A másodlagos kereskedés a közösségi finanszírozásban
A startup befektetések legnagyobb kockázata a friss üzleti modell mellett az illikviditás, amit viszont a kereslet és kínálat összehozásával orvosolni lehet. Az európai közösségi finanszírozásra vonatkozó rendelet hatályba lépésével összhangban, magyar tőkepiaci törvény a közelmúltban egészült ki a közösségi finanszírozás definíciójával.
2021.06.14. – Tőkeportál saját tartalom
Bár a közösségi finanszírozás mint tőkegyűjtési mód ősidők óta ismert, platform-alapúvá, globálissal az internet terjedésével, és a válságok nyomán nőtt, mert ez az az eszköz, ami a lakossági tőke bevonását annak kockázatvállaló képességeihez mérten tudja egyszerűvé tenni azokba a vállalkozásokba, amik tipikusan nem bankképesek, illetve amelyek a finanszírozással egyidejűleg már piacra is akarnak lépni. A technológia-alapú vállalkozások sosem tudnak biztosítékot nyújtani, múltjuk sincs, így tipikusan nem hitelképesek, miközben munkáltatási képességükre és innovatív, versenyképes szolgáltatásaikra szükség van. A közösségi finanszírozás előnyei egyre ismertebbek a vállalkozások és befektetők számára. Az alapítók olyan tőkéhez férhetnek hozzá, amelyet korábban soha nem kaphattak volna meg, miközben megtarthatják a vállalkozás irányítását. A befektetők számára csak a közösségi finanszírozás biztosítja, hogy kis összegekkel, azaz saját kockázatviselő képességükhöz igazított mértékkel, és nagyon egyszerűen, online is be tudjanak fektetni nagy növekedési potenciált ígérő vállalkozásokba. A hozamok kiemelkedően magasak voltak az elmúlt években. A gond „csupán” a likviditással volt, vagyis inkább az illikviditással, ugyanis a befektetéseket nem tudják a befektetők bármikor eladni úgy, mint a hagyományos tőzsdéken jegyzett részvényeket. A startup befektetések legnagyobb kockázata a friss üzleti modell mellett az illikviditás, amit viszont a kereslet és kínálat összehozásával orvosolni lehet. A másodlagos kereskedelem megszervezéséről van szó.
Ma, ha egy befektető valamelyik közösségi finanszírozási platformon keresztül befektet egy vállalkozásba, általában nem tudja akármikor eladni a befektetését várnia kell, amíg a vállalkozást el nem adják (exit) vagy be nem vezetik a tőzsdére (IPO) amely akár 5-10 évig is eltarthat.
E várakozás jelenti a befektetés egyik legnagyobb kockázatát, ismerte fel ezt sok platform-szolgáltató is. Így egy ideje a nagyobb közösségi finanszírozási platformon (Seedrs, Funderbeam) elérhető a másodlagos piaci kereskedési funkció, ami lehetővé teszi a befektetők számára a vállalkozás részvényeivel való kereskedést a sikeresen lezárt közösségi finanszírozási kampányt követő időszakban. Az új európai jogszabály a közösség finanszírozási szolgáltatásokat szabályozó új európai rendelet, az ECSPR kimondja, hogy a szolgáltatónak joga van az ügyfélmegbízások továbbítására, azaz az azok kijelzésére. Ezt hirdetőtáblának (billboardnak) hívják. A billboard nem párosítja az ajánlatokat, mint a tőzsde, csak összeköti az eladót a vevővel, és így jelentősen megnöveli a befektetését realizálni tervezők számára az exit lehetőséget.
A közösségi finanszírozás a lakossági befektetőkre épít, amely sajátos elvárással bír a likviditást tekintve. A kisbefektetők a legértékesebb befektetők, mert hozzájárulnak a hitelesség építéséhez a vállalkozás „brading”-jéhez , hűséges márkanagykövetekké válhatnak, akik általában behozzák a barátaikat, ismerőseiket, növelik a befektetői kohéziót és segítenek a vállalkozás ügyfélkörének fejlesztésében. Minél többen vesznek részt, annál biztosabb a közösségi finanszírozási kampány sikere. Ha a befektetőknek lehetősége van részvényeik eladására, akkor a közösségi finanszírozási kampányok exponenciálisan vonzóbbá válhatnak számukra. Hasonlóan vélekedik Jeff Kelisky a Seedrs vezérigazgatója, aki szerint…
„… a másodlagos piachoz való hozzáférés egyre fontosabb a befektetési ökoszisztémában, különösen a jelenlegi helyzetben, ahol azt látjuk, hogy a vállalkozások hosszabb ideig maradnak az alapítók kezében. Úgy látjuk, a magántőke-befektetések piacának fejlesztésében, hogy a másodlagos kereskedés lehetővé tétele a befektetési út alapvető és innovatív eleme.”
