#TŐKEPORTÁL PODCAST
Fókuszban a Nemzeti Innovációs Ügynökség & dr. Héjj Tibor | Kanapé Pitch vol 72. | Tőkeportál Podcast
Mai adásunkban Héjj Tibor úr, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, korábbió Express Innovation Agency (XIA) stratégiaváltása kapcsán jött el hozzánk. Ahogy a XIA létrejöttét is a Kanapén jelentették be, a NIÜ új stratégiáját is azon nyomban szerettük volna jól megismerni. Nos, érdemes Héjj Tibor kompetenciáit megismerve, optimistán tekinteni a jövőbe. Mivel az ügynökség tevékenysége nem kizárólag a startupokra fókuszál, más témákról is szó lesz ma. Természetesen a HSUP korábbi követőit is érdeklő információkkal is szolgálunk ebben az epizódban.
Hogyan kerültél te itt egyrészt az Ügynökség közelébe?
Szuper! Még sokkal izgalmasabb és relevánsabb a háttered, mint amit gondoltam volna.
Az új célkitűzéseket egy négyfős csapat dolgozta ki ezt a stratégiát. A négyfős csapat egyik tagja, Kiss Ádám március óta az NKFIH elnöke. A négyes csapat egy másik tagja, Bendzsel Miklós őt segíti ebben a munkában, és mi ketten Kun Zsuzsannával voltunk azok, akik pedig Express Innovation Agencyvel jöttünk átvenni az irányítást. Kettőnk közötti munkamegosztás és felosztás az, hogy ahogy a titulus is mutatja, én viszem a piaccal és az üzlettel kapcsolatos dolgokat, ő pedig inkább a back office, a rendezvények, az adminisztratív dolgok, és az adminisztratív vezetést végzi. Megbízott vezérigazgatóként és így kiegészítjük egymást, de miután együtt dolgoztuk ki a stratégiát, ezért tényleg főszakból is értjük egymást, Zsuzsa az adatelemzés területéről és az operatív vezetés felől jön, tehát ezeket a területeket felügyeli, és ezzel szemben a stratégiai és üzleti aspektusokat pedig én felügyelem.
Azt szeretnénk elérni, hogy bármilyen stádiumban levő piaci szereplő úgy érezze, hogy hozzánk érdemes bejönni, és amit nálunk kap tanácsot, támogatást, eligazítást, közvetett vagy közvetlen való pénzügyi támogatást, kapcsolatrendszert itthon és külföldön, és így tovább, hogy mindenki, aki betér hozzánk, az remélhetőleg gazdagabban távozik, mint ahogy bejött. Úgy mondanám, hogy az innováció életútjának az akadálymentesítését elvégezni, mert aki ebbe az innovációs kutatás-fejlesztés-innovációs világba beletéved, vagy pláne benne van, az tudja, hogy egy dzsungelnek is látszó terület, ahol nagyon sok minden jelen van, és elvileg elérhető, de a gyakorlatban mégis nehezen találnak egymásra a felek. Ezért az egyik fontos feladatunk pont az, hogy egyrészt mi átlássuk ezt az egész ökoszisztémát, másrészt hogy megjelenítsük azt az ügyfelek számára is, rögtön támogató partnerként is.
A mi munkánk nem is a nulladik, hanem a mínusz egyedik ponton kezdődik, tehát evangelizációnál és az oktatásnál. Az egyetemeken, sőt, gimnáziumok felé is nyitunk, hogy előkészítsük azt a tudást, azt az érdeklődést már eleve felkeltsük, hogy van egy ilyen világ, hogy entrepreneurship, hogy érdemes a vállalkozás, az innováció, a fejlesztés világával foglalkozni. Ők is a mi potenciális ügyfeleink, akiket segíteni akarunk, de azok is, akik 20-30 éve vannak a piacon, egy kiforrott, mondjuk mérnökiroda 50 fővel, és most jutott el oda, hogy nemcsak bérmunkát akar végezni a fejlesztés terén, hanem van saját fejlesztése, saját szellemi tulajdona, saját terméke, szolgáltatása, és ennek a kommercializálásából akar előbbre jutni, ráadásul nemcsak itthon, hanem esetleg külföldön is ;és hát mi az, ami ezzel együtt jár, pályázatok, pénzre vonások, nemzetközi partnerek, konferenciák,
A KIM, tehát a kulturális minisztérium, idevágó hármas jelszava az a célportfólió, hogy legyen gazdasági hatása, tehát GDP-növekedés, munkahelyszám-növekedés, adóbevétel, ami egybevág a cégek érdekével, hiszen ők is növekedni akarnak árbevételben, nyereségben, létszámban, és így tovább, tehát ilyen módon harmonizálni az egyéni és céges érdekekkel az országos érdekkel gazdasági téren, a másik a társadalmi hatás, tehát hogy olyan területeken, olyan módon és olyat fejleszteni, aminek pozitív a társadalmi kisugárzása és hatása, és mindezt úgy, hogy ezekkel párhuzamosan és ezekkel integráltan növekedjék az országnak a szellemi vagyona, tehát akár az elvontabb formában egyre jobb publikálások egyre jobb folyóiratokban, de még inkább szabadalmak terén, amik utána önmagukban is licencelhatók vagy alhatók, vagy éppen alkalmazva a termékkém szolgáltatásként vihetők igazán a piacra, és ilyen módon a cégeknek az értéke is megnő, és tényleg bekerülünk abba a nemzetközi körforgásba, nagy számban, amibe eddig csak néhány kivételes cég jutott be, akiket közismertek, és hát akiket mindenki szeretne követni, de eddig talán kevesebb lehetősége volt ehhez az államtól is segítséget kapniuk.
