Az európai közösségi finanszírozásról szóló Rendelet átmeneti időszakának meghosszabbítása
Tőkeportál saját tartalom, 2022.09.06.
Szerző: Ubránkovics Ádám
Az első európai alulról jövő rendelet, az USA-beli JOBS Act után több, mint 8 évvel később elfogadott, de már 2018 óta tervezet formájában ismert, az egységes európai tőkepiac (CMU) megvalósítása érdekében elfogadott, az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókról szóló Rendelet (ECSPR) célja, hogy egységesen szabályozza a közösségi finanszírozási szolgáltatást és lehetővé tegye, hogy mind a 27 európai tagállamban működjenek, és határokon átnyúló tranzakciókat nyújtsanak. A Rendelet hatálya alá kerülés feltétele a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély megszerzésének eredeti határideje 2022. november 11-e volt, amit az Európai Bizottság most egy évvel meghosszabbított, tekintettel az engedély kiadására felhatalmazott nemzeti felügyeletek (National Competent Authorities, NCA-k) leterheltségére és a szolgáltatókra háruló teherre, amit ezen új Rendelet bevezetése okoz. A meghosszabbításra vonatkozó rendelkezés a Hivatalos Közlönyben az európai jogalkotási gyakorlat szerint a következő három hónapon belül, tehát a 2022. november 10-i határidő előtt várható. Eközben már érkeznek azon hírek, hogy a hollandoknál több, mint egy tucat engedély kiadása van folyamatban, a spanyoloknál szerezte meg az első engedélyt a Crowdcube, és nagyon felkészült a francia és a máltai hatóság is. Ugyancsak élénk egyeztetés folyik a balti államokban.
A Rendelet részleteiről korábbi posztunkban már beszámoltunk.
Az Európai Közösségi Finanszírozási Szövetség, az ECN avagy az Eurocrowd üdvözölte az átmenti időszak meghosszabbításáról szóló döntést, mivel ez több időt biztosít a szolgáltatóknak az új törvény által támasztott követelményeknek való megfelelésre. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a késedelem piactorzulást eredményezhet és a fogyasztók számára negatív következményekkel járhat.
„Az európai lakossági befektetők egy átláthatatlan, kétszintű rendszernek lesznek alávetve ugyanazon szolgáltatás tekintetében a következő 12 hónapban, eltérő szabályozási és fogyasztóvédelmi szabályokkal” – mondta Oliver Gajda, az Eurocrowd ügyvezető igazgatója.
„Úgy gondoljuk, hogy a kiterjesztés torzíthatja a versenyt egyes piacokon, mivel számos tagállamban a szolgáltatók már alkalmazkodtak az új szabályozáshoz, és készen állnak arra, hogy 2022-ben elindítsák szolgáltatásait a Rendeletnek megfelelően.”
„A késedelem közvetlenül azt eredményezi, hogy egyes nemzeti döntéshozók és illetékes hatóságok nem tudnak gyorsan alkalmazkodni az új európai Rendelethez, de a terheket az európai polgároknak és a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak kell viselniük. ” – zárta gondolatait Oliver Gajda.
A fejlett piacok szereplői is késésben vannak
Az EU-ban a német, francia és olasz piacok számítanak a legfejlettebbnek a közösségi finanszírozás volumenét és plaformjainak számát tekintve, így ezen országok szabályozási rendszerének felkészítése az új Rendeletnek megfelelően kiemelten fontos a szolgáltatók és fogyasztók szempontjából. Számos tagállam fogadott el korábban nemzeti szabályozást, ami a Prospektus Rendelet szerinti maximális 8 millió euró/ év tőkebevonást is engedett, ilyen volt a német jogszabály is. Németországnak ezért néhány módosítást végre kellett hajtania a meglévő szabályozási keretein belül annak érdekében, hogy az európai Rendeletet alkalmazni lehessen a már működő és engedéllyel rendelkező szolgáltatókra. A közösségi finanszírozási platformok működésében a főbb változások a következők voltak:
- Az ECSPR elfogadásával a platformok nem minősülnek szabályozott hitelintézetnek, mint korábban, ezért nincs szükségük külön engedélyre a kölcsönök nyilvántartásához és kezeléséhez.
- A zártkörűen működő részvénytársaságok részvényeit azért zárták ki a közösségi finanszírozási kampányokból korábban, mert Németországban a zártkörűen működő részvénytársaságok részvényeinek átruházása közjegyzői hitelesítéshez kötött, így a részvények nem minősülnek a közösségi finanszírozás megfelelő eszközének. A vonatkozó jogszabályok elfogadása jelenleg is folyamatban van.
Általánosságban elmondható, hogy Németországban a jogi keret elég kidolgozott volt az ECSPR elfogadásához. Ezért várható, hogy a meglévő közösségi finanszírozási platformok zavartalanul folytathatják működésüket, és nagyobb fennakadások nélkül indulhatnak majd új platformok is.
