„Nem tudtam, hogy lehetetlen, ezért megcsináltam.” Ezekkel a gondolatokkal indította Péter a beszélgetést, és ebből az idézetből kiindulva bemutatkozásképpen megosztotta saját jellemvonásait is. Bár véletlenszerűen került a hazai ökoszisztémába, az IT és a technológia már kiskorától kezdve érdekelte és vágyott arra, hogy a saját útját járja, ne legyen korlátozva, és a függetlenség és a szabadság a mindennapjait jellemezzék. Ami igazán meghatározó tulajdonsága, az a pozitív naivitás és a feladatokhoz való könnyed hozzáállás. Az is tudatos stratégia, hogy nem veszi túl komolyan saját magát és a szerepét a világban, nem ragaszkodik a tervekhez, hanem alkalmazkodik az adódó lehetőségekhez.

Az egyik meghatározó esemény a személyiségfejlődése szempontjából 1994-ben történt, 13 éves korában, amikor Hollandiába költözött egy családhoz pár hétre, ahol érzékelte a súlyos gazdasági és életszínvonalbeli különbségeket a 2 ország között. Később, amikor egy hamis román vonaljeggyel útnak indult Írországba dolgozni, és úgy tudott munkavállalási vízumot szerezni, hogy minden alkalommal amikor kiutazott másik nyelviskolától kért igazolást, ami mindig újabb 20 órás munkavállalási engedélyre jogosította fel, így éveken keresztül 1-2 hónapokra ki tudott utazni.

Ami az itthon maradásban erősítette az volt, amikor az egyik, Budapesten tanulmányait végző iráni barátja megkereste Pétert, hogy édesapjától kapott jelentősebb összegű pénzt, viszont nincs ötlete a felhasználást illetően. Ebből felbuzdulva létrehoztak egy internetkávézót, Chatman internetcafé néven a Rákóczi úton. A kávézó jól működött és később már zártközű rendezvényeket is szerveztek különböző tematikákkal. A hely sikeressége ösztönözte Pétert a folytatásra, a Magyarországon maradásra. Ezen a ponton felidézte első londoni utazását is, amelyet legminimálisabb költségvetésből oldott meg fiatalon stoppolással és vonatozással, otthonról vitt hidegélelemmel. A nehézkes körülmények ellenére meghatározó élmény maradt számára, hiszen ekkor kinyílt előtte a világ és megváltozott saját környezetről alkotott nézete is.

2006-ban kezdett dolgozni a Profipower nevű fejvadász cégnél, ahol megtalált egy, elmondása alapján, igazán különleges közeget, ahol sikeresen tudott teljesíteni és kibontakozhatott. Az Open Café Club összejövetelein jobban megismerkedve a startupvilággal, úgy döntött, hogy a startupoknak szeretne recruiterkedni. Ennek köszönhetően 2012-től a Prezinél folytatta pályafutását, mint recruiter, ahol főként szoftverfejlesztők keresésére és felvételére fókuszált a munkaköre: ő lett a cég első dedikált recruitere.

Mindig is univerzálisan állt a munkájához, ebből adódóan saját feladatát is úgy értelmezte, hogy minden nap érdekes embereket ismer meg, akik minden kérdésére választ adtak. Miután rengeteg emberrel beszélgetett folyamatosan, tudta, hogy saját szerepét úgy tudja nyomatékosítani a jelöltek tudatában, ha kapcsolatokat teremt az emberek között, ez pedig a rendezvények szervezeséhez vezette. Magától értetődő volt számára, hogy ahogyan a Linkedin elkezdett terjedni Magyarországon, létrehozott egy csoportot, a Hungarian IT Professionals-t, ahol elkezdett eseményeket szervezni, amellyel összekötötte a tagokat egymással.

Ezeket követően saját vállalkozás létrehozásra összpontosított, és ekkor szűkös anyagi forrásokból 3 társával megalapította az IseeQ-t, amely egy mai napig is jól működő, tech világgal foglalkozó nemzetközi fejvadász ügynökség.

Eközben egy ismerőse felkereste Pétert tanácsok reményében a Central European Startup Awards megalapításához. Péter megpróbálta eltéríteni ettől az ötlettől barátját, ugyanis nem látta a lehetőséget a kezdeményezésben, de ő mégsem adta fel és megszervezte az első találkozót, ahol már megismerkedtek Kim Balle-vel, a Nordic Startup Awards alapítójával. Később egy koppenhágai networking út során ismét összetalálkoztak útjaik, és ekkor egyeztek meg a Cental European Startup Awards létrehozásán közösen. Több támogatót is elnyertek és sikeresen dolgoztak tovább a 2 régió ökoszisztémájának szervezésén közös erőforrásaikból. Később kinőtte magát a kezdeményezésük és további régiók becsatlakozásával megalakult a Global Startup Awards, amelynek mára már 11 régió 123 országa a részese Európa, Afrika és Ázsia szerte.

A startup ökoszisztéma-versenyük lényege alapvetően az, hogy különböző kategóriák között kapcsolatokat építsenek ki és amennyire lehetséges eltüntessék a határokat az ökoszisztémák között. Példaértékű kiválasztási folyamatuk révén kiemelik a legjobbakat és díjazzák őket, de a legnagyobb profit a versenyből, hogy összekapcsolnak olyan szereplőket, akik enélkül nem tudnának egymással találkozni. A versenyt eszközként használva létrehoznak egy közösséget.

Minden versenyre nominálhatják a jelentkezők saját magukat és másokat is, akár egyszerre több kategóriában is. Majd egy előszűrés során az egyértelműen nem odaillő vállalatokat kiszelektálják, ezt követően pedig a zsűrik értékelnek külön-külön. Mindegyikük individuálisan felállítja saját sorrendjét, amelyből meghozzák a végleges döntést, ezt kiegészítve egy közönségszavazással, amelynek az eredménye 1 zsűri szavazattal egyenlő. Így kiválasztják a regionális finalistákat, akik ezután egy regionális versenyen mérettetik meg magukat. Azt itteni nyertesek pedig automatikusan globális finalistákká válnak, akik közül a globális nyerteseket pedig egy döntőn jelentik be.

Az idei globális döntőt Koppenhágában szervezik meg március végén, amelynek több szegmense is lesz. Példaként említette, hogy az esemény néhány részén nem vehet mindenki részt, hiszen annak a célja, hogy a finalistáikat egymással, illetve a dán befektetői közeggel kapcsolják össze. Viszont emellett lesznek mindenki számára látogatható programok, mint a side event vagy a networking event, vagy a díjátadó esemény. A közönség számára elérhetőek a jegyek a https://www.globalstartupawards.com/ oldalon.

Zárógondolatként Péter megosztotta a hazai startup ökoszisztémáról alkotott gondolatait. A nehézkes működés mögött azt a problémát látja, hogy a hazai nagyvállalatok nem látnak benne igazán nagy megtérülési lehetőséget, kevésbé értik számukra ez miért lenne fontos, és az állam is leköti magát más problémákkal, ezért kevés fókusz kerül az ökoszisztéma fejlesztésére és hiányzik ennek a kultúrája. Más fejlett régiókban azt tapasztalja, hogy a szereplők nagyobb nyitottsággal és bizalommal állnak az ökoszisztéma felé, valamint itthon a köz és versenyszféra még mindig átjárhatatlan. Emellett hangsúlyozta a személyes találkozások, kapcsolódások fontosságát, hiszen akár egy találkozás után is jóval gyümölcsözőbb, eredményesebb kapcsolatokat lehet fenntartani.