Szuper! Ez rendkívül izgalmasan hangzik. Teljesen evidensnek tűnik, hogy ezek nem nagy szavak, hanem pontosan érted, hogy itt ez egy igen komplex és nagyon nehezen kivitelezhető feladat. Én ezt szoktam bozótharcnak nevezni; nincsenek kitaposott utak, és bár vannak jó gyakorlatok sok-sok mindennek kell történnie és egyszerre, vagy egymást erősítve, hogy egy nagyságrendet haladjunk. Volt még egy másik nagyon jó hasonlatod az elején, azt hiszem, az olimpiai érmek számában, nos még hátravan a magyar ökoszisztéma olimpiai szereplése..
– Szuper, így van, egyértelmű. Az aranyérmek és Neumann mellé még egy mozzanatot hozzáteszek, ha megengeded: én meg ott voltam, amikor a tőzsdét megnyitották, sőt, elsők voltunka határidős kereskedés bevezetésével is, de aztán tíz-húsz évig hallottuk, hogy magyar az első regionális tőzsdéje, itt történt meg a rendszerváltás, itt nyíltak meg a tőkepiacok először, satöbbi, aztán jól lemaradtunk, nem jött a tőzsdei utánpótlás, az állam nem segítette konzekvensen a nyilvános tőkebevonást, nem maxolta ki ennek közismert, előnyeit, nem tudta a tőzsde befutni azt a pályát eddig, amit elkezdett, és én nagyon-nagyon szeretném, és hogy a közösségi finanszírozás révén kapjon vérátömlesztést a tőkepiac is, hogy a startup ökoszisztéma egy olyan tőkebevonási pontot, szolgáltatást kapjon, ami automatikusan implementálja a későbbi tőzsdeképességet, hiszen ha már kezdetben is, az első korai fázisban is olyan tőkét kap, amivel a piacnak kell elszámolnia, magyarul, ha nem is a jog nyelvén, de mégiscsak nyilvánosan von be tőkét, akkor ez sokkal könnyebben, természetesebben fogja venni azt, hogy később nyilvánosan működjön, és a tőzsdére lépjen. Úgyhogy ezen fáradozzunk mi is – azaz itt a Kanapén akár lehetünk optimisták is, hogy minden összejön, mert képességekben és lehetőségekben nincs hiány. Úgyhogy ebben bízva, és abban, amit még szintén hozzáfűztél, hogy az evangelizációnak és az edukációnak nagy szerepet adtok, és ennek a jelentőségét értitek, akkor biztos, hogy kell, hogy jöjjenek az eredmények. Az oktatási tevékenységünkben is jelentős szerepet játszó HSUP programot úgy alakítjuk most át, hogy nem egyszerűen egy egyéves, két féléves program, aminek a végén egy tapssal zárul a dolog, és mindenki megy vissza a helyére és folytatja, ahol abbahagyta, hanem az eddigivel szemben a győztes, tehát a húsz csapat, aki bekerül a végső kiválogatásba, illetve azon belül valószínűleg 15 legjobb, az egy extra ösztöndíjat kap, és három-négy induló projekt, cég 20-20 millió forint grand típusú, tehát vissza nem fizetendő támogatást is kapna. A legnagyobb siker persze az lenne, hogy a leglátványosabb, hogyha egy diákok tanítását, evangelizációt, edukációját folytató tevékenységükből kinőtt startup az, amelyik egyszer csak Kaliforniában felépíti az új székházát, és ebben mi részt vehettünk.
Jó. Hát akkor nagy izgalommal várjuk, és számítsál a Tőkeportára, hogy sikeres crowdfunding kampányaik révén validálják a vállalkozásaikat, kezdeti tőkéhez és márkaértéket is építsenek. A Tőkeportál tudja visszhangozni az eredményeket és összefogni a szereplőket a működő startup ökoszisztéma érdekében, úgyhogy bízom benne, hogy lesz sok közös konkrét projektünk is.
*KORÁBBI ADÁSAINK