A SEEDRS már csak tudhatja, hiszen a platformon havi 30 új vállalkozás kerül a másodlagos piactérre, ahol több, mint 22 000 tranzakció történik átlagosan 500 ezer font értékben. Csak a Revolut részvényesei 2020-ban 1,5 millió font felett értékesítettek részvényeiket, megközelítve az 1900%-os hozamot, amelyről korábbi posztunkban írtunk.
A brit platform folytatja másodpiaci szolgáltatásának kiépítését. A közelmúltban dinamikus árképzéssel egészítette ki a szolgáltatást árprémiumok és árengedmények bevezetése mellett, amely lényegében ösztönzőként működik a befektetők számra. Ennek eredményeként a befektetők teljes realizált nyeresége 184%-kal, az eladott részvények értéke 124%-kal nőtt az elmúlt időszakban. A másodpiaci kereskedés népszerűségéhez hozzájárult a platform felhasználó barát kialakítása valamint a kereskedési díjak befektetőbarát árazása, amely részvénytől és volumentől függően 1,5% – 10% között alakul.
Forrás: www.seedrs.com/secondary
A COVID-19 járvány idején a Seedrs megnövekedett keresletet tapasztalt a másodlagos piacot igénybe venni kívánó befektetőknél, mivel 2020. májusában egymillió font feletti kereskedési volument ért el. A Funderbeam másodpiaci kereskedési platformja is hasonlóan sikeres utat tudhat a magáénak, mivel a kereskedési volumen a bevezetés óta megközelíti a havi 2,5 millió fontot. Nem rég került bevezetésre a Funderbeam Venture Index, ami a Funderbeam piacterén nyilvánosan kereskedett eszközök követésével egyszerű áttekintést nyújt a piac dinamikájáról. Az index célja, hogy lehetővé tegye a befektetők számára a korai fázisú befektetéseiken realizált hozamok összehasonlítását a portfóliójukban található egyéb eszközök hozamaival, mint például a blue chip vállalkozások, ingatlanbefektetés vagy kriptovaluta-befektetés hozamával.
„… el akarjuk kerülni a piactér túlterhelését olyan vállalatokkal, amelyek nem tudják életképesen bemutatni az ötletüket vagy tőkebevonási stratégiájukat. Ha a múltbeli információk vagy a jövőbeni tervek éretlenek, akkor pontosan meghatározzuk a hiányosságokat, és megkérjük az alapítót, hogy inkább később térjen vissza hozzánk, tehát elutasítjuk a Funderbeamen történő kampányindítási kérelmét.
Kaidi Ruusalepp, a Funderbeam alapítója és vezérigazgatója szerint a platform az első kérelmek mindössze 2% -át hagyta jóvá. „Kiválasztási eljárásaink hatékonynak bizonyultak, mivel a vállalatok 90% -a elérte a meghatározott tőkecélt.” – emelte ki a digitális Észtország egyik megalapítójaként is ismert vezérigazgató.
Forrás: Funderbeam.com/market
A másodlagos piacok iránti növekvő igény globális tendenciának tűnik, különösen az Egyesült Államokban, hiszen számos magántőke-alap konszolidálja, és újítja meg az iparágat, hogy hatékonyabban elégítse ki a kezelésük alatt lévő hatalmas mennyiségű vagyon szükségleteit. A Seedrs és a Funderbeam is úgy látja, hogy ez a tendencia folyik Európában is, mivel sok korai befektető egyre inkább az IPO előtti hozamokat keresi (például: Transferwise Secondary sale).
De hogyan tovább?
De vajon a nagyobb platformok követik-e ennek a trendnek az útját azáltal, hogy mindegyikük otthont ad a saját kereskedési szolgáltatásának, vagy látni fogjuk, hogy egy központi kereskedési platform alakul ki?
Ez ma még nehezen megállapítható, viszont a másodlagos piaccal közelebb kerülünk egy demokratizált befektetési álom megvalósításához, amellyel számolni lehet az IPO-ig vállalkozásfinanszírozásban.
A közösségi finanszírozást a magyar jogalkotás a közelmúltban definiálta Tpt. 5. § (1) 78(a) és (b) pontokkal való kiegészítéssel, és így válik szabályozott tevékenységgé?