A franciák jól állnak, de nem elégedettek. Franciaország a második a közösségi finanszírozás volumenét tekintve. Florence de Maupeou, a Financement Participative France (francia közösségi finanszírozási szövetség) igazgatója szerint:
„…Franciaországban a közösségi finanszírozási szektor szép növekedésen ment keresztül az elmúlt 10 évben. 2021-ben majdnem elérte a 2 milliárd eurós forgalmat.”
Bár Florence de Maupeou ragaszkodik ahhoz, hogy az ECSPR negatívan befolyásolhatja a közösségi finanszírozási szektor fejlődését az országban, vannak olyan részletek, amelyekből a közösségi finanszírozási platformok profitálnak. A 2014-ben elfogadott francia közösségi finanszírozásra vonatkozó jogszabályok szerint a közösségi finanszírozási platformokat az általuk végzett tevékenységek típusától függően szabályozták az alábbiak szerint:
- A tőzsdén nem jegyzett társaságok által kibocsátott pénzügyi értékpapírokkal foglalkozó platformot közösségi finanszírozási tanácsadóként (conseiller en investissement participatif, CIP) be kell jegyezni az AMF-nél a francia pénzügyi piacok felügyeletéért felelős hatóságnál.
- Ha az említett platform a befektetési szolgáltató (ISP) státusz megszerzését választja, akkor a Francia Bankfelügyeleti Hatóság (Autorité de contrôle prudentiel et de résolution, ACPR) engedélyét kell megszereznie. Franciaországban engedélyt szerzett közösségi finanszírozási szolgáltató minden típusú pénzügyi eszközt kínálhat, és külföldön is működhet, továbbá mind az AMF, mind az ACPR szabályozza és felügyeli a szektort.
Az ECSPR elfogadásával azonban a forrásbevonási küszöb változása 8 millió euróról 5 millió euróra csökken és ez negatív hatással lehet a franciaországi közösségi finanszírozási szektorra – véli Florence de Maupeou.
A több, mint 50 platformnak otthont adó Olaszország, ahol a közösségi finanszírozás volumene megközelítette a fél milliárd eurót az elmúlt években, jelentős lemaradásban van szabályozói szinten. Az olasz Pénzügyminisztérium, az olasz jegybank (Banca d’Italia) valamint a Tőzsdefelügyelet (Consob) közösen keresik a megoldást az engedélyezésért és felügyeletért felelős szervezet kijelölésére bevonva a piaci szereplőket.
Alessandro Lerro az Assofintech elnöke a Crowdfunding Buzz-nak kifejtette:
„A Consob megfelelő lenne az engedélyezési folyamat végrehajtására, mert már jelentős számú közösségi finanszírozási szolgáltatót engedélyezett a helyi jogszabályi keretrendszer alapján, míg a Bank of Italy bevonása is hasznos lenne a fizetési szolgáltatásokkal és a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdések tisztázásában a szakértelme miatt ”. Lerro hozzátette „az illetékes hatóság kijelölése szeptember második hetére várható „.
A magyarországi engedélyezési folyamat felelőse a Magyar Nemzeti Bank, amelynek honlapján megtalálhatóak az engedélyezéssel kapcsolatos követelmények. A Tőkeportál is megkezdte az egyeztetést az illetékes hat
Következő lépések, az RTS-ek véglegesítése
Míg az átmeneti időszakot meghosszabbító felhatalmazáson alapuló rendelkezés az Európai Parlament és a Tanács három hónapos vizsgálati időszaka alá tartozik, így legkésőbb 2022. november 10-én lép hatályba.
Az ún. szabályozói technikai sztenderdekre (RTS) három hónapos vizsgálati időszak vonatkozik, amely október közepéig tart. A Rendelet implementálására vonatkozó technikai sztenderdekre (ITS) azonban még nem jelöltek ki vizsgálati időszakot. Bár nem várható, hogy ezen intézkedések 2022 negyedik negyedéve előtt lépnek hatályba, ugyanakkor a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak ezeket figyelembe kell venniük.
Az átmeneti időszak meghosszabbítása elegendő időt biztosít a nemzeti jog szerint működő közösség finanszírozási szolgáltatóknak, hogy alkalmazkodjanak a közösségi finanszírozásról szóló Rendelet szerinti új rendszerhez. Azon szolgáltatók előnyben vannak, amelyek olyan tagállamban szereztek engedélyt, ahol korábban már volt helyi szabályozás. Ezenkívül a RTS és ITS sztenderdek Európai Bizottság általi elfogadása megkönnyíti a közösség finanszírozási szolgáltatók számára, hogy kellő részletességgel kiigazítsák belső eljárásaikat, mielőtt a közösségi finanszírozásról szóló Rendelet értelmében engedélyt kérnének.
A közösség finanszírozási szolgáltatók arra számíthatnak, hogy az átmeneti időszak további meghosszabbítására nem kerül sor (azaz 2023. november 10-én túl), és ezért azon az alapon kell működniük, hogy a közösségi finanszírozásról szóló Rendelet szerinti engedélyt ezen időpontig megszerezzék, ha határon átnyúló szolgáltatást kívánnak nyújtani az EU-ban.
