biztosít. A szabályozások egyszerűsítése és az intézményi folyamatok, például az engedélyezési eljárások (különösen innovatív szolgáltatások esetén) javítása jelentős lépések lennének egy támogatóbb környezet megteremtése felé, amely a versenyképesség szempontjából a perdöntő tényező, ahogy azt számos tanulmány kimutatta akár Litvánia, akár Luxemburg esetében..
Az előttünk álló időszakban Magyarországon a KKV-k forráshoz jutását is továbbra is prioritásként kell kezelni, mivel egyrészről a legnagyobb munkaadók (68%), másrészről a GDP közel felét állítják elő. Egy frissen megjelent tanulmányban, amit az Állami Számvevőszék jegyez, leírják a kutatók, hogy a KKV hitelek GDP-hez viszonyított arányában, a pozitív tendencia ellenére is, jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól. Ez azért probléma, mert több olyan cég növekedésének szabhat gátat a finanszírozás hiánya, amely a következő Prezi vagy Tresorit lehetne. A hitelági, vagyis a kölcsöncélú közösségi finanszírozásra is rengeteg nemzetközi sikertörténet ismert (legutóbb a Mintos platform sikerét mutattuk be, de a legdinamikusabb szegmense az európai közösségi finanszírozási piacnak a kölcsöncélú piac).
Ahogy az új európai rendelet a közösségi fnanszírozásról alkotói is felismerték, a közösségi finanszírozás a gazdaság fontos szegmense lehet a befektetések hatékonyságának növelése, a vállalkozások innovációs képességének fejlesztése és az alvótőke-bevonás növelése révén, amelyre továbbra is igen nagy szükség lesz az előttünk álló időszakban. A megfelelő támogatói környezetben működő alternatív finanszírozási megoldások, amelyek alkalmasak a magyar háztartások megtakarítását hatékony módon értékteremtő befektetésekké konvertálni – prioritásként kezelve a magyar innovatív vállalkozásokat – jelentősen hozzájárulhatnak az innovációs képesség emeléséhez, ezáltal támogatva egy versenyképesebb Magyarország működését.
