Együttműködési típusok megoszlása a részvénycélú platformok esetében

Forrás: Crowdspace.com (European Crowdfunding Market Report 2023)

Nemzetközi szinten a platformok több mint 82%-a csak egy országban működik, ilyen típusú platformok a legnagyobb arányban Dél-Európában vannak, míg a legjelentősebb határon átnyúló aktivitás Kelet-Európában található. A kölcsöncélú platformok nemzetközi volumene 2022-ben 12% volt, míg a részvénycélú platformoknál ez az arány több mint kétszeresére, 5,4%-ra nőtt a 2021-es 2,3%-hoz képest, köszönhetően az ECSPR szabályózásnak. Észak-Európában a legtöbb, Dél-Európában a legkevesebb platform üzemel.

Az évente újonnan létrejövő platformok száma jelentős csökkenést mutat, ami a piac érettebb fázisba lépésére utal. Érdekes megfigyelni, hogy a platformok kora és az általuk bonyolított forgalom között nincs jelentős összefüggés, ami azt mutatja, hogy a korai platformok előnye nem jelentős és a frissebb indulók is tudnak piacot találni. Ezzel együtt, ahogy a piac érettebb fázisba lép, sok megkérdezett gondolja úgy, hogy fel fognak gyorsulni az akvizíciók. Eddig csak a platformok kis százaléka vett részt M&A-kben (egyesülés és felvásárlás), azonban a részvénycélú platformok 42%-a, és a kölcsöncélú platformok 53%-a jelezte, hogy várhatóan a következő években részt vesznek ilyen tranzakciókban.

A kampányokról és kampánygazdákról

A részvénycélú közösségi finanszírozásban 2021-ről 2022-re 43,1%-kal nőtt a sikeres kampányok száma. A kutatók szerint ehhez a növekedéshez jelentősen hozzájárult a piac jogi szabályozásának fejlődése, vagyis az ECSPR rendelet hatályba lépése. Platformok szerinti felbontásban mindkét évben 79,5%-át adták az 1 év alatt 0 és 50 közötti kampányt lefolytató platformok az összes részvénycélú platformnak. Pozitív fejlemény, hogy a 101 és 200 közötti kampányokat lefolytatók aránya 3,8%-ról 6,4%-ra, az 500-nál több kampányt folytatók aránya pedig 5,1%-ról 6,4%-ra nőtt. Mindeközben viszont az 51 és 100 közöttiek aránya 10,3%-ról 5,1%-ra csökkent. Ezekből arra lehet következtetni, hogy a már közepes méretű platformok jelentős részének sikerült még nagyobbra nőnie, de a kisebb platformok nem voltak képesek közepes méretűvé válni.

A kutatás a közösségi finanszírozási platformok rendkívül fontos, kampányszűrő szerepéről is említést tesz, ami mind a befektetőket, mind a finanszírozást kereső cégeket védi. 2022-ben az európai részvénycélú platformok a kampányra jelentkezők mindössze 9,7%-ának hagyták jóvá a platformjukon való kampányindítást, viszont ezek közül 92,6%-nak sikerült is sikeresen lezárniuk a kampányt.

A kampánygazdák 2022-es életkor szerinti megoszlásának regionális összehasonlításából megfigyelhető, hogy amíg Nyugat-Európában és Dél-Európában a 46 és 55 év közötti korosztály dominál 74 és 98,8%-os arányban, addig Észak-Európában és Kelet-Európában ebben a korosztályban egyáltalán nem találunk kampánygazdákat. Ebben a két régióban a 36 és 45 év közötti korosztály van többségben, sőt a statisztika szerint Kelet-Európában kizárólag ez a korosztály indít kampányokat.

Nemek szerinti megoszlás tekintetében Kelet-Európában és Észak-Európában egyaránt 20%-os a nők aránya a kampánygazdák között, míg ez az arány Nyugat-Európában 32% és Dél-Európában mindössze 3,5% volt. A kutatás egy gyenge, de statisztikailag szignifikáns pozitív kapcsolatot is kimutatott a platform női kampánygazdáinak aránya és a platformon összegyűjtött finanszírozás összege között.

A befektetőkről

A sikeres kampányok számának növekedése mellet elsőre talán meglepőnek tűnhet a befektetők számának 18,7%-os csökkenése a részvénycélú közösségi finanszírozásban. Mivel mindeközben a finanszírozási volumen 2021-es 14,9-ről 15,6 millió EUR-ra nőtt 2022-re, európai átlagban az egy befektetőre jutó befektetési volumen növekedése figyelhető meg.

Ha az egy platformon befektetők számát vizsgáljuk, látható, hogy 2021-ben és 2022-ben az összes platformból rendre 64,5% és 59,7% 500-nál kevesebb befektetővel rendelkezett, ami jól egybevág a kevés kampányt folytató platformok magas számával